Nagy remények: mire számítanak a magyar gazdák?

2021. július 26. 13:34
A hazai gazdák maguk mögött hagyták a tavalyi év nehézségeit, és rendkívül pozitívan tekintenek a jövőbe: leginkább várható bevételeik növekedése, és a várható, többezer milliárd forintnyi fejlesztési forrás ad okot a bizakodásra – derült ki a Budapest Bank Agrárgazdasági Indexéből.
Nagy remények: mire számítanak a magyar gazdák?

Továbbra is elkötelezettek a beruházások és a modern technológia használata mellett, ráadásul 32 százalékuk még nagyobb értékben is fejlesztene, mint az elmúlt évben. Ugyancsak nagy a precíziós gazdálkodás elfogadottsága, a felmérésben részt vevők közel 50 százaléka már ma is használ hi-tech mezőgazdasági eszközöket és rendszereket, és jelentős részük további fejlesztésekbe is fogna. Az idei évben is akadnak kedvezőtlen körülmények: a gazdákat kifejezetten aggasztják az input anyag árak, 96 százalékuk szerint költségnövekedés várható, ennek ellenére 22 százalékuk magasabb profitot vár a 2020-as eredményhez képest.

mezogazdasag_traktor

A Budapest Bank legfrissebb Agrárgazdasági Indexe az elmúlt 6 év legmagasabb értékét mutatja, tavalyhoz képest 20, de 2019-hez képest is 10 pontos emelkedés látható. A részindexek közül a kereslet és a várható siker alakulását mérő index nőtt a leginkább, kiváltképp az értékesítési árak változását látják számukra kedvezőknek a gazdák: 67 százalékuk további áremelkedést vár az idei évben. A termelési költségek növekedését a vállalkozások 96 százaléka gondolja komoly kihívásnak, ennek ellenére 22 százalékuk magasabb profitot vár a 2020-as eredményhez képest.

A kedvező hazai értékesítési lehetőségek miatt a gazdák még inkább a magyar piac felé fordultak, 80 százalékuk az országon belül értékesíti termékeit, és 7 százalékkal csökkent a külföldre is termelő vállalkozások száma, igaz még így is 20% felett van az arányuk.

Folyamatosan magas a beruházási szándék

A tavalyi év nehézségei ellenére sem csökkent a gazdák a beruházási kedve, 60 százalékuk valósított meg valamilyen fejlesztést a vállalkozásában. A likviditásuk megőrzése érdekében valamelyest csökkent az átlagosan befektetett összeg, de még így is átlagosan több mint 90 millió forintot fordítottak korszerűsítésre. Fontos számukra a termelés versenyképességének javítása, amire szívesen is áldoznak: a megkérdezettek fele sem csökkentené a kiadásokat, 32 százaléka pedig többet költene, mint tavaly. A beruházások kétharmadát saját forrásból és bankhitelből finanszíroznák, emellett több mint duplájára, 15 százalékra nőtt az állami és 8 százalékra az EU-s támogatások igénybevétele is.

Az agrárium a hazai gazdaság húzóágazata, amelynek további fejlesztése nemzetgazdasági érdek. A nemzetközi versenyképesség növelésére és a mezőgazdasági életpálya vonzóbbá tételére idén és jövőre többezer milliárd forintnyi forrást biztosítunk az agrárvállalkozások számára. A beruházást támogató pályázatok lehetővé teszik a termelési eszközök és módszerek modernizálását és a legkorszerűbb digitális technológiák alkalmazását, hogy a magyar agrárium megőrizze stabilitását – jelentette ki Papp Zsolt György, vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár.

Egyre jobban terjed a precíziós mezőgazdálkodás

A magyar gazdák fele már ma is élvezi a legmodernebb termelési technológiák előnyeit, és megduplázódott azok száma, akiket meggyőztek mások eredményei, és elhatározták, hogy belevágnak a fejlesztésekbe. A precíziós technológiát aktívan használó vállalkozások még tovább kívánják növelni a termelés hatékonyságát, 66 százalékuk elkötelezett a további fejl

A hazai gazdák maguk mögött hagyták a tavalyi év nehézségeit, és rendkívül pozitívan tekintenek a jövőbe: leginkább várható bevételeik növekedése, és a várható, többezer milliárd forintnyi fejlesztési forrás ad okot a bizakodásra – derült ki a Budapest Bank Agrárgazdasági Indexéből.

www.piacesprofit.hu

Kapcsolódó cikkek

Felmentették Kis Miklós Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkárt

2019. december 05. 13:30
Áder János köztársasági elnök felmentette Kis Miklós Zsoltot, az Agrárminisztérium államtitkárát.

Lehull a lepel: tényleg ennyire elkeserítő a magyar nők helyzete a mezőgazdaságban?

2020. április 09. 07:51
A történelemkönyveket bújva számos fontos dátumra bukkanni, amelyek mérföldkőnek számítanak a férfiak és nők közti egyenjogúság elősegítésében. 1895-ben engedélyezték a hölgyek egyetemi tanulmányait, 1919 kaptak szavazati jogot, testi és lelki kizsákmányolásukat viszont csak 1997-től vette védelmébe az állam, ekkortól számít bűnténynek a családon belüli erőszak. Mivel azonban ezek a nemi egyenlőtlenségek több ezer évre nyúlnak vissza, mindig van hová fejlődni, ezt bizonyítja egy globális tanulmány, amely az agráriumban dolgozó nők helyzetét vette górcső alá. A HelloVidék ennek kapcsán megkeresett három, a szakmájában sikeres hölgyet, hogy megtudja, valóban annyira szörnyű-e a helyzet, mint ahogy azt a statisztikák mutatják.