1. Ami biztos: Kettős feltételnek kell érvényesülnie

A törvény, illetve a kormányrendelet kimondja, hogy a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló számára minimálbérként garantált bérminimum jár. Amikor a válaszokat keressük a kérdésünkre (kinek is jár a garantált bérminimum), a szöveg értelmezéséből kell kiindulnunk. Első lépésben így azt kell megvizsgálni, hogy ilyen munkakörről van-e szó. Előírhat képzettségi szintet jogszabály (például a 21/2010. (V.14.) NFGM rendelet, az 5/1997. (III.5.) IKIM rendelet, a 2005. évi CXXXIII.tv stb.), kollektív szerződés, a munkáltató szabályzata, illetve a munkáltató gyakorlata is (munkaköri leírás). A képesítési követelményt pedig a következő lépésben be kell a szintje alapján azonosítanunk. A szint beazonosításánál leginkább az Országos Képzési Jegyzékre (OKJ: 150/2012. (VII.6.) korm.r.) támaszkodunk. Amennyiben itt a szint középfokúnak van besorolva, abban az esetben azt kell megvizsgálni, hogy a konkrét, előírt képesítéssel rendelkezik-e a munkavállaló. Bizonyos körben azonban az is elegendő, ha a munkavállaló szakiránynak megfelelő más szakképesítéssel vagy magasabb szintű szakirányú végzettséggel rendelkezik.

2. Értelmezési problémák a feltételek megvalósulását illetően

A jogalkotó egyre szűkíti azon munkakörök számát, melyek kizárólag szakképesítéssel tölthetőek be. Ennek egyik eredménye a hivatkozott 5/1997.(III.5.) Korm.r. kiürülése, mely jelenlegi állapotában túlnyomórészt csak az építési szektorra vonatkozik. A turizmus, idegenforgalom legtöbb munkaköre a 2015. évi változásoknak már áldozatul esett. A változások a 21/2010. (V.14.) Korm.r-et is utolérték, hiszen számos munkakörben már csak egy képesítéssel rendelkező munkavállaló jelenléte van megkövetelve. Ide tartozik a meleg és hidegétel készítése, illetve kiszolgálása is. Az egyértelmű tehát, hogy az a személy, aki a törvényi előírást megvalósítja, és rendelkezik az előírt, szakirányú végzettséggel, garantált bérminimumot fog kapni. Kollégáira azonban előírás már nem vonatkozik. Amennyiben a munkáltató a munkakör betöltéséhez azonban a középfokú szakképzettséget megköveteli (pl: pincéreket vesz csak fel), mindenkinek jár a garantált bérminimum, aki ezzel rendelkezik is. Egyéb esetben ugyanakkor a garantált bérminimum nem jár. A 21/2010. (V.14.) Korm.r. azt is lehetővé teszi bizonyos esetekben, hogy a munkavállaló ne a konkrétan előírt középfokú szakirányú végzettséggel, hanem más, de a szakiránynak megfelelő szakképesítéssel rendelkezzen. Az azonban nem egyértelmű, hogy mit tekinthetünk azonos szakirányú szakképesítésnek. Az Mfv.II.10.311/2010. sz. Legfelsőbb Bírósági döntés szerint ez abban az esetben állapítható meg, ha az egyik képesítésnek a másik része. Mögöttes jogi indoklást azonban az ítélet nem tartamaz, mint ahogyan állásfoglalással sem találkozni a kérdésben.

3. A felügyelet szerint már az alsó-középfokú képesítés (31. szinttől) is megfelelő

Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) meghatározza, hogy mely szakképesítés(ráépülés), milyen szintnek felel meg. Az OKJ magyarázata szerint a 34. szint (illette felette) középfokú szakképesítésnek minősül, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, és jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium keretei közé integrálódott felügyelet ugyanakkor legutóbbi állásfoglalásában (NGM/646-1/2017.) azt az álláspontot képviseli, hogy már a 31. szint is garantált bérminimumra jogosít (lsd. személy és vagyonőr: 32. szint). S habár az állásfoglalás nem jogszabály és a jogszabályi alapja sem egyértelmű, érdemes ezt a minimális díjazás mértékének megállapításánál figyelembe venni, hiszen a munkaügyi ellenőrzés keretében ezt fogják számon kérni.

4 . Lehet számítani munkaügyi ellenőrzésekre

Tekintettel arra, hogy a munkára rakódó közterhek csökkentek, így a kormányzat elvárja, hogy a munkáltatók a garantált bérminimum terheit megfelelően viseljék. A minisztériumtól arra is “ígéret érkezett”, hogy a trükközéseket is vizsgálni fogják. Ennek értelmében vizsgálat alá eshetnek a rejtélyes munkakörváltozások, illetve a napi munkaidő hirtelen lecsökkenése. Azt, hogy ez az ígéret ténylegesen meg fog-e valósulni (illetve megvalósítható-e), az év vége felé fogjuk megtudni.

A szerző a KRS Ügyvédi Iroda jogásza, oldalunk állandó szakértője