Milyen aktualitásokra kell figyelni a kárenyhítéssel kapcsolatban?
2023. április 21. 13:13
Az Egységes Kérelem (EK) benyújtási időszaka alatt a végrehajtási rendelet lehetővé teszi azt, hogy ha a mezőgazdasági káresemény tárgyév március 31-e után következik be és a kárbejelentésre nyitva álló 15 napos határidő az egységes kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló időszakban telik le, akkor a kárbejelentés az egységes kérelem szankciómentes benyújtására előírt határidő utolsó napjáig tehető meg.
Ez az idei évre a gyakorlatban azt jelenti, hogy mivel az EK április 20-án indul, így csak az április 5-től történt káresemények bejelentése tehető meg az Egységes Kérelem szankciómentes benyújtásának utolsó napjáig, ami június 9. A NAK felhívja a figyelmet, hogy ennek ellenére a jogszabályok alapján a tavaszi fagykár bejelentésének határideje továbbra is május 31.
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelése
A NAK tájékoztatja a gazdálkodókat arról, hogy a 92/2023. (III. 29.) Korm. rendelettel a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény egyes rendelkezéseit eltérésekkel kell alkalmazni:
Az adott kárenyhítési évre vonatkozó és az adott növénykultúrára jellemző, a törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítás alatt a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött és a biztosítási szerződés alapján díjrendezett mezőgazdasági biztosítást kell érteni.
A törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő legfeljebb a hozamérték-csökkenésnek a 80%-os mértéke szerinti kárenyhítő juttatásra jogosult, mely mértékbe bele kell számítani az e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káresemény után a biztosító által kifizetett kártérítési összeget. Ezen összeg alatt a biztosító által megállapított kártérítési összeget kell érteni.
A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis tartalmazza – a biztosítók adatközlése alapján – a lábon álló növénykultúrára megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződéssel kapcsolatos adatokat.
Kárenyhítési hozzájárulás megfizetése
Az Agrárminiszter 20/2023. (IV. 19.) AM rendelete alapján módosult a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet is, amelynek főbb módosításai:
A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség összege üzemi szinten az egységes kérelemben a tárgyév június 9-ig bejelentett, szántóföldi növénykultúra, illetve szántóföldi zöldség termesztésére, valamint ültetvényművelésre szolgáló terület és az egységes kérelemben a tárgyév július 15-ig bejelentett főnövény növénykultúra figyelembevételével kerül meghatározásra.
A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem alapjául szolgáló növénykultúra területének megállapítása során a tárgyév július 15-ét követően nem vehetők figyelembe a következő területek: az egységes kérelemben bejelentett kijavítással, illetve az egységes kérelem részleges vagy teljes visszavonásával érintett terület, a növénykultúra módosításából adódó területváltozás, valamint a másodvetéssel érintett terület.
A kárenyhítési eljárásban másodvetésnek a tárgyévi egységes kérelemben bejelentett főnövény betakarítása után elvetett és a tárgyév végéig betakarított növénykultúra tekinthető.
Azon növénykultúrák esetében, amelyek szaporítóanyagának előállítására nincs bejelentési kötelezettség a növénytermesztési hatóság felé, a mezőgazdasági termelő a szaporítóanyag-előállítást az arra vonatkozó termeltetési szerződéssel igazolja.
Az agrárkár-enyhítési szerv tárgyév augusztus 15-ig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegéről.
forrás: nak.hu
Kapcsolódó cikkek
Hogyan lehet eladhatóbb a magyar bodza?
2023. március 28. 10:00
Hazánkban nagyobb felületen termesztik a következő hetekben virágzó bodzát, mint az egyéb bogyósokat.
Napjainkban reneszánszukat élik az olyan szabadban termő növények, mint a fekete bodza, a som, a berkenye és a galagonya. Ezek közül a legnagyobb „karriert" a sorban elsőként említett cserje, a „szegény ember patikája" futotta be az elmúlt tíz-tizenöt évben; termőterülete 3000-ről 6000 hektárra nőtt. 1988-ban az 50 hektárt sem érte el ültetvényeinek mérete.
Így módosult a Natura 2000 felhívás
2023. március 14. 11:48
A változások az erődterületekhez kapcsolódó kompenzációs kifizetéseket érintik.
A palyazat.gov.hu-n megjelent közlemény szerint alábbiak szerint módosult a „Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések" című (VP4-12.2.1- 16 kódszámú) felhívás.
A 3.4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások fejezet I. Jogosultsági kritériumok 2. bekezdésének módosítása alapján azok az erdőgazdálkodók is támogatásban részesíthetők, amelyeknek 2021. december 31-én megszűnt a megbízási szerződése és a 2022. évi egységes kérelem utolsó napja előtt az erdészeti hatóságnál kezdeményezte a nyilvántartásba vételi eljárás megindítását, amely kérelem alapján 2022.09.30. napján bejegyzett erdőgazdálkodóként szerepel az Országos Erdőállomány Adattárban, továbbá 2022.09.30. napján az adott erdőrészlet vonatkozásában rendelkezik az erdészeti hatóság által jóváhagyott jogerős erdőtervvel, vagy jóváhagyott jogerős erdőtelepítési kivitelezési tervvel.
