Mit kell tudni a próbanapról?

2020. június 04. 07:58
Mi a helyzet a próbanappal, alakíthat-e ki ilyen gyakorlatot a munkáltató. Ha igen,milyen feltételekkel, ha nem, miért nem.
Mit kell tudni a próbanapról?

Első körben célszerű kicsit pontosítani, hogy ugyan azt értsük a próbanap fogalmán. A köznyelvben a próbanap alatt egy olyan - sokszor nem is feltétlen egy napos - időszakot értenek , amikor a jelölt a munkáltatónál munkát végez annak érdekében, hogy kiderüljön, akarja-e alkalmazni és ezért rendszerint nem szeretne bért fizetni, azaz a munkavégzés ingyenesen történik - persze bejelentés és írásbeli szerződéskötés nélkül.

Ilyen próbanapra nincs mód: mivel ténylegesen munkát végez a jelölt, őt ezért munkabér illeti meg, s ugyanezen okból őt be is kell jelenteni, mint munkavállalót. Annak eldöntésére, hogy kíván-e a jelölttel együtt dolgozni a munkáltató a jogalkotó a próbaidő lehetőségét adja, amit jogszerűen ki lehet kötni a munkaszerződésben. Próbaidő kikötése esetén bármikor szabadon, indokolás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mint a munkáltató - akár egy nap után is.

A teljes válasz tehát: próbanapot (ami a próbaidő része) csak úgy lehet kikötni, ha a felek munkaszerződést kötnek egymással és abban próbaidőt rögzítenek, a munkáltató pedig eleget tesz a bejelentési és a bérfizetési kötelezettségnek is. Akkor is, ha csak egy napra szól.

 

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Szabályozd a szabályozhatatlant!

2020. január 21. 07:40
Talán nem túlzok, ha azt állítom, hogy manapság az egyik legjobban pörgő téma, az Y és Z generációs munkavállalók bevonzása, megtartása, valamint előbbi két témát elősegítő eszközök: tippek, trükkök, praktikák bővítése körül forog. A kreativitásban nincs hiány, azonban a kiötlött megoldások vethetnek fel további kérdéseket, amelyek további kreativitást vagy szabályozást kívánnak meg.

Kinek hány naposak lesznek az augusztusi munkahetei? Munkahely vagy munkaidő?

2019. augusztus 12. 09:09
Nyár elején írtunk a Summer Friday - vagyis a szabad nyári péntek - jelenségéről, ami az Egyesült Államokban egyre inkább terjedőben van a cégeknél. Ennek kapcsán pedig felvetődik a kérdés, hogy hogyan alakul át a munkaadó és a munkavállaló viszonya? Mi számít, a munkaidő vagy a teljesítmény, a feladat elvégzése? Kristóf Györgyi, a Hammel and Hochreiter ügyvezetője ad választ a felvetésekre.