A Németországban munkát vállaló közép-kelet-európai munkavállalók kizsákmányolása egyre nagyobb méreteket ölt. A külföldön történő munkavállalás így – a látszólag hazainál jobb béreken túl – számos veszélyt rejt magában, ha a munkavállalók nem elég tájékozottak, illetve nem beszélik a fogadó ország nyelvét. A német munkaerő-piacon megjelenő problémák hátterében alvállalkozói szerződések, nyereséges munkaközvetítők és kirendeléseket szervező cégek állnak, melyek bűvkörében a kiszolgáltatott közép-kelet európai munkavállalók teljes kiszolgáltatottságban, rossz munkafeltételek mellett, sokszor hivatalos papírok hiányában dolgoznak.

A német DGB szakszervezeti konföderáció fontosnak tartotta a probléma kezelését és egy átfogó projekt keretein belül, melynek neve Faire Mobilität, azaz Tisztességes Mobilitás, információs segítő hálózatot alakított ki Németország szerte összesen hét irodával, ahol a közép-kelet európai nyelveket, így a magyar nyelvet is beszélő kollégák ingyenes munkaügyi segítségnyújtással és tanácsadással segítik a bajba jutott munkavállalókat. A németországi segítői hálózat két magyar munkatársa, dr. Pető Bernadett és Sepsi Szabolcs személyes tapasztalataikat osztották meg a hallgatósággal. Elmondásuk szerint a tanácsadó irodákhoz fordulók 80%-a nem beszél idegen nyelvet, így sokan már a német nyelvű munkaszerződés aláírásánál olyan alkut kötnek, melyben nem tájékozódnak annak tartalmáról és kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek a munkáltatóval szemben. Több esetben az is előfordul, hogy egy felmondásnak hitt dokumentum valójában a munkaviszony közös megállapodással történő megszűntetése, melyben a munkavállaló aláírja, hogy lemond a munkáltatóval szembeni összes követeléséről is, így sokszor például az utolsó hónap munkabérét a munkavállaló sosem kapja meg, jogosnak vélt követelését jogi úton megfelelő papírok hiányában nem érvényesítheti.
A leginkább kirívó visszásságok a bérezés, a felmondások, a munkaidő és a munkafeltételek terén tapasztalhatók. Ágazatok sokaságában foglalkoztatott magyar munkavállalók fordulnak nap, mint nap a Faire Mobilität közép-kelet európai régió nyelveit beszélő kollégáihoz, pl. az építőiparból, a mezőgazdaságból, az idősgondozás és egészségügy területéről, valamint a rémtörténetekről elhíresült húsiparból, ahol jellemzően a feldolgozóüzemekben foglalkoztatottak mindössze 20-30%-a vágóhídi alkalmazott, a többiek a trükközésektől csöppet sem mentes alvállalkozókon keresztül dolgoznak. A bérek alacsonyak, a fizikai munka kimerítő és sokan számolnak be rossz bánásmódról is. Sok német munkáltató azt a turpisságot követi el, hogy az úgynevezett „minijob” státuszba jelenti be a külföldi munkavállalókat, havi 450 euró mellett, így azonban napi 8-10 óra helyett maximum két óra munkavégzést teljesíthetnének naponta.

Sajnos gyakran előfordul, hogy az állásközvetítés során közel sem azt kapja a munkavállaló, mint amit beígértek neki. Mivel a szállást sok esetben a munkáltató biztosítja, annak körülményi legtöbbször nagyon mostohák, sőt ezért még külön fizetni is kell, így nagyon fontos, hogy kiutazás előtt a szállás és az ellátás kapcsán kellő körültekintéssel kell tájékozódni!

A kiküldött munkavállalók ugyan kevesebbszer keresik fel az Faire Mobilität irodáit, mivel a munkáltatójuk magyar, így náluk kevésbé jellemzők a nyelvi kommunikációból származó nehézségek, azonban sok esetben magyar minimálbérre jelentik be a Németországba kiküldött magyar munkavállalót (a többi pénzt „zsebbe fizetik”), azonban a német minimálbér rájuk is vonatkozik! A probléma például akkor csúcsosodik ki, ha táppénzre megy a munkavállaló, ugyanis itt már szembetűnő, hogy a magyar vagy a német minimálbér után kapja a juttatást. A táppénz igénybevétele kapcsán csak akkor történik folyósítás, ha a munkáltatón túl a német egészségbiztosító felé is megküldi a munkavállaló a táppénzes papírját. Ha már TB-ről van szó, megjegyzendő, hogyha valaki nem szeretne sokkoló összegű számlát kapni a hazautazása vagy hazaköltözése után pár hónappal, semmiféleképpen se felejtsen el kijelentkezni a német egészségbiztosítótól hazautazása előtt.

A DGB szakszervezeti konföderáció az egyenlő munkáért egyenlő bér elvet követve, valamint a Németországban munkát vállaló kiszolgáltatott közép-kelet európai munkavállalók ellen folytatott kizsákmányoló gyakorlat megfékezéseképpen fontosnak tartja fenntartani a Faire Mobilität irodáit, melynek finanszírozásába az német állam is szerepet vállal. A hét németországi iroda személyes konzultációs és jogsegély szolgálata mellett folyamatosan készülnek több nyelven, akár egyes ágazatokat érintő kiadványok is, valamint jövő hónaptól a Faire Mobilität honlapja magyar nyelven is elérhető lesz, ezzel is segítve a célcsoport elérését. „A Tudás biztonság!” című kiadvány elolvasásával számos viszontagságot megelőzhet az, aki Németországban vállal munkát. A cikkünkhöz csatolt PDF formátumban magyar nyelven is elérhető a kiadvány, nyomtatott formában pedig a LIGA Szakszervezetek székházban hozzáférhető.

liganet.hu