A miniszter kiemelte: elsőként a közigazgatási adatrendszerben rejlő gazdaságfejlesztési potenciált szeretnék elérhetővé tenni.
Közös feladat az agráriumot érintő digitális átalakulásra való felkészülés. Ez egy olyan korszakváltás, ami számos pozitív változást tartogat:
az agrárdigitalizáció elősegíti a stabilitást és a kiszámíthatóságot az élelmiszertermelésben, mivel több adatra építve helyesebb gazdálkodási döntéseket lehet hozni - vélekedett.
Már most is nagy adatvagyon áll már most is a gazdálkodók rendelkezésére, „célunk, hogy ezt minél többen ki is tudják használni” – emelte ki a miniszter. Kitért arra is, hogy a digitalizációra épülő új világ kevesebb, de magasabban kvalifikált munkaerőt igényel.
Ha van jó befektetés ma Magyarországon, akkor az agráriumba, élelmiszeriparba való befektetés mindenképpen az. Ezt egyre többen felismerik, vagyis egyre több „aranytartalék” indul a szektor felé. Hozzátette: ez nemcsak lépés-, hanem korszakváltást is hoz.
Nagy István elmondta, hogy a magyar vidék és a mezőgazdaság nemcsak az agráriumban dolgozók gondja és felelőssége, hanem a társadalom minden tagja osztozik a sikerekben és a kudarcokban. 2019 az építkezés éve a magyar mezőgazdaságban. Ennek keretében a kormány célja a magyar vidék fejlesztése, megőrzése, a hosszú távon is életképes gazdaságok támogatása. Ehhez növelni kell a magyar mezőgazdasági vállalkozások termelékenységét, és versenyképességét.
Csányi Attila, a Bonafarm csoport vezérigazgatója előadásában hangsúlyozta:
a potenciál ott van a piaci szereplőkben, beruházásokra szükség van, de tiszta viszonyokat kell teremteni:
támogatható, finanszírozható, átlátható közegben kell működniük a hazai szereplőknek ahhoz, hogy egy olyan megerősödött élelmiszeripari, és azzal együttműködő mezőgazdasági réteg kialakulhasson, amely az organikus fejlődés mellett előbb-utóbb el tud indulni külföldre is.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara (NAK) elnöke szerint struktúraváltásra van szükség a mezőgazdaságban, „mert ha ez elmarad, akkor nem tudunk további érdemi fejlődést produkálni”. A családi gazdaságok rendszere nem segíti az agrárium további fejlődését, a legégetőbb probléma ezen a téren az, hogy nem tudni, hogyan fogják igénybe venni ezen ágazati szereplők a hitelkonstrukciókat, valamint az egy egyre nagyobb részarányt képviselő visszatérítendő támogatásokat a következő költségvetési ciklusban.
