A munkáltatók teljes bérköltségének régiós átlaga változatlanul a nettó bérek 160 százalékát teszi ki, de ez az érték országonként jelentős eltérést mutat. Az adók és járulékok közül a munkáltatókat terhelő költségek bruttó bérekre vetített aránya átlagosan 15 százalék, de a legalacsonyabb és a legmagasabb munkáltatói járulékok között 30 százalékpontot meghaladó különbség van. Két szélsőérték (Romániában 5 százalék alatt, Szlovákiában 30 százalék felett van a járulékteher) rávilágít az egyes adózási rendszerek összehasonlíthatóságának korlátaira is.

A munkáltatói bérjárulékok tekintetében Magyarország 2020-ra érte el a régiós átlagot. A 2020. július 1-jétől hatályos 2 százalékpontos szociális hozzájárulási adó csökkentéssel pedig versenyképesebbé vált a hazai munkáltatói bérköltségarány: a 21 ország középmezőnyébe kerültünk. A frissen elfogadott adócsomag 2022 júliusától az újabb 2 százalékpontos munkáltatói bérteher csökkenéssel számol: a tervek szerint jövő félévtől a fél százalékpontos szociális hozzájárulási adó csökkentése és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás szochóba építése tovább javítja a pozíciónkat.

Hogy mennyit ér a fizetés, az nemcsak a munkavállaló bérszintjétől, hanem – mint Magyarországon is – a családi állapotától is függ, a több gyermeket nevelők nettó fizetése itthon lényegesen magasabb, egyedülállók esetében azonban továbbra is sereghajtók vagyunk a nettó bér és a munkáltatói bérköltségarányt tekintve. Havi 500 eurós bruttó fizetésből egy három gyermeket nevelő dolgozónak 493 euró marad a zsebében, gyermektelen kollégájának csupán 333.

A régió országai a legnagyobb szórást a bérszínvonalukban mutatják. A minimálbér a V4 országokban 400-630 euró között mozog, lényegesen alacsonyabb a Balkánon és Ukrajnában, és össze sem hasonlítható a mintegy 1 700–1 900 eurós értékekkel Németországban és Ausztriában. 2021-ig ugyanakkor több országban is jelentősen emelkedett az euróban számolt minimálbér (Boszniában, Szerbiában és Lettországban). Magyarországon viszont csökkent az euróban kifejezett minimálbér a tavalyi jelentős árfolyam változás miatt (460 EUR, 2021 év eleji árfolyammal számolva), így a sorrendben jelentősen rontottuk a pozíciónkat, az utolsó helyre csúsztunk a visegrádi országok között, ami – legalábbis euróban történő összehasonlításban – a minimálbér-növekedés eddig emelkedő trendjét visszavetette. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy ez januári adat, azóta újra sokat változott a forint árfolyama.

A privát szektorra jellemző átlagos bérszínvonal euróban a legnagyobb mértékben, 14 százalék Németországban nőtt, de 5–10 százalék közötti növekedést ért el Szlovákia, Horvátország, Lettország és Észak-Macedónia is. A magyar átlagbér értéke euróban számítva nem változott, 1 150 euró körül van, a V4-ek közül csak Szlovákiát előzzük meg.

Áfa és online számla

A forgalmi adók mértékében az elmúlt évben nem történt változás a régióban, a normál áfakulcsok átlagosan 21 százalék körül mozogtak, azonban országonként nagyfokú eltéréseket mutatnak. A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít. Összehasonlításképpen: Németországban, ahol az átlagbér már megközelíti a 4 000 eurót, 19 százalék a normál áfakulcs.

A világjárvány megjelenése előtt a kormányok arra törekedtek, hogy a fogyasztás növekedésére építsenek, a forgalmi típusú adók pedig az állami költségvetések egyik legfontosabb bevételi forrásává váltak. Az államok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az adóbeszedés hatékonyságának javítására, digitális technológiával próbálnak fellépni a visszaélések ellen, mivel ezen a területen a legnagyobb az adókijátszás veszélye. A cél az értékesítési folyamat végpontok közötti figyelése, a nem adózó ügyletek felderítése és az adócsalások visszaszorítása. Az online pénztárgépek bevezetése is eredményes eszköznek bizonyult a gazdaság fehérítésében, ezt pedig az online számlaadat-szolgáltatás követte.

“Az év elején befejeződött a valós idejű adatszolgáltatási rendszer kiépítése, az online számlaadat-szolgáltatás január 4-e óta minden számlára, így a belföldi és külföldi magánszemélyeknek és vállalkozásoknak kiállított bizonylatokra is vonatkozik. Az adóhivatal gyakorlatilag minden számláról online úton adathoz jut, az adóelkerülés lehetősége ezzel a kisebb üzleteknél is minimálisra csökken – fogalmazott a Mazars adóigazgatója. Hozzátette: A valós idejű adatszolgáltatási rendszer kiterjesztése új teret nyit a kockázatelemzésnek és az ellenőrzéseknek, másrészt megjelenhetnek új állami szolgáltatások is, például az adóhatóságon keresztüli online számlázás, valamint áfabevallási tervezet elkészítése a bejelentett számlák alapján.”

A nemzetközi e-kereskedelem szabályrendszere is átalakul 2021. július 1-jétől. Uniós szinten jelentős változás a forgalmi típusú adóztatásban, hogy az OSS-rendszert (Egyablakos Rendszer, korábban MOSS rendszer, amely csak a távközlési, rádió- és televízióműsor-, illetve elektronikus szolgáltatásokra volt alkalmazható) kiterjesztik általános jelleggel a távértékesítésre (magánszemélyek számára történő értékesítésekre), valamint valamennyi, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatásra, melyeknek teljesítési helye a fogyasztás tagállamában található.

Társasági adó

Továbbra is szembetűnő, hogy az egyes országok nagyon eltérő hangsúlyt helyeznek a vállalati nyereség megadóztatására: a legalacsonyabb és a legmagasabb adókulcs között 22 százalékpont különbség van. Németországban a legmagasabb a társasági jövedelemadóztatás (31 százalék), Magyarországon és Montenegróban a legalacsonyabb (9 százalék), míg a régió országaiban jellemzően 15-20 százalék körül alakul a társasági adó kulcsa.

Az adóverseny korlátai azonban egyre inkább láthatóvá válnak. Egyrészt nem találunk olyan országot, ahol a nyereségadó mértéke csökkent volna, másrészt az Európai Unió is tudatosan törekszik az adóverseny korlátozására. A cél a társasági adózás közös keretrendszerének kialakítása, vagy legalábbis a legkárosabb adóelkerülési technikák alkalmazásának megakadályozása. Fontos eszköz ebben az erőfeszítésben az adóelkerülés elleni irányelv (ATAD, 2016/1164 EK Irányelv), melyet 2019. január 1. óta kötelezően alkalmaznak a tagállamok, így az utóbbi évek legnagyobb kihívása az uniós szabályok átültetése volt, ideértve a kamatlevonási korlátozásokat is. Ugyancsak az ATAD-ra vezethető vissza az offshore (ellenőrzött külföldi társaság, CFC)-szabályok egységesítése is.

A globális minimumadó tervezett bevezetése pedig alapvetően változtatja meg a társasági adózás jövőjét, valamint az országok közötti adóverseny színterét.

A hagyományos társasági adót alkalmazó közép- és kelet-európai országok kivétel nélkül lehetővé teszik a korábbi években elszenvedett veszteségek átvitelét és a későbbi évek pozitív adóalapjához való viszonyítást. Ezzel a lehetőséggel csak előre meghatározott időszakban lehet élni, általában 5–7 évig, helyenként csupán 3–4 évig. 7 ország engedélyezi a korlátlan veszteségátvitelt.

A társasági nyereségadóról szólva érdemes kiemelni, hogy Magyarország és Litvánia továbbra sem alkalmaz forrásadót a tőkejövedelmekre. 2019 óta pedig itthon is elérhető a csoportos társasági adózás, amire korábban csak Ausztriában, Lengyelországban és Bosznia-Hercegovinában volt mód.

Transzferárazás

2021-re a transzferárszabályozás gyakorlatilag az összes ország adórendszerében megjelent, Montenegró kivételével. Az OECD által előírt, az átláthatóság javítását célzó „country-by-country reporting” (CbCR) elérhetővé teszi az adókockázatok felméréséhez szükséges információkat a helyi adóhatóságok számára.

Dr. H. Nagy Dániel kiemelte: “A társasági adózásban a transzferárazás következetesebb alkalmazása figyelhető meg, amelyet egyre inkább kiterjesztenek a helyi adóztatásban is. Ugyanakkor egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a magyar jövedelemadózásban az a választható megoldás, amely – Észtországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan – csak a vállalkozásból kivont osztalékot, illetve tőkejövedelmet tekinti az adóztatás alapjának, nem pedig a nyereséget, illetve a veszteséget. Ez a kisvállalati adó, amelynek hatályát a jogalkotók évről évre egyre jobban kiterjesztik.”

A transzferárakkal kapcsolatban az elmúlt év legnagyobb kihívása vitathatatlanul a pandémia következményeire való reagálás volt. A válság átalakította az elvárható profitszintet, a multinacionális vállalatoknak be kellett avatkozniuk az árazási struktúrájukba, az pedig továbbra is kérdés, hogy az adóhatóságok mennyire fogják vitatni a korábbi évekétől jelentősen elmaradó adóalapmértékeket.

És hogy mi következik a társasági adózásban, azt mutatja a G7 döntése a globális minimumadó bevezetéséről. Még nem látjuk a történet végét, de egyértelmű, hogy egyre kevesebb lehetőség lesz arra, hogy a multinacionális cégek nyereségátcsoportosítást alkalmazzanak. Magyarország kedvezőtlenül fogadta a globális minimumadó irányába tett nemzetközi lépéseket, hiszen az ország egyik legnagyobb versenyelőnye éppen a kirívóan alacsony (9 százalék) társaságiadó-kulcs

www.piacesprofit.hu