MNKH: tovább bővül a magyar élelmiszerek exportja Kínába

2016. június 08. 08:21
Újabb négy magyar élelmiszeripari cég jelenhet meg a kínai piacon, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) közreműködésével a közelmúltban mintegy 100 millió forint értékben exportáltak édességeket és bort, és a szállítások a jövőben folyamatosak lesznek - közölte az MNKH az MTI-vel.

A közlemény szerint a kínai partnerrel a megrendeléseket megelőzően az MNKH hosszas tárgyalásokat folytatott, és magyarországi gyárlátogatást is szervezett. A megállapodások értelmében a Bonbonetti csokoládét és drazsét, a Detki Keksz Édesipari Kft. kekszet, a Roll'M Food Kft. egyéb édesipari terméket szállított ki, összesen több mint 65 tonnányit, a Csányi Pincészet pedig két konténer borra kapott megrendelést.


A borok és édesipari termékek mellett a magyar marhahús iránt is egyre nagyobb a kereslet, az idén már több szállítmány is érkezett Kínába. Emlékeztettek arra, hogy az európai országok közül elsőként Magyarország exportálhatott marhahúst a kínai piacra, amit az ottani szigorú szabályozás miatt rendkívül hosszú egyeztetések előztek meg.

Az MNKH jelenleg két kínai irodával segíti a magyar vállalkozások üzleti kapcsolatainak kialakítását. A közlemény idézi Ducsai-Oláh Zsanettet, az MNKH vezérigazgatóját, aki elmondta, hogy a kínai piacon elsősorban az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és az agráripar, a vízipari technológiák, a szoftverfejlesztés, a tervező- és mérnöki tevékenység és a turisztikai együttműködés területén érhetnek el sikereket a magyar cégek.

Forrás: hirek.elelmiszerklub.hu

Kapcsolódó cikkek

Az uniónak támogatnia kell a családi gazdaságokat

2018. február 20. 07:52
A családi gazdaságok érdekeit kell szolgálnia az új Közös Agrárpolitikának – hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Brüsszelben, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülését követően. A tárcavezető kijelentette: a magyar kormány számára a magyar gazdák az elsők, éppen ezért ellenzi a dél-amerikai országokkal megkötendő EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást, mert annak köszönhetően olcsó tömegtermékek árasztanák el az uniós belső piacot.

Készül a program a kormánynak: végleg kiűznének innen minden GMO-t

2017. április 21. 07:40
Magyarország mezőgazdasága mentes a genetikailag módosított szervezetektől, a GMO-mentességünket az alaptörvény is rögzíti. Ez Európában egyedülálló és üdvözlendő - szakmailag, politikailag és üzletileg egyaránt. Hogy áldás, vagy átok-e a GMO, az parázs vitákat gerjeszt világszerte, miközben a laikusok számára még mindig követhetetlen, hogy mi a gond vele. Utóbbi a jelenlegi hazai törvényi szabályozás szempontjából nem is annyira lényeges, ugyanis Magyarország GMO-mentességének a legfontosabb célja az, hogy ebből piaci előnyt kovácsoljon. A GMO-mentes szója egyértelműen prémium termék, 20-30 százalékkal magasabb áron értékesíthető a globális piacon. Van azonban egy probléma: a magyar állattenyésztés és élelmiszeripar számára évi 500-600 ezer tonna szója szükséges, amit megközelítőleg sem tudunk belföldön előállítani, és ami hihetetlen mértékű import-függőséget jelent. Jelenleg a világ szójatermesztésének 90-95 százaléka génmódosított, így hát hiába tiltja a hazai szabályozás a génmódosított növények belföldi termesztésbe vonását, mégis több százezer tonna GMO-s állati takarmány özönlik az országba. A témáról, és a hazai import-függőség minimalizálása érdekében életre hívott nemzeti fehérjeprogramról Gyuricza Csabával, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ megbízott főigazgatójával beszélgettünk.