Nagy a harc Lázárék százmilliárdjaiért

2016. augusztus 19. 08:31
Minden második agrárszereplő pályázik a Lázár János vezette Miniszterelnökség Vidékfejlesztési Programjának forrásaira az Erste Bank közel 600 fős felmérése szerint. A legtöbben a kapacitásbővítés miatt fejlesztenek, de a hatékonyság növelése is a fő célok között van. A bank szakértője szerint a versenyképes beruházásokhoz önerő, banki forrás és támogatás egyaránt kell.

Az agrárvállalkozások csaknem fele számít a Vidékfejlesztési Program forrásaira beruházásai finanszírozásánál, többségük pedig kapacitásbővítésben gondolkodik – derül ki az Erste Bank felméréséből. A jellemzően fejlesztési, beruházási szándékokra rákérdező kutatásból kiderül: a mintegy 600 válaszadó agrárcég 49 százaléka tervez beruházást a Vidékfejlesztési Program forrásainak igénybevételével.

A felmérés adatai szerint azonban a beruházási kedv nem egyenletesen oszlik meg. Észak-Magyarországon a válaszadók 54 százaléka tervez pályázni, míg a Dél-dunántúli felmérés ennél mérsékeltebb, de még mindig jelentős pályázati kedvet mutat. Itt a válaszadók 39 százaléka jelezte, hogy indul a Vidékfejlesztési Program pénzeiért folytatott versenyben.

A kapacitásbővítést jelölték meg legtöbben a pályázás fő indokaként, hiszen a megkérdezettek 38 százaléka, több mint 150 észak-magyarországi vállalkozás a termelési volumenének növekedését várja a Vidékfejlesztési Program nyújtotta lehetőségektől. Jelentős indok a beruházások mögött az is, hogy a termelők tevékenységük hatékonyságát szeretnék javítani.

Jól látható, hogy az agráriumban szükségessé vált fejlesztésekben kulcsszerepet töltenek be a támogatási források, ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy valóban versenyképes beruházások valósuljanak meg – mondta Hollósi Dávid, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezetője. A beruházások finanszírozása optimális esetben az önerő, a nemzeti vagy uniós támogatás, valamint a banki forrás hármasából tevődik össze.

Fortrás: agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Összegzés az EU élelmiszerbiztonsági helyzetéről

2016. szeptember 21. 07:59
Az EU élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerében (RASFF) közzétett 3000 bejelentés kevesebb mint 1%-a érintett magyar előállítású terméket 2015-ben – derült ki az Európai Bizottság éves összegzéséből. Hazai vonatkozású ügy 86 volt, melyek főleg gyümölcsöket, zöldségeket, gabona és pékáru termékeket érintettek.

30-40 ezer ember veszítheti el az állását, ha ezt meglépi Brüsszel

2018. június 18. 10:47
Szigorúbb ellenőrzésekre és kevesebb uniós támogatásra számíthat az agrárium 2021-2027 között. Ez akár azt is eredményezheti, hogy a mezőgazdasági források nélkül tízezrek veszítik el az állásukat.