Most minden kiderül: súlyos milliárdokról döntenek Lázárék

2016. március 30. 09:36
Március 25-én átadta a Miniszterelnökségnek a lezárható agrár-környezetgazdálkodási (akg) és ökológiai támogatási kérelmeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Az akg-ban a meghatározott keretnél háromszor több, csaknem 500 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett, míg az öko-jogcímnél a kérelmek nagyjából megfelelnek az 51,5 milliárdos meghirdetett támogatási összegnek. A Miniszterelnökség várhatóan néhány napon belül meghatározza azokat a ponthatárokat, amelyek alapján eldől, mely pályázók kaphatnak támogatásokat.

Mind az akg-nál, mind az ökogazdálkodási jogcímnél március 25-én adta át a pályázatokat kiíró Miniszterelnökségnek a lezárható támogatási kérelmeket az MVH – nyilatkozta az agrárszektorhu-nak Gyuricza Csaba, az MVH elnöke. Mint ismert, a Miniszterelnökség mindkét felhívást tavaly ősszel jelentette meg az új Vidékfejlesztési Programban. A gazdálkodók – meghosszabbított határidővel -november 7.-december 31. között nyújthatták be az MVH-hoz kérelmeiket, amelyekkel az agk-nál összesen 158,6 milliárd, az ökogazdálkodásnál 51,5 milliárd forintra pályázhattak.

Az akg-s felhívásra 18 168-an nyújtottak be kérelmet és összesen 1,242 millió hektárra kértek támogatást. Ökogazdálkodási forrásokat pedig 2232-en igényeltek 136 ezer hektárnyi területre. A két jogcím lényege, hogy a termelőknek 2016. január 1. és 2020. december 31. között kell agrár-környezetgazdálkodási, illetve ökológiai gazdálkodási többlet tevékenységeket vállalniuk annak érdekében, hogy a kiírt uniós vidékfejlesztési támogatásokhoz hozzájussanak.

Gyuricza Csaba tájékoztatása szerint az MVH március 25-ig azokat a támogatás kérelmeket adta át a Miniszterelnökségnek, amelyeket a gazdálkodók hibátlanul nyújtottak be, illetve nem érintettek adategyeztetéssel, vagy a hivatal az előírt hiánypótlásokat fel tudta dolgozni. Így eddig az akg-nál a támogatási igények 80 százaléka (14 432 kérelem), az öko-jogcímnél 76 százaléka (1716 kérelem)került át a minisztériumhoz. Az MVH a fennmaradó kérelmeket folyamatosan, a következő napokban dolgozza fel és adja át a Miniszterelnökségnek – tette hozzá Gyuricza Csaba.

MTI-fotó: Tréba Ákos

Mindkét pályázatnál az MVH a kérelmek befogadásáért és feldolgozásért felel, míg a tényleges támogatási döntéseket az irányító hatóságként működő Miniszterelnökség hozza meg. Ez annyit jelent, hogy a tárca rangsorolja a pályázatokat, illetve határozza meg azokat a pontszámokat, amelyek alapján eldől, mely gazdálkodók kaphatnak támogatásokat, melyek nem. A pontszámokra vonatkozó döntések várhatóan néhány napon belül megszületnek – tudtuk meg.

Korábbi nyilatkozatok szerint az ökogazdálkodási jogcímnél a támogatási igények nagyjából lefedik az 51,5 milliárdos meghirdetett keretet, így itt a pályázók zöme jó eséllyel számíthat arra, hogy vidékfejlesztési forrásokhoz jut. Az akg-nál viszont az 500 milliárd forinthoz közelítő összigény csaknem háromszor haladja meg a 158,6 milliárdos, előirányzott támogatási összeget, ami azt jelenti, hogy – elsősorban az úgynevezett horizontális szántó tematikus előíráscsoportnál – a pályázók egy része valószínűleg nem juthat majd támogatásokhoz.

A nyertes gazdálkodóknak mind az akg-nál, mind az ökogazdálkodási jogcímnél az idei egységes elektronikus kérelmekben kell majd benyújtaniuk első éves kifizetési kérelmeiket – közölte Gyuricza Csaba. Az ez évi kérelem-beadási időszak – hasonlóan az elmúlt évihez – április elején indul, a szankciómentes benyújtási határidő pedig előreláthatóan május közepén jár le.

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Újabb változások az erdőgazdálkodás szabályozásában

2018. október 29. 09:53
Egy gazdálkodással foglalkozó ágazat szereplőinek alapvető érdeke, hogy a gazdálkodásuk kiszámítható és tervezhető legyen.
 
 
 

Ezek azok a mesterfogások, amelyekkel jó pálinkát főzhetünk

2017. november 02. 07:54
A vezéraromákban rejlenek azok a lényeges különbségek, amelyek a kisüsti és az úgynevezett tornyos eljárással készülő pálinkákat megkülönböztethetik. E komponenseket ugyanúgy befolyásolhatja az illékonyság, a megfelelő hely és mennyiség, mint a lepárlás körülményei. A legfontosabb tényező azonban a deflegmáció, amely részleges kondenzációt jelent. Ennek megfelelő beállításával mindkét módszerrel ugyanolyan ízű és illatú pálinkát készíthetünk ugyanabból a cefréből.