Program

A hatályos magyar jogrendszer a folyamatos változások korát éli. Ezen változások gyakran koncepcionális újításokat is jelentenek, melyekre példák az új Polgári törvénykönyv, illetve az új Munka törvénykönyve is. A változások velejárója a dolog természeténél fogva minden esetben az elbizonytalanodó jogalkalmazás, hiszen a jogi normák egyedi esetre való alkalmazásakor hosszú ideig nem áll rendelkezésre iránymutató, egységes bírói gyakorlat. A jogszabályok változását rendszerint újabb és újabb módosítások követik, melyek az időközben felvetődött, de el nem varrt kérdésekre igyekeznek megfelelő válaszokat adni. A munkajog területén a 2012. évi I.tv. hatályba lépésével következett be egy paradigmaváltás, mely a munkajog polgári joghoz való közelítésével fenekestől fordította fel a szabályozott területet. Ezzel egyidejűleg megjelent a szabályozás megváltoztatására, továbbfejlesztésére irányuló igény is. A gyakorlat szempontjából legfontosabb változásokat, illetve fókuszpontokat kívánja ez a rendezvény egyedülálló komplexitással bemutatni. A munkajogi helyzetjelentésen belül egyes területeket külön is kiemeltünk: ilyen a Kúria munkajogi gyakorlata, a kiküldött munkavállalókra vonatkozó megváltozó szabályozás, az adatvédelem, valamint a kollektív jogok gyakorlati alkalmazása. A munkajogi szabályozással összefüggésben hangsúlyosan meg kívánjuk jeleníteni a munkaügyi ellenőrzés területét is, hiszen szükséges látni, hogy melyek is azok az előírások, melyeknek a követését az állam különösen megköveteli.

A rendezvény a munkaügyi ellenőrzések 2015. évi tapasztalatinak bemutatásával indul. Dr. Bakos József főosztályvezető személyében olyan előadó mutatja be a területet, aki az adott területen hosszú évek vezetői tapasztalatával rendelkezik, s akinek ez a terület nem mellékesen ténylegesen a szívügye.

Ezt követően dr. Kéri Ádám ügyvéd, a VKF szakértői bizottságának résztvevője,a Munka törvénykönyve (küszöbön álló) módosításával összefüggésben összegzi a törvénnyel kapcsolatosan felmerült legfontosabb munkáltatói, munkavállalói, illetve jogalkalmazói problémákat. A konkrét változási irányokat dr. Berke Gyula tanszékvezető egyetemi docens, rektor helyettesmagyarázza el a hallgatóság részére, akinek előadását a jogszabály előkészítésével kapcsolatos személyes érintettségén, több évtizedestapasztalatain túlmenően élvezetes előadói stílusa is feledhetetlenné teszi.

A személyiségi jogok védelme a munkajog területén belül is egyre növekvő jelentőségre tesz szert. Ennek egyik területe a munkavállalók munkahelyi ellenőrzése, mely a munkáltató egyik munkaviszonyhoz tapadó jogosítványa. Az azonban nem minden esetben világos, hogy ezen jogosítványnak mik is a pontos keretei. Erre világít rá dr. Tamás Zita a szakember szemüvegén keresztül.

Míg az egyes munkavállalókat megillető un. egyéni jogokkal, illetve azok jelentőségével valamennyi szakember tisztában van, ez nem mondható el az un. kollektív jogokról. Nem véletlen ugyanakkor az, hogy ezen jogosultságokat mind az Alaptörvény, mind pedig a nemzetközi jog védelmébe veszi. A LIGA konföderáció főtitkár jogtanácsosa interpretálásával ezen terület gyakorlati működésébe pillanthatunk bele.

Az Európai Unió alapjait többek között a személyek és a szolgáltatások szabad mozgása jelenti. Amint arra a 96/71/EK irányelv is rámutat, a szolgáltatás nyújtásának szabadságából következik a szolgáltatás nyújtójának az a joga is, hogy saját országának a munkavállalóit munkavégzés céljából egy másik államba küldje. Ez a lehetőség azonban számos konfliktus forrása egyben, hiszen a fogadó országnak mások a szociális, illetve munkajogi alapjai is. Ezt a mechanizmust mutatja be egy olyan szakember, aki évek során keresztül vett részt a vonatkozó irányelvek felülvizsgálatában. A téma aktualitását a végrehajtási szabályok változása is adja.

A női foglalkoztatás alakulása specialitásokkal rendelkezik. A markáns munkajogi védelem okán e munkavállalói réteg valamennyi munkaerőpiacon kifejezett hátrányokkal küzd mind a munkaviszony létesítése, megszüntetése, mind pedig annak fennállása során. Ezzel együtt a legutóbbi gazdasági válság kivételes módon nem őket, hanem a férfiak által dominált szektorokat sújtotta. Ezt a folyamatot, illetve a jelenlegi hazai helyzetet mutatja be Szalai Piroska a szakember szemszögéből.

A rendezvény utolsó, rutinos előadója a Kúria munkajogi gyakorlatát, ezen belül a jogellenes munkaviszony megszüntetésre vonatkozó gyakorlatot mutatja be. A szabályok ezen a területen – elsősorban a munkavállalók hátrányára – a korábbiakhoz képest jelentősen megváltoztak. Nem véletlen ezért, hogy a szakszervezeteken kívül a terület más szereplői is a szabályozás szigorítása mellett kardoskodnak. Úgy tűnik, hogy a kormányzat is enyhíteni kíván a szabályozási szigoron.

További információ és 

Forrás: hrportal.hu