Mitől ilyen eszméletlenül drága a kaviár?

2020. január 07. 09:18
Jó ideje egyenlőségjelet tesznek a kaviár és a luxus fogalma közé. Azok az összegek, amelyeket kilogrammonként meg kellene fizetni érte, csillagászatiak lehetnek, meghaladják a millió forintos nagyságrendet is. Volt idő, amikor ingyen szolgálták fel az éttermekben. Mi befolyásolja egy ilyen élelmiszer árát?
A kaviár a tokhal ikrája, amely tisztított és sózott állapotban kerül az asztalra.  A klasszikus és világszerte ismert orosz kaviár a Fekete-tengerben, az Azovi- és a Kaszpi-tengerben honos valódi tokhalfélék ikrájából készül.

 

Ezek a halak elérhetik a több száz kilogrammos súlyt és több száz kilogramm ikrát hozhatnak létre. Viszont nyolc-húsz évbe telik, mire a nőstények ivaréretté válnak.

A legnagyobbra a szibériai viza nő meg, súlya elérheti a másfél tonnát. A fő kaviárforrásnak számító tokhalféle, a viza későn érő típus, csak 12-18 évesen lesz szaporodóképes, de addigra eléri az ötméteres és kéttonnás méretet. Az ikra pedig testsúlyának 10-15%-át teszi ki. Viszont azért, hogy kinyerjék belőle az ikrát, meg kell ölni az állatot. A vadvízi halakból már szinte nincs utánpótlás, mert a tokhalak eléggé megritkultak az európai folyókban és tengerekben.

A 19. században a tokhalakat nagy mennyiségben halászták. Ebben az időben az Egyesült Államok bárjaiban ingyen szolgálták fel a kaviárt a betérő vendégeknek. Európában pedig gyakran használták állatok, például sertések takarmányozására.

 

 
 
Mi változott azóta? A kaviár fogyasztása egyre népszerűbbé vált, ami növekvő kereslethez vezetett. A tokhalállomány drámai módon csökkenni kezdett a túlzott lehalászás miatt. 2010-ben a Természetvédelmi Világszövetség 27 tokhalfaj közül 17-et a veszélyeztetett fajok listájára vett.

 

A tokok természetes környezetének megsemmisítésével, valamint húsuk és a kaviár túlzott szeretetével ezt a fajt majdnem halálra ítéltük.

Ezért a kaviár keresletének kielégítése érdekében mesterséges tenyésztő telepeket hoztak létre. 2004-ben mindössze néhány létezett, napjainkban a számuk már eléri a kétezret. Kínában található az egyik legnagyobb farm, a Kaluga Queen, amely a világ kaviár termelésének 35%-át adja.

A mesterséges tokhaltelepek folyamatos ellátást biztosítanak, és átfolyós rendszerekkel, a víz zárt rendszerben való forgatásával, a vízhőmérséklet és a világítás befolyásolásával felgyorsítják a hosszú életű halak ivarérését. A módszer viszont nem változott, a halakat meg kell ölni, hogy kinyerhessék belőlük az ikrát. Kísérleteznek humánosabb módszerekkel is, amelynek lényege, hogy női hormonokat juttatnak a halakba, mely előidézi az ovulációt, majd lefejik az ikrákat a halak megölése nélkül.

A halak nevelése így is nagyon hosszadalmas és költséges, ezért a kaviár ára mit sem változik, továbbra is prémium, luxus terméknek számít világszerte.

 

 
 
Többféle változata is ismert attól függően, hogy milyen hal ikrájáról van szó:

 

  • fekete kaviár a legértékesebb, a valódi tokfélék ikrája
  • vörös kaviár a lazacfélék ikrája
  • rózsaszínű kaviár a törpemaréna ikrája
  • sárga kaviár a kecsege ikrája

Magyarországon két helyen is működik tokhaltenyésztő telep és kaviár készítés: a Békés-megyei Vésztőn és Hajdú-Bihar megyei Komádiban.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu
 

Kapcsolódó cikkek

Nemzeti értéktárba került a tiszai halászlé

2016. július 18. 08:14
A Hungarikum Bizottság által meghatározott nemzeti értéktárba került a tiszai halászlé - jelentette be Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter szombaton, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaderzsen, a község önkormányzata és a Derzsi Szabadidős Egyesület által szervezett VIII. Kárásznapon.

Hová mennek a "rekord" bérek? Párnaciha? Előtakarékosság?

2019. július 10. 08:51
A béremelkedéseket visszhangozza folyamatosan a sajtó, hol kétszámjegyű emelkedést prognosztizálva, hol pedig tényként közölve. Arról azonban ritkán esik szó, hogy mi történik a pluszjövedelmekkel, mi lesz a „rekord fizetések” sorsa, mennyire előrelátó a magyar.