Mik a párhuzamos növénytermesztés feltételei a biogazdálkodásban?
2023. április 03. 12:01
Párhuzamos gazdálkodásról beszélünk, ha egy gazdaságon belül ökológiai és konvencionális egységet is működtet a termelő.
Mikor lehetséges a párhuzamos növénytermesztés?
Párhuzamos növénytermesztés könnyen megkülönböztethető fajták termesztése esetén lehetséges, de a két üzemegység elválasztását fizikai szinten és a nyilvántartások szintjén is meg kell valósítani, tehát a termelést, betakarítást, raktározást külön kell kezelni, el kell kerülni a szennyeződés lehetőségét. Dokumentációt a párhuzamos területekre egyaránt vezetni kell. A teljes üzemen belüli anyagbeszerzésnek és -felhasználásnak mindkét egység esetében áttekinthetőnek kell lennie.
Például ha a termelő bevon ökológiai ellenőrzés alá egy lucernatáblát, és van a földhasználatában konvencionális lucerna is, azt szintén be kell vonnia. Ellenben behozhatja ökoba a Florina almását, ha konvencionálisban Granny Smith van, mert szemmel láthatólag, laikus számára is elkülöníthető a két fajta. Tárolásnál az elkülönítésre ügyelni kell!
És mi a helyzet az állattartással?
Állattartás esetén a párhuzamos állattartás kizárólag különböző állatfajok esetén lehetséges. Amennyiben a gazdaságban nem ökológiai állatokat is tartanak, a konvencionális állatokat és azok takarmányait megfelelően elkülönítve kell tartani.
Például a magyar szürke szarvasmarháit be kell jelentenie az állattartónak, ha a magyar tarkák már bioellenőrzés alatt állnak, bármennyire meg lehet őket egymástól különböztetni, hiszen a jogszabály állatok esetén fajra vonatkozik. De tényleg csak ennyi lehetőség lenne?
Mi van, ha egy új telepítésű vagy újonnan vásárolt, azonos gyümölcsöst még nem szeretnék ellenőrzés alá vonni? Vagy mi a helyzet a vetőmagtermesztéssel?
És a kísérletek? Akkor semmit nem értékesíthetek bioként az egész gazdaságban? Szerencsére nem ennyire drámai a helyzet, ugyanis akadnak egyéb kivételek.
A rendelet lehetőséget ad arra, hogy a termelő működtessen ökológiai és nem ökológiai termelőegységeket ugyanazon a területen, tehát elfogadott a párhuzamosság fennállása. Ezek a következők:
Ültetvények esetében, ahol nehezen megkülönböztethező a fajta, azzal a feltétellel, hogy
• Átállási tervet kell készíteni, és 2 éven belül meg kell kezdeni a konvencionális egység utolsó részének átállítását is;
• Az átállási tervet a Pest Megyei Kormányhivatal mint illetékes hatóság hagyja jóvá;
• Amennyiben a konvencionális egységben lévő ültetvény már termő, az ökoegységben lévő gyümölcsös csak státuszmegosztást követően kaphatja meg a magasabb státuszt.
Mezőgazdasági kutatásra vagy hivatalos iskolai oktatásra szánt területek esetében
• Az illetékes hatóság egyetértésével.
Vetőmagok, vegetatív szaporítóanyagok és palánták előállítása esetén.
Minden egyéb esetben a párhuzamosságot a tanúsító szervezet köteles jelenteni a kormányhivatalnak. A kormányhivatali jelentés nem jár kizárással, de a párhuzamosság fennállásáig nem értékesíthető az ökoegységbe tartozó, már ökostátuszt elért termék öko státusszal.
A megengedett kivételek esetében is be kell tartani bizonyos szabályokat:
• Termékek megfelelő elkülönítése, annak dokumentációja;
• Betakarítás előtt 48 órával a tanúsító szervezet értesítése;
• A konvencionális termék betakarításával kezdenek, elszállítást követően kezdik meg a magasabb státuszú termék betakarítását;
• Átállási terv évente történő megerősítése.
Tájékoztató anyagok a tanúsító szervezetek honlapján találhatók, további kérdés esetén forduljanak saját tanúsító szervezetükhöz!
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
A magyar gazdák határozott lépéseket követeltek Brüsszeltől
2023. szeptember 18. 14:15
A MAGOSZ és a NAK szervezésében gazdatüntetést tartottak a záhonyi határátkelőhelyen, mert Brüsszel – több érintett ország határozott kérése ellenére – nem hosszabbította meg az ukrán gabona behozatali tilalmát.
Agrárdigitalizáció Magyarországon? Te hány pontra értékelnéd?
2024. február 07. 15:07
Te hány pontra értékelnéd, hogy áll ma Magyarországon az agrárdigitalizáció? Ez volt az alapkérdés a PREGA keddi, 0. napján.
Az ominózus kérdést (amely egészen pontosan úgy szólt, hogy a technológiai feltételekhez képest hogy élnek a magyar gazdák az adatok kínálta lehetőségekkel úgy a cégirányítás, mint a döntéshozatal szintjén) Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány szakértője, a beszélgetés moderátora tette fel a résztvevőknek, Győrffy Balázs elnöknek (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), Dr. Harsányi Endre rektorhelyettesnek (Debreceni Egyetem), Harsányi Zsolt ügyvezető-tulajdonosnak (Axiál Kft.) és Szabó Levente projektigazgatónak (4iG Nyrt.), akik véleményüket egy 0-tól 10-ig terjedő skálán terjedő pontszámmal fejezhették ki. Mi tagadás, meglepő és elgondolkodtató értékelések születtek.
