Milyen állat a földikutya, és vajon mit csinál télen?
2024. január 11. 15:50
Napjainkban sajnos már alig néhány kárpát-medencei élőhelyen fordul elő, pedig nemcsak védett, de rendkívül hasznos fajról van szó.
Délvidéki földikutya – fotó: Németh Attila/Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
A Vidékfejlesztési Minisztérium 2009-ben indította el a Vadonleső természetmegfigyelő-programot azzal a céllal, hogy a természetbarátok a saját megfigyeléseik beküldésével részt vehessenek a fajok dokumentálásban. A programban 2018-ban a kihalás szélére került földikutyát választották az év emlősének azzal a nem titkolt szándékkal, hogy bemutassák az adott állatot, az ökológiai jelentőségét, és felhívják a figyelmet az élőlény fokozott védelmére.
A biológusok „kitömött zokninak" becézik hengerformája és plüssjátékra emlékeztető külseje miatt
A földikutya a Kárpát-medencében őshonos, kutatások szerint itt alakult ki körülbelül 2 millió évvel ezelőtt. Korábban egy fajnak hitték, pedig egy fajcsoport, ami öt genetikailag különböző fajjal – a magyar, az erdélyi, a délvidéki, a szerémségi és a mezőségi földikutyával – dicsekedhet. Ezek a fajok endemikusak, vagyis csak itt a Kárpát-medencében élnek.
Hazánkban ma három fajtát különböztetünk meg:
- a magyar földikutyát (Nannospalax (leucodon) hungaricus),
- az erdélyi földikutyát (Nannospalax (leucodon) transsylvanicus),
- és a délvidéki földikutyát (Nannospalax (leucodon) montanosyrmiensis), Békés, Bács-Kiskun, Jász-Nagykunk-Szolnok és Hajdú-Bihar vármegyében.
Egyes becslések szerint földikutyából alig ezer példány él az országban, ezen belül is a legritkább a délvidéki földikutya populációja: világállománya 400 egyedre tehető, mely – néhány szerbiai példányt leszámítva – csak Magyarországon található, így a faj fennmaradása kizárólag Magyarországon garantálható.
Délvidéki földikutya
Hazánkban a földikutyát 1820 táján fedezte fel Kitaibel Pál botanikus és Ocskay Ferenc báró. Akkor még senki nem gondolta, hogy később milyen kiemelt figyelmet fog kapni ez az élőlény, 150 évvel a felfedezése után, máris a kihalás szélére sodródott.
A délvidéki földikutya (Nannospalax leocodon montanosyrmiensis) a száraz, homokos síkságokat, sztyeppréteket, mezőket és mezőgazdasági területeket szereti, de az élőhelye előbb a járatait felbolygató, egyedeit elpusztító mélyszántás, később pedig az építkezések eredményeképpen egyre jobban visszaszorulóban van. Míg egy évszázada a Dunántúlon is éltek földikutyák, és még a 20. század közepéről is találunk adatokat Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei előfordulásukról is, ma már csak néhány megyében lelhetők fel, elsősorban Hajdú-Biharban, Bács-Kiskunban, Jász-Nagykunk-Szolnokban, emellett Csongrád és Békés vármegyében, illetve nemrégiben Pest vármegyében is újra találtak földikutyát.
Legnagyobb hazai állománya a Baja melletti egykori katonai gyakorlótéren él, amelyet 2017-ben miniszteri rendeletben védetté nyilvánítottak, Bajai Földikutya-rezervátum Természetvédelmi Terület néven.
A délvidéki földikutya hazánk és Európa egyik legritkább emlős állata. Hazánkban jogi védelmet élvez, természetvédelmi értéke 1 millió forint. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kategória-rendszerében a kritikusan veszélyeztetett (Critically Endangered) élőlények közé tartozik.
Hogy élnek a földikutyák?
A délvidéki földikutya föld alatti járatokban közlekedik, teljes sötétségben és vakon él, emlős állat. A földikutyák a felszín alatti tájékozódás és a fajtársakkal való kommunikáció során a járat falán a homlokukkal kopogtatnak. Az így keltett rezgések segítségével érzékelik a föld alatti akadályokat és a fajtársak jelenlétét.
A földikutya az életkorának és a talaj színének függvényében feketés-barnás bundával rendelkezik, 15–24 cm hosszú és 25-35 dkg súlyú – a föld alatt él, és onnan nem szívesen merészkedik elő. Jelenlétére leginkább a nyomaiból lehet következtetni, azaz a vakondtúráshoz hasonló földhalmokból, amelyek egymástól 1,5-2 méter távolságra helyezkednek el.
A növények gyökereivel és hagymáival táplálkozik, emiatt régebben kártevőként tekintettek rá, napjainkra azonban ez megváltozott, a szakemberek inkább az ökológia fontosságát emelik ki: mert azzal, hogy több méter mélységben átforgatja a talajt, lényegében talajjavító tevékenységet végez.
Odalent kifinomult szaglásával és hallásával tájékozódik, de a Föld mágneses terének, illetve a szeizmikus impulzusok érzékelésére is képes. A szigorúan védett fajokról szóló szabályozás értelmében, ha választani kell a földművelés és a földikutya között, az utóbbinak kell előnyt élveznie.
A délvidéki földikutyák aktivitása elsősorban az ősz végi időszakban erősödik fel, ilyenkor hosszú, táplálékszerző járatokat építenek, ebben az időszakban jelennek meg a friss túrásaik is, amelyek alapján meg lehet becsülni a populáció nagyságát is. Vizet külön nem iszik, elegendő számára a táplálék természetes nedvességtartalma.
Magányos életmódot folytatnak, így minden állathoz a felszínen külön túráscsoport, a felszín alatt pedig külön – akár több száz méteres – járatrendszer tartozik. A földikutyák jelenlétére utal az, ha a járatból kitúrt földben néhány centiméter hosszú, 45 fokos szögben élesen leharapott gyökérdarabokat, tarackokat találunk.
A földikutyák kizárólag növényi táplálékot fogyasztanak: a mezei iringó, ökörfarkkóró, vadmurok, tyúkhúr, mogyorós lednek, zsurló és különböző fűfajok földalatti részeit.
Táplálékraktározó kamrákat készítenek a begyűjtött gyökereknek, hagymáknak, gumóknak, kifejezetten igényesek járataik tisztaságára, még külön ürülékgödörrel is rendelkeznek. Az utódok nevelésére levelekkel bélelt fészekgödröt használnak. Az állandó járataik a talaj mélyebb részeiben 25-65 cm mélyen futnak, míg a gyökérzónában az ideiglenes, táplálékszerző járataikat lehet felfedezni.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Kigazdálkodhatatlan önköltséggel szembesülhetnek a szarvasmarhatartók
2024. február 07. 15:10
Lelassulhatnak a tejipari beruházások is, ami középtávon igen rossz hír a hazai gazdaságnak.
Nagy szükség lenne a jó átvételi árakra és a fogyasztásbővülésre mind a tej, mind a marhahús tekintetében. A döntéshozóknak fel kellene ismerni, hogy az élelmiszerellátás az alapanyag-termelőknél kezdődik, így meg kell becsülni és nem akadályozni őket. Nem szabad tovább hagyni, hogy a közvéleményt hozzá nem értő, gazdálkodástól távol álló emberek alakíthassák. A termelőknek hosszú távon alkalmazkodni kell a klimatikus viszonyok változásaihoz – írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége.
Változik a föld elővásárlási joga
2023. december 11. 08:56
A földek vonatkozásában gyakorolható elővásárlási jognak a veszélyhelyzet ideje alatti különös szabályairól szóló rendelet módosította a helyi földművesek földszerzésére vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint csak szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágban nyilvántartott földrészlet vagy kizárólag ilyen, illetve ilyen mellett kivett művelési ágú alrészletet tartalmazó földrészlet megszerzése esetén nem gyakorolható az államot megillető elővásárlási jog.