Nébih: kevés magyar élelmiszer nem felel meg az előírásoknakf

2016. szeptember 20. 07:53
Uniós szinten a legtöbb probléma a zöldségekkel, gyümölcsökkel, a mogyorótermékekkel, magvakkal, valamint a haltermékekkel volt 

Az unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerében (RASFF) tavaly közzétett mintegy háromezer bejelentésből 0,7 százalék vonatkozott magyar előállítású termékre - idézte az Európai Bizottság éves összegzését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közleménye. 

A tájékoztatás alapján 21 magyar termékkel volt gond.  

A közlemény szerint a több mint 35 éve működő uniós élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer lehetővé teszi a tagállamok hatóságai közti gyors információáramlást. Segítségével számos élelmiszer-biztonsági kockázatot még azelőtt sikerült elhárítani, hogy a kifogásolt termék a vásárlóknak gondot okozhatott volna.

A rendszer működéséről az Európai Bizottság minden évben jelentést készít. A tavalyi összegzésből kiderül, hogy 2015-ben 3049 bejelentés jelent meg a RASFF-on, 3,4 százalékkal kevesebb, mint 2014-ben. Ezek kilencven százaléka élelmiszerekhez kötődött. A bejelentésekből 775 volt riasztás, ezek száma az előző évhez képest három százalékkal nőtt.

Uniós szinten a legtöbb probléma a zöldségekkel és gyümölcsökkel, a mogyoróval, mogyorótermékekkel, magvakkal, valamint a haltermékekkel volt. A jelentős, sok tagállamot érintő esetek között szerepelt például aflatoxinnal szennyezett keksz, az atropint és szkopolamint tartalmazó bio polenta, illetve a hisztamint tartalmazó szardella filé is - áll a közlemény.

Forrás: Magyar Hírlap

Kapcsolódó cikkek

Egyre nehezebb idénymunkásokat találni

2018. június 04. 14:13
A mezőgazdasági idénymunkások száma ugyan jól mutat a foglalkoztatási statisztikában, de a külföldiek alkalmazása ellenére egyre nő a munkaerőhiány itt is – írja a Népszava hétfői számában.

Három tipp CSR tevékenységre, ha úgy érzed, a céged sajnálja rá a pénzt!

2018. március 22. 10:39
A CSR-nek számos definíciója létezik. Én abból a megközelítésből szeretek kiindulni, ami valahogy úgy fogalmaz: a törvényi és etikai előírásokon túlmenően a vállalat biztosít valamilyen kedvezményt, valami pluszt a társadalomnak. Ez alapján sajnos nem tölthetett el a büszkeség és elégedettség érzete. Ha volt is CSR tevékenység, akkor is amolyan klasszikus top-down hozzáállással valósult meg. Azaz a dolgozók nem lettek bevonva a vállalat etikai politikájának kidolgozásába, nem volt ráhatásunk arra, hogy kit, miért, hogyan támogat a vállalat. Sőt, maga a támogatás sem kapott nagy publicitást cégen belül. Ezért mi (dolgozók, üzemi tanács) sem vontuk be a céget a felelősségvállalási programjainkba! Persze ez így nem teljesen igaz, viszont én itt most a felelősségvállalás ama szeletéről fogok írni, amit mi dolgozók alulról építkezve valósítottunk meg.