Óriási különbségek vannak az egyes ágazatokban dolgozók keresete között, a legjobban fizető szektorban több mint négyszer annyit lehet keresni, mint a legrosszabbul fizetőben. A versenyszférában dolgozók összességében boldogabbak lehetnek, mint a közszférában – írja a Portfolio.

Tavaly is a kokszgyártás-kőolajfeldolgozás nemzetgazdasági ágban lehetett a legtöbbet keresni, ahol az átlagos bruttó munkajövedelem megközelítette a havi 880 ezer forintot, a munkaáltatónak pedig összesen 1 millió 80 ezer forintba került egy dolgozó foglalkoztatása. A második legjobban fizető szektor a pénzügyi-biztosítási tevékenység volt (bruttó 624 ezer), míg a dobogó harmadik fokára a villamosenergia- gáz- gőzellátásban dolgozók kerültek (bruttó 580 ezer). 

A KSH havi rendszerességgel kiadott adatai szerint a pénzügyi szektorban dolgozók szoktak vezetni a kereseti listán, ezt azonban az okozza, hogy ott a feldolgozóipari ágazatok nincsenek külön bontva (miközben ebben a szektorban van a jól fizető kőolajfeldolgozás vagy gyógyszergyártás).

A keresetek egyébként tavaly szinte minden szektorban dinamikusan nőttek, amit az egyre fokozódó munkaerőhiány mellett a minimálbér és a garantált bérminimum gyors emelése is támogatott, azonban a munkáltatók költségeit némiképpen ellensúlyozta a járulékcsökkentés.

Az egyes szektorok között óriási különbség volt, ami a béremeléseket illeti: az egészségügy-szociális ellátás toronymagasan vezetett 2018-ban, miközben az oktatás például nagyon lemaradt. 

A versenyszféra szektoraiban azonban kiegyensúlyozottabb teljesítményt látunk. 
Miután a költségvetési szektorban nagyon nagy ingadozás van az egyes évek között (van, amikor nagy a béremelés, máskor minimális, és a költségvetési szektorokat is eltérően érinti), így érdemes hosszabb távon vizsgálni az adatokat. Megnéztük, hogy a válság óta miként alakult a bruttó munkajövedelem változása, amit az alábbi grafikon mutat be: 

Ebben az hosszabb időtávban máris a sor végére kerül az egészségügy, de több államhoz kapcsolódó szektor is a lista második felében foglal helyet.

Elsőre meglepő lehet, hogy olyan jól fizető szektorok, mint a pénzügyi, biztosítási tevékenység vagy éppen az infokommunikáció is a sor vége felé látható, azonban érdemes látni, hogy a forintban kifejezett béremelés ezekben a szektorokban igen jelentős, hiszen a bázisidőszakban is magas bérek voltak jellemzőek.

A versenyszférában 2009 óta 67%-kal nőttek a fizetések, miközben a költségvetési szektorban 53%-kal.

Az egészségügyben közel 10 év alatt 60 ezer forinttal nőttek a bérek, míg az egyébként is jól fizető szektorokban 150-200 ezer forinttal, miközben a kokszgyártás-kőolajfeldolgozás toronymagasan vezi az egész mezőnyt. Jól látható, hogy a pénzügyi szektor a százalékban kifejezett szerény béremelés ellenére forintban az élmezőnybe tartozik, de a járműgyártás is a lista elején található. 

A kereseti adatok alapján összességében elmondható, hogy a munkaerőhiány és a legkisebb bérek emelése szinte minden szektorban jelentős béremelést okoz, viszont azt is látjuk, amit eddig is sejtettünk: az államon kívüli szektorokban a verseny kikényszeríti a stabil és folyamatos béremelést, miközben az állami szektorban sokszor szelektív a béremelés, és sokaknak évekig kell rá várniuk a dolgozóknak.

Éppen ez a bizonytalanság az, ami miatt a versenyszféra sokkal vonzóbb a képzett munkaerő számára a jelenlegi környezetben, és ezért tűnik úgy, hogy a munkaerőhiányt is sokkal jobban kezeli az államon kívüli szektor, mint a költségvetési szférában sorolható ágazatok.

forrás: portfolio.hu / szakszervezetek.hu