A mezőgazdaság kiemelten veszélyes ágazatnak számít, a munkavédelemben a második veszélyességi osztályba tartozik, míg például a húsfeldolgozás az elsőbe. Az elmúlt időkben változó tendenciák voltak megfigyelhetőek, de a mérleg tavaly egyértelműen a romlás felé billent. Az pedig kiemelten fontos lenne, hogy a halálos munkabaleseteket tovább csökkentsék minden ágazatban, hiszen az ilyen balesetekből egy is sok, számukat a lehető legkevesebbre kell redukálni.

2016-ban az agrárágazatban még 18 végzetes kimenetelű munkabaleset történt, 2017-re azonban 33 százalékkal, 2018-ra pedig további 17 százalékkal csökkent a számuk. A három munkanapon túl gyógyuló munkabalesetek száma is folyamatosan csökkent: 2016-ban 837, 2017-ben 654, 2018-ban 626 eset fordult elő. 2019-ben azonban újra megugrottak a számok: összesen 679 baleset történt, melyből 8 halálos kimenetelű volt és 4 súlyos csonkulással járt. Mind a 12 esetet férfi szenvedte el. 2020-ban 614 munkabaleset történt az agráriumban - ebbe beletartozik a mezőgazdaság, a halászat és az erdőgazdálkodás is -, ez jelentősen kevesebb a 2019-es évnél. A férfiak száma 2020-ban is dominált, hiszen 503 esetben történt velük baleset, míg a nőknél 115-ször - derül ki a Munkavédelem Foglalkoztatás - felügyelet adataiból.

A tavalyi évben 605 baleset történt a mezőgazdaságban, melyből 6 halálos kimenetelű volt, mind a 6 esetben férfi vesztette életét. A súlyos csonkulásos esetek száma 3 volt (szintén férfiak), egyéb súlyos sérülésekből pedig 6 esetet tartanak számon, 5 férfit és egy nőt. Az erdőgazdálkodásban és a halászatban azonban nem történt sem halásos, sem súlyos baleset. Az élelmiszeriparban viszont már nem ilyen jó a helyzet: 2020-ban 1392 baleset történt, melyből 2 súlyos csonkolással járt, de senki nem vesztette életét az ágazatban, ellenben 2021-el. Tavaly ugyanis 1417 balesetből 5 halálos volt (két férfi és három nő), két férfi és egy nő pedig súlyos csonkulást szenvedett.

Sokszor olyan veszélyek is leselkedhetnek a munkavállalókra, amiket nem is feltétlenül sejtenénk, pedig érdemes számolni például azzal, hogy a gépekkel való foglalatosság egyébként a legkockázatosabb, de említhető az áramütésveszély vagy a fárasztó testhelyzetben, nagy emelésekből adódó sérülések is. A betakarítás után a betárolt anyagok, termények, a must, de a trágya erjedésekor, rothadásakor keletkező gázok is veszélyesek. Balesetek származhatnak a növényvédő szerek, olajok, állatgyógyászati készítmények helytelen használatából, a por belégzése asztmát okozhat, valamint bőrbetegségek és állatról emberre terjedő fertőző betegségek is előfordulhatnak. Sőt, speciális kockázatot hordoz a nagytestű állatok közelében végzett munka. A szektorban a gazdálkodók sokszor szabadban, melegházakban, gépekkel, állatokkal, elszigetelt munkahelyen, illetve vegyi anyagokkal végeznek munkát, és a munkavállalók itt is számos veszélyforrásnak vannak kitéve.

Az oktatás újból és újból előtérbe kerül, nem véletlen, hogy most is érdemes róla szót ejteni. Az építőipar mellett a mezőgazdaságban a legmagasabb a szakképzetlen munkavállalók száma. Sajátosság a nagyfokú fluktuáció is, az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka, illetve az alkalmi munka. 2016-ban például több mint 700 mezőgazdasági munkáltatót ellenőrzött a munkavédelmi hatóság. A vizsgált munkáltatók háromnegyedénél tapasztaltak valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot. Már számos alkalommal hallhattuk a szakértőktől azt, hogy az agrárium egyik, ha nem a legfontosabb alappillére nem más lesz, mint az oktatás. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy nagy átalakulás és fejlődés előtt áll az ágazat a precíziós gazdálkodásnak köszönhetően, ami által a jövőben remélhetőleg még jobban le lehet csökkenteni a balesetek, főleg a halálos balesetek számát.

https://www.agrarszektor.hu/agrarpenzek/nagy-veszelyben-a-magyar-gazdak-barmikor-beuthet-a-baj-ebbe-sokan-belehalhatnak.39015.html