Mit kezdhetnek az állattartók a gyapjúval?
2024. október 28. 13:35
Akár pelletált szerves trágyaként is felhasználható.
A hazai gyapjú hasznosítási lehetőségeinek bővítéséről tartott szakmai konzultációt az Agrárminisztérium, Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár vezetésével.
Az egyeztetésen áttekintették a gyapjú alternatív felhasználási lehetőségeinek – például szerves trágyapellet-gyártás vagy építőipari szigetelőanyag-előállítás – helyzetét, a kapcsolódó hazai fejlesztési terveket és feladatokat a magyar gyapjú iránti kereslet növelése érdekében.
A hazai gyapjú hasznosítási lehetőségeinek bővítéséről tartott szakmai konzultációt az Agrárminisztérium – fotó: Vermes Tibor
Jelenleg Magyarországon évente hozzávetőlegesen 2,5 ezer tonna gyapjú termelődik, ami európai viszonylatban nem jelentős mennyiség. A pandémia hatására azonban a nyers gyapjú hagyományos exportértékesítési lehetőségei jelentősen lecsökkentek.
A külpiacok keresleti viszonyaira jellemző, hogy kizárólag a kiváló minőségű merinó gyapjúra van igény, a hazai juhállomány gyapjújának viszont csak kis része sorolható ebbe a kategóriába.
A termelőknél ugyanis elsősorban vegyes állományoktól származó, ugyancsak vegyes minőségű gyapjú áll rendelkezésre.
Ma a nyírás, majd a tárolás vagy megsemmisítés költsége ugyanakkor jelentős terhet jelent a gazdálkodók számára.
A magyar gyapjú ezzel együtt – különösen jó szakítószilárdsága miatt – jól hasznosítható lehet megfelelő tisztítás, válogatás után többek között az építőiparban, vagy tisztítás nélkül kiváló, vízmegtartást segítő és talajállapotot javító pelletált szerves trágyaként.
Az Agrárminisztérium célja, hogy összehozza az intézményi, szakmai és piaci szereplőket annak érdekében, hogy a gyapjú alternatív felhasználásának lehetőségeit közösen feltérképezzék, és nemzetközi példák alapján a hazai viszonyokhoz igazodó, gazdaságilag életképes megoldásokat dolgozzanak ki.
A tervezett alternatív megoldások a juhászatok számára a folyamatos gyapjúértékesítés lehetőségét nyithatják meg, hozzájárulva a hazai gyapjúipar fejlődéséhez és a mezőgazdasági szereplők stabilabb piaci pozíciójához.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
50 éve alapították hazánk első nemzeti parkját
2023. január 16. 10:49
1973-ban alakult meg hazánk első nemzeti parkja, a terület egyedülálló természeti, illetve néprajzi értékeinek megőrzése és védelme céljából. A Hortobágyi Nemzeti Park létrehozását segítette a kormányzathoz benyújtott "Pro Natura" memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós aláírásával hitelesített.
A nemzeti park eredetileg mintegy 52 ezer hektáros területen jött létre, amely az elmúlt 50 évben csaknem 82 ezer hektárra bővült. Egész területe bioszféra rezervátum, a Ramsari-egyezmény értelmében pedig több mint 20 ezer hektár tartozik a nemzetközileg számontartott vizes élőhelyek közé.
A tartósan vízhiányos időszakban vízjogi engedély nélkül is lehet öntözni
2024. június 03. 11:44
Az Agrárminisztérium támogatta a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezését, melynek nyomán a Belügyminisztérium 2024. május 24-ei kezdettel meghirdette a tartósan vízhiányos időszakot az ország egész területére.