NAK: Kevés szelídgesztenye termett idén Európában
2023. december 12. 16:19
Nem kedvezett az idei esztendő a szelídgesztenyének, az európai termés messze elmarad az átlagostól, ami a feldolgozott termékek mennyiségére is rányomja a bélyegét – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeB körképéből.
Noha a hazai fogyasztók körében kiemelt népszerűségnek örvend ez a különleges ízvilágú gyümölcs – amely egyébként egy igazi vitaminbomba –, a hazai termésmennyiség elenyésző, ezért jelentős mennyiségű importra szorulunk.
Az ünnepi időszak közeledtével egyre jobban előtérbe kerülnek a téli desszertek, amelyek kiváló alapanyaga a különleges ízélményt nyújtó szelídgesztenye. Sőt, az édességek mellett a húsos fogásokat is feldobja ez a tápláló gyümölcs.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös körképe szerint hazánkban mintegy 281 hektáron termesztenek szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mivel csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel.
Emiatt csak az ország néhány tája alkalmas termesztésre, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon elterjedt növény. A legnagyobb területen Vas és Somogy megyében (75-72 hektáron), valamint Zalában (60 hektáron) foglalkoznak a termesztésével.
Mivel hazánkban nagyüzemi termesztéstechnológiája nincs kidolgozva, valamint ökológiai igényeit tekintve nem egyszerű megfelelő termőterületet találni számára, így a legtöbb gesztenyefa továbbra is szórványban található. Emiatt az országos éves termésmennyiség is jellemzően 150-300 tonna között alakul. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk gesztenyéből.
Az import évente 2000-2500 tonna között mozog, jellemzően Olaszországból.
Az idei esztendő sajnos nem kedvezett a szelídgesztenyének, hazánkban és Európa főbb termővidékein is alacsony hozamok jellemezték a szezont, főként Spanyolországban és Olaszországban, illetve Franciaország egyes termőkörzeteiben jelentkeztek problémák. Ennek oka a virágzáskori esős idő, de az ezt követő szárazság sem tett jót a fáknak, azok eldobálták a termésük egy részét.
Az őszi meleg időjárás sem volt ideális a termésnek, és kitolta az érési időt, ami ráadásul még a károsítóknak is kedvezett.
A magyar fogyasztók körében nagy népszerűségnek örvend a szelídgesztenye, a vásárok hangulatát idéző sültgesztenye mellett főként desszert formájában kerül legtöbbször a fogyasztókhoz. Ma már széles termékpalettából válogathatnak a fogyasztók: ízesített pürék, bio pürék, krémek, liszt, töltött péksütemények, előfőzött gyorsfagyasztott gesztenye, valamint az igazán különlegesnek mondható gesztenyefasírtig és pogácsáig terjed a skála.
Ugyanakkor míg a hazai feldolgozók dolgát az elmúlt évben a magas energiaköltségek nehezítették meg – a gesztenyefeldolgozásnak jelentős az energiaigénye –, idén a szűkös európai termés okoz gondot.
A legnagyobb hazai gesztenyefeldolgozó adatai szerint míg egy átlagos évben 1200-1500 tonna gesztenyét dolgoznak fel, az idén alig 500-600 tonna gesztenye került az üzembe.
Gesztenyés pulykafasírt
A szelídgesztenye egyébként egy igazi vitaminbomba: B1-, B2-, B6, C-, és E-vitamin tartalma, folát (a B9 vitamin természetben előforduló formája) tartalma nem elhanyagolható, továbbá bővelkedik élelmi rostban. Sokan nem gondolnák, de a gesztenye C-vitamin-tartalma a málnáéhoz és a ribiszkééhez hasonlóan magas.
Beltartalmi értékeit tekintve zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, koleszterint pedig egyáltalán nem. Magas szénhidráttartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket.
Fontos, hogy a gesztenye – szemben más gyümölcsökkel – feldolgozott formában sem veszít a vitamintartalmából. A hagyományos gesztenyemassza, -püré is számottevő mennyiséget tartalmaz az értékes vitaminokból.
forrás: agrotrend.hu/NAK
Kapcsolódó cikkek
Drasztikus döntést hozott a Cápák között agrármilliárdosa a sertéshizlaldájáról
2023. április 06. 12:55
A magyarországi takarmánygyártó cégcsoport, az UBM Csoport 50 százalékos tulajdonrészt szerez a Moldován András vállalkozó által 2002-ben alapított Mangal Ilona Sertéshizlalda Kft.-ben. A jelenleg évi 150 ezer sertés kibocsátására képes integrációt üzemeltető Mangal Ilona Sertéshizlalda Kft. tulajdonrészének megvásárlásával az UBM Csoport tovább szélesíti működési vertikumát. Az UBM így a jövőben már az élőállat-tenyésztés területén is aktív szereplővé kíván válni Európa legmodernebb és legfenntarthatóbban működő sertéstelepének megépítésével, és éves szinten 350-500 ezer hízósertés előállításával. Az UBM saját forrásból, hitel nélkül bonyolítja a tranzakciót, amelynek zárása 2023 júliusában várható. Ezt követően Moldován András - 50 százalékos tulajdonrészét megtartva - öt éven keresztül társügyvezetői posztot lát majd el a Mangal Ilona Sertéshizlalda Kft.-ben.
Öntözési célú kutak: itt vannak az engedélyezés tudnivalói
2022. december 23. 17:55
Aktualizálta a NAK az öntözéssel kapcsolatos útmutatóját.
Frissítésre került a NAK „Öntözéssel kapcsolatos vízjogi engedélyezési eljárások” c. kiadványa, mely a NAK portálján érhető el.
