Az aránytalan előnyöket lehetett volna csökkenteni úgy, hogy az egyszerűség megmaradjon – mondja Scharle Ágota, munkaerőpiaci szakértő, a Budapest Intézet ügyvezető igazgatója. Aki szerint a szellemi szabadúszókat a kata-törvény módosítása mintha egyáltalán nem venné figyelembe. Hiszen közülük sokan, egyszerre több helyre dolgoznak, több cégnek számláznak, tehát egyáltalán nem bújtatott munkavállalásról van szó esetükben. Ilyenek például a fordítók, tolmácsok, tartalomgyártók stb. Számukra sok esetben nem létezik egy munkahely, aki foglalkoztatná őket, hanem általában projektekre szerződnek, és a saját tudásukat, munkaerejüket adják el, amire ráadásul egyéb költséget elszámolni sem könnyű. Mivel a döntés egyáltalán nem differenciál, őket jobban sújtja majd. (Egyedül a taxisok maradtak ki a fűnyíróelv alól kivételezettként.)

Ráadásul, bár Magyarországon nem olyan mértékben elterjedt a rugalmas foglalkoztatás, mint például a Skandináv országokban, Hollandiában vagy az Egyesült Államokban, ez a döntés a munkaadóknak is hátrányt okoz, mert így tudtak a cégek bizonyos projektekre, speciális szaktudást megszerezni, akut hiányokat pótolni. Például, akár olyan fejlesztők megbízásával, akik komoly értékteremtő munkát végeztek, egy témában, több cég számára. Viszont a munkájukra épp specialitása miatt nincs folyamatos szükség, vagy nem tölt ki egy teljes állást. 

Vagyis a katás foglalkoztatás segített a szakemberhiány csökkentésében, javította a munkapiac rugalmasságát. Ráadásul sokan - orvosok, tanárok - másodállásban így egészítették ki bérüket. Azonban például az egészségügyben így dolgozók nem közvetlenül a páciensnek számláztak, hanem a pl. a magénegészségügyi intézménnyel, intézményekkel, (vagyis egy céggel) álltak szerződésben katás vállalkozóként. 

A szakértő megjegyezte, hogy a katához már egyszer hozzányúltak, amikor az egy helyről érkező 3 millió forintos bevételi határt meghatározták, az azóta eltelt időszakban pedig meg lehetett volna vizsgálni az intézkedés hatásait. Az adóhatóság pedig rendelkezik az összes olyan szükséges adattal, amivel a visszaéléseket ki lehetett volna szűrni. Akár azt megnézni, hogy ki az, aki korábban alkalmazott volt, de katás lett, mely foglalkozások azok, ahol a többség foglalkoztatott, míg néhány ember katás vagy éppen fordítva, mindenki katásként dolgozik. Egy ilyen, hatásvizsgálatokon alapuló döntést lehetett volna indokolni, lehetett volna differenciálni az ágazatok között, például más összegben megszabni az adómentesen számlázható bevétel maximumát, vagy egyéb szempontokat figyelembe venni, és hatékonyabb választ adni egy létező problémára. 

A reakciók között az is felmerült, hogy a kata eltörlése kapcsán újra meg fog ugrani a jól értékesíthető tudás és szakmák körében a külföldre vándorlás, illetve akár az itthonról külföldre dolgozás. Scharle Ágota szerint épp azokban az ágazatokban erősödhet most az elvándorlás, amelyekre Magyarországon is szükség lenne. 

Orbán Viktor múlt pénteki interjújában azt mondta, mindenki becsülje meg a munkahelyét, mert recesszió jön, és a miniszterelnök jóslata szerint küzdelem fog zajlani a munkahelyekért. De vajon mennyire fordulhat gyorsan meg az elmúlt időszakban igencsak a keresleti oldalra billent munkaerőpiac, ahol folyamatosan a munkaerőhiányról, a megfelelő szakemberek toborzásának kihívásairól szóltak a hírek, ami miatt már külföldi munkaerőt kell behozni az országba, sőt egyenesen a működésképesség és a teljesítmény került veszélybe egyes cégeknél?

Scharle Ágota elmondta, a munkaerőpiac sok részpiacra oszlik, így nem lehet az azt érő hatásokról sem általánosságban beszélni, hiszen a különböző ágazatokat eltérően érintheti a válság. Ahol például az export aránya nagy és a felhasznált anyagokban kevés az import, azok a cégek még jól is járhatnak a jelenlegi forintárfolyammal, míg azok az ágazatok, ahol magasak az energia- és szállítási költségek, nehezebb helyzetbe kerülhetnek. Így lehetnek olyan területek, amelyeken továbbra is munkaerőhiány lesz, akár további béremelések is várhatók, így a munkavállalók alkupozíciója nem romlik. Például informatikai szakemberekre akkor is szükség lesz, ha a gazdaság teljesítménye csökken. Míg más területeken óvatosabbnak kell lenni, ha valaki váltani szeretne. Ezek a hatások egyébként sem egyik pillanatról a másikra jelennek meg a munkapiacon, így az még nyitott kérdés, hogy könnyebb lesz-e toborozni, elkötelezettebbé válnak-e a munkavállalók, esetleg mennyivel lesz egyszerűbb a munkáltatók számára alkut kötni velük. 

Az álláskereső katásoknak Jobangel ad tanácsot.

https://www.hrportal.hu/hr/munkaeropiac-kata-utan-20220722.html