Mi történik a gazdasággal és a földekkel válás esetén?
2024. augusztus 15. 16:55
A legfontosabb tudnivalók a házastársak vagyonjogi viszonyairól.
Főszabály szerint a házasság megkötésével vagyonközösség jön létre a házastársak között. Ez azt jelenti, hogy azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt szereznek, a házastársak közös vagyonába tartoznak – függetlenül attól, hogy akár együtt szerezték azokat, akár külön (kivéve, ha a vagyoni viszonyaikra nézve házassági vagyonjogi szerződést kötnek).

Főszabály szerint a házasság megkötésével vagyonközösség jön létre a házastársak között – fotó: pixabay.com
Fontos tudni, hogy a házassági vagyonközösség nem feltétlenül a házasságkötéstől veszi kezdetét, hanem már akkor is közös vagyonszerzők, ha a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt – olvasható a MAGOSZ tájékoztatójában.
Mint írják a közös vagyonba azonban nem csak az egyes vagyontárgyak tartoznak bele (ezeket hívják „aktíváknak”), hanem azok a terhek, tartozások is, melyek a vagyonközösség létrejöttét követően keletkeztek (ezek az ún. „passzívák”).
Tehát ha a későbbiekben a vagyonközösség megszűnésére kerül sor, úgy a közös vagyon megosztásánál mind a vagyonelemeket, mind a terheket figyelembe kell venni.
Ami viszont nem kerül a közös vagyonba: a különvagyon
Nem tartoznak a házastársak közös vagyonába azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.
Különvagyonnak minősül például:
- a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy (például, ha a házassági vagyonközösség létrejöttekor már rendelkezett földekkel);
- a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagyontárgy (pl. a termőföld öröklése);
- a házastársi vagyonközösség fennállása alatt részére ajándékozott vagyontárgy (pl. termőföld ajándékozása)
- a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy;
- a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték (pl. ha eladta a házassági vagyonközösség létrejöttekor már meglévő földet).
Lényeges tudni azonban, hogy a különvagyon házasság alatti hasznai már közös vagyonnak minősülnek (ebből azonban le kell vonni a fenntartási költségeket).

A különvagyon házasság alatti hasznai már közös vagyonnak minősülnek – fotó: pixabay.com
Speciális szabályok a termőföldek tekintetében
A házassági vagyonközösség megszűnésekor tehát megosztásra kerül a felek közös vagyona, ez azonban a földek és a gazdálkodás esetében okozhat problémákat.
A házassági vagyonközösség megszüntetésekor előfordulhat olyan helyzet, hogy a földek (vagy azok egy része) a másik házastárs tulajdonába kerülnek.
Ez esetben több mentesítő szabály is segíti az új tulajdonos helyzetét:
- túlléphető a 300 hektáros (vagy nem földműves esetén az 1 hektáros) tulajdoni maximum a váláskor szerzett földek méretével
- ha osztatlan közös tulajdonú földről van szó és értékesítenek egy másik tulajdoni hányadot, úgy a volt házastárs időtartamát is bele lehet számítani a 3 évbe (ugyanis legalább 3 évig tulajdonostársnak kell lenni az elővásárlási jog gyakorlásához)
- ugyanez igaz a földhasználó ranghelyére is: a 3 évbe bele lehet számítani a volt házastárs földhasználatát is.
Mi történik a haszonbérleti szerződésekkel?
Nem szűnnek meg.
Ha a Bérbeadó személye változik (magyarán a válás után a másik házastárs tulajdonába kerül a terület), attól még a haszonbérleti szerződés változatlanul fennmarad, nem szűnik meg, de értesíteni kell a bérlőt az új tulajdonosról.
Ha a Bérlő oldalán szűnik meg a házassági vagyonközösség, akkor sincs teendő, mivel a házassági vagyonközösségbe csak a vagyontárgyak tartoznak bele, a haszonbérlet viszont nem, így itt a megosztás kérdése eleve fel sem merülhet.
Megszűnik viszont a szívességi földhasználat
Jól tudjuk, szívességi földhasználati szerződést a közeli hozzátartozók köthetnek egymással – akár határozatlan időtartamra is.
Abban az esetben viszont, ha megszűnik ez a kapcsolat (például a házasság megszűnésével), akkor a szívességi földhasználat is megszűnik a 30. napon.
Jó tudni: azért, hogy a megszűnést a földhasználati nyilvántartásban is átvezessék, a benyújtott törlés-bejelentési adatlaphoz csatolni kell a házasság megszűnéséről szóló bírósági határozatot is.
Mi történik az őstermelők családi gazdaságával a válás után?
Amíg a házasság fennáll, addig a házastárs hozzátartozónak minősül, így a házastársak közös ŐCSG-t is működtethetnek.
Amint azonban a házasság megszűnik, azzal a hozzátartozói láncolat is megszakad, így a tagsági jogviszony is megszűnik.
Ez alól azonban van egy kivétel: ha az ŐCSG-ben a közös gyermek vagy a közös unoka is tagnak minősül, akkor jogilag még nem szűnik meg a hozzátartozói láncolat és elvileg az ŐCSG-tagság is fennmaradhat.
Ennek abban az esetben lehet jelentősége, ha a volt házastársak év közben nem akarják felborítani az ŐCSG elszámolását és átmenetileg még fenntartják a közös gazdálkodást – olvasható a MAGOSZ összefoglalójában.
.jpg)
Amíg a házasság fennáll, addig a házastárs hozzátartozónak minősül, így a házastársak közös ŐCSG-t is működtethetnek – fotó: pixabay.com
+1) A gazdaságátadásnál is érdemes figyelni
A gazdaságátadáshoz két személy szükséges: az Átadó és az Átvevő, akik olyan megállapodást kötnek egymással, amellyel a gazdaságba tartozó vagyonelemek egy aktussal átszállnak az Átvevőre.
Mi lesz a sorsa ennek a vagyonnak az átadást követően?
A kérdést úgy is feltehetjük, hogy az átadott gazdaság vajon egy válás során ugyanúgy megosztásra kerül-e majd az átvevő és a volt házastársa között vagy megmarad az átvevő tulajdonában?
A házastárs különvagyonához tartozik (tehát egy váláskor nem kerül megosztásra) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt részére ajándékozott vagyontárgy.
Tehát nem kerül megosztásra az átvett gazdaság, ha az ingyenesen, ajándékozással került az átvevő tulajdonába.
Ha ellenérték fejében történt a gazdaságátadás, úgy az már az Átvevő és a házastársa közös vagyonába tartozik majd – írja a MAGOSZ.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Kiderült, hányan dolgoztak októberben Magyarországon
2024. november 29. 17:04
A 2024. augusztus–októberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 703 ezer főre mérséklődött.
Meddig biztosítható még a nők korábbi nyugdíjba vonulása? Hamarosan változás jöhet
2024. február 15. 14:30
2024-ben is változatlan feltételekkel vehető igénybe a nők számára 40 éves jogviszony után járó kedvezményes nyugdíj, de kérdéses, vajon meddig marad ez így. Töretlen népszerűsége miatt ugyanis az utóbbi években egyre nagyobb összeget, idén már 467 milliárd forintot kell a Nők40-ben testet öltő pozitív diszkrimináció, illetve az azzal együtt lényegében kialakult kettős nyugdíjkorhatár biztosítására fordítani.