Munkahelyi zaklatás: muszáj megvédeniük a munkáltatóknak a bántalmazottakat!

2022. június 01. 08:45
Becsmérlés, megalázó bánásmód, megfélemlítés, pszichoterror. Számos munkahelyen nem ismeretlen jelenség, mellyel szemben a munkáltatónak fel kell(ene) lépnie, ő felelős ugyanis az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosításáért.
Munkahelyi zaklatás: muszáj megvédeniük a munkáltatóknak a bántalmazottakat!

munkavédelemről szóló törvény (Mvt.) alapján a munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében köteles figyelembe venni azokat a követelményeket, amelyekkel – egyebek mellett – elkerülhetők a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok.

A törvény értelmező rendelkezése szerint pszichoszociális kockázat a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

A jelenlegi joggyakorlat alapján a zaklatás megvalósításához a támadó jellegű magatartások egyfajta ismétlődése, tartóssága szükséges, ugyanakkor az eset körülményei, az elhangzott kijelentések függvényében egyszeri cselekménnyel is elkövethető. A magatartás alá-fölérendeltségi, de mellérendeltségi viszonyban is egyaránt megvalósulhat.

A zaklatást kimerítő magatartások skálája rendkívül széles körű. Ide tartozik például a feszült légkör kialakítása is, a megalázás, becsmérlő szavak használata, gúnyolódás, a megfélemlítés, a rosszindulatú pletykák terjesztése, ok nélküli figyelmeztetés, de akár például munkafeladatok nélkül egy üres szobába történő ültetés is.

 

Kapcsolódó cikkek

A jegesmedvékért aggódunk, a munkavállalókért miért nem?

2022. június 21. 09:32
 
Ahogy az országok és a vállalatok gazdagodnak többet áldoznak például a környezet fenntarthatóságára, a levegő, a víz tisztaságára, a zöld irodákra, hogy kisebb legyen az ökológiai lábnyomuk és sorolhatnánk, ugyanakkor mintha ez - tisztelet a kivételnek - saját munkavállalóikra kevésbé vonatkozna. Miért kell meghalni a fizetésért? - teszi fel a kérdést Jeffrey Pfeffer a Stanford University professzora, aki a szervezeten belüli hatalom, a munkahely és munkahelyi stressz, a menedzsment-stílus, az erőforrás-függőség témaköreit kutatja. Az amerikai professzor Budapesten járt, hogy átvegye a Rajk László Szakkollégium diákjai által évente odaítélt Herbert Simon díjat.

Így reagálnak a cégek a koronavírus-helyzetre - 7 intézkedés

2020. március 09. 08:40
“Törvényes az, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra akarja küldeni azokat, akik az utóbbi egy hónapban Olaszországban tartózkodtak?” - kérdezte a Facebookon egy kétségbeesett olvasónk. Természetesen nem, a munkaadó egyoldalúan ilyen döntést nem hozhat. A példa jól mutatja, hogy a koronavírus-veszély lépéskényszerbe hozta a munkaadókat, elkezdődött sok helyen a gondolkodás, tervek, eljárásrendek kidolgozása, amiben a fent említett túlkapások is beletartoznak. Az utóbbi napokban magyarországi munkahelyeken érdeklődtünk, mit tesznek a vezetők azért, hogy ne érje őket készületlenül a koronavírus.