Mi az igazság a másodvetésről?
2023. február 07. 19:47
A másodvetés tartalékolja a vizet a következő fővetés számára, vagy elvonja attól?
Az agrarheute.com portál beszámolója szerint az utóbbi időben felélénkültek a viták a másodvetések hasznosságáról.
A szakértők egy része úgy ítéli meg, hogy a másodvetés a következő főnövény számára megőrzi a talajnedvességet, mások szerint viszont éppen elvonja azt. Erre a kérdésre általánosan érvényes választ gyakorlatilag nem lehet adni, mivel az több tényező együttes hatásától (éves csapadék mennyisége és időbeni eloszlása, a másodvetés típusa és vízvisszatartó képessége, stb.) függ.
Magyarországon másodvetésként gyanánt gyakori a facélia
Elegendő vízellátottság mellett a másodvetés hatása egyértelműen kedvező, csapadékszegény körzetekben viszont azt célszerű mellőzni, vagy csak a körülmények alapos felmérésével alkalmazni.
Magyarországon másodvetésként többek között a mustár, az olajretek, a csillagfürt, a facélia és a napraforgó jöhet szóba. A másodvetés alkalmazásának vagy mellőzésének eldöntését azonban elsősorban a kiválasztandó növénytől, egész pontosan annak vízigényétől, talajtakarásától, tenyészidejétől, termésének felhasználási lehetőségeitől, várható ápolási és növényvédelmi költségeitől, valamint betakarítási lehetőségeitől kell függővé tenni.
Új Közös Agrárpolitika (KAP) szabályai szerint a minimális talajborítást fenn kell tartani a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése utána. A másodvetést az egységes kérelemben be kell jelenteni, az adott kérelmezési év főnövénye után kell elvetni, s a következő igénylési év főnövényének vetése előtt kell betakarítani, beforgatni vagy megsemmisíteni. A területet úgy kell megművelni, hogy a szükséges talajelőkészítési munkálatokat az előző főnövény betakarítása után és a következő főnövény vetése előtt el lehessen végezni.
A KAP-ban a vetésváltás betartása alapfeltételként jelenik meg minden 10 hektárnál nagyobb szántóterülettel rendelkező termelő számára: a szántóföldi táblákon minden évben más növénykultúrát kell termeszteni. Ugyanakkor a vetésváltás feloldható másodvetés beillesztésével.
Növényvédelmi szempontból fontos, hogy az elő- és utóvetemény figyelembevételét, hiszen a károsítók továbbfertőzésének veszélye miatt el kell kerülni a rokonságot a trágyanövény és főnövény között.
Annak a gazdálkodónak, aki őszi vetésű gabonafélével tervez, legkésőbb augusztus közepén el kellene vetnie a zöldtrágya- vagy takarónövényt annak érdekében, hogy az még a következő főnövény vetése előtt legalább 60 napig a területen maradjon.
Zöldtrágyanövények, melyek nem kötik meg a nitrogént, azonban javítják a talaj struktúráját:
• facélia
• fehérmustár
• rozs
• olaszperje
• pohánka
Nitrogéngyűjtő baktériumokkal rendelkező, nitrogénmegkötő növények:
• lucerna
• vöröshere
• szöszös bükköny
• csillagfürt
• lóbab
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Borszőlőt telepítenél? Igyekezned kell, mert közeleg az új telepítési engedély igénylésének a határideje
2024. április 15. 16:01
A kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány a HNT honlapjáról tölthető le.
Április 30-ig igényelhető telepítési engedély a hegybírónál az új borszőlőültetvény létrehozására, vagyis abban az esetben, ha nem újratelepítési engedély felhasználásával történik az ültetvénytelepítés.
Új búzafajtát állítottak elő, de nem az ismert nemesítési eljárással
2023. február 28. 11:49
A génszerkesztés alkalmazása egyáltalán nem jelent veszélyt az emberi egészségre, állítják a kutatók.
A közelmúltban Angliában génszerkesztéssel hoztak létre egy új búzafajtát - írja a farminguk.com
A nemesítők nagyon óvatosan fogtak a munkához
A génmódosítás és a génszerkesztés körüli viták miatt a nemesítők nagyon óvatosan nyúltak hozzá a génszerkesztéshez, mivel az a fajta engedélyezésének megtagadását is jelenthette volna.
