Az biztos, hogy 2021-től sosem látott birtokrendezés várható a magyar földeken.

A Portfolio Agrár Klub kerekasztal-beszélgetésén Andréka Tamás, az Agrárminisztérium főosztályvezetője a minisztérium eddigi tapasztalatait illetően elmondta, hogy az osztatlan közös földtulajdonokról szóló jogszabály nem egy kampánytörvény, nem meghatározott időre szól. A tulajdonostársak bármikor kérhetik a megosztást. A főosztályvezető elmondta, hogy az eljárást tovább egyszerűsítő osztóprogram még tesztelés alatt van, a koronavírus miatt pedig még nem lehet megfelelő tájékoztatást adni a gazdáknak.

Tervezünk fórumokat tartani, amint a járványhelyzet megengedi - ígérte meg Andréka Tamás.

A szakember beszélt arról is, hogy az már most látszik, hogy a legtöbb kérdés az egy tulajdonos általi megszerzés és a bekebelezés témakörében lesznek. Andréka Tamás szerint a későbbiekben inkább technikai jellegű kérdésekre kell majd számítaniuk. A megosztás még nem indítható el, de mivel az emberek nagyon széles körét érinti, a szakember szerint fontos, hogy az információk átadása, a gazdafórumok és a tájékoztatások még azelőtt megtörténjenek, hogy elkezdődnének a megosztási eljárások. Andréka Tamás beszélt arról is, hogy az eljárásban a szavazati jogok a tulajdoni hányad alapján lesznek számolva, a nagyobb hányad egyben több szavazatot is jelent, így előfordulhat olyan, hogy valaki egyedül is többségbe kerül, de a törvényben vannak kisebbségvédelmi rendelkezések is. A szakember elmondta, hogy január óta zajlik a rendezetlen hátterű tulajdonok felderítése. Ha a hatóságok megtudják, hogy valaki meghalt, megindítják az öröklést. A 120 évnél idősebb tulajdonosok esetén vizsgálatot indítanak, hogy van-e adat a halálukról. Ha igen, akkor hagyatéki eljárást indítanak, ha nincs adat, akkor a föld az állam tulajdonába kerülhet.

De ha nem kezdeményezik az osztatlan közös tulajdon megosztását, akkor nem történik semmi, marad minden a régiben. Az eljárást nem kötelező megindítani, és a hatóság hivatalból se fogja kezdeményezni - hívta fel rá a figyelmet Andréka Tamás.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese elmondta, hogy a törvény megszületését követően kialakult egy alapvető konfliktus, de erre számítani lehetett. Abban ugyanis mindenki egyetértett, hogy szükség volt a meglevő jogszabályok megváltoztatására, de nincs olyan forgatókönyv, hogy a végén mindenki boldog legyen. A szakember szerint az első visszajelzések arra utalnak, hogy lesznek problémák az eljárásokkal.

Lehet úgy csinálni, hogy mindenki boldog legyen, de akkor nem haladunk előre - jelentette ki Papp Gergely.

Az érintettek tájékoztatását illetően a szakember elmondta, hogy készítettek egy kiadványt, ami több formában is eljuthat a gazdákhoz, illetve a NAK rendez gazdafórumokat is. Így a gazdák megismerhetik a sok apró, de jelentős részletet is, és választ kaphatnak a kérdéseikre is. Papp Gergely szerint időbe telik, amíg egy jogszabály megjelenik, és amíg beépül a köztudatba.

A bekebelezés kapcsán érkezett reakciókra Papp Gergely is kijelentette, hogy ez az a része a jogszabálynak, ami a legtöbb indulatot kelti, de ez is érthető. A gazdák oldaláról ugyanis figyelembe kell venni azt, hogy attól még, hogy valami kicsi és nemzetgazdasági szempontból nem jelentős, az egyén szintjén fontos lehet. Az érzelmi kötődés nem függ a terület nagyságától - mondta ki Papp Gergely, hozzátéve, hogy az érzelmi kötődés gyakran az anyagi érdekeken is felül áll. Arra a kérdésre, hogy a bekebelezés mennyire fér össze Alaptörvénnyel és a tulajdonjog védelmével, a szakember elmondta, hogy azért a bekebelezés esetén lesz ellentételezés, és hogy nem csak az új törvény szerint, hanem a földforgalmi törvény szerint is lehet kezdeményezni a megosztást. Itt azonban mindenképp érdemes megnézni, melyik módszerrel jár jobban az ember, mert eltérő előnyei-hátrányai lehetnek a két eljárásnak. Papp Gergely kitért arra is, hogy az új jogszabály azt a célt akarja szolgálni, hogy a mezőgazdasági termőterületek valóban mezőgazdasági termelés alá is kerüljenek. A szakember még nem tudja, sikeres lesz-e ez a törvény, eleinte biztosan lesz egy nagy felbuzdulás, ami aztán el fog ülni. Papp Gergely szerint inkább az a kérdés, hogy hasznos volt-e ez a jogszabály. Mert lehet, hogy most 1-2 évig lesznek problémák, de ha nem lenne ez a törvény, akkor 10 év múlva nagyobb gondok lennének a hiányából.

Az osztatlan közös tulajdont ugyanis nem lehet "csak úgy" megszüntetni - hívta fel rá a figyelmet Papp Gergely.

Fotó: Getty Images

Cseh Tibor András, a MAGOSZ szakmai titkára elmondta, hogy bár az osztatlan közös tulajdonok problémája már három évtizede jelen van az országban, de ez a törvény csak az első része a megoldásnak. Következő körben ugyanis az öröklést is rendezni kell majd. Az osztatlan közös földtulajdonokkal a szakember szerint az volt a legnagyobb probléma, hogy sok az ismeretlen vagy elhunyt személy, illetve olyan emberek kerültek tulajdonközösségbe, akikkel nem lehet együtt gazdálkodni. Cseh Tibor András szerint a földforgalmi törvény alapján megindult korábbi eljárások lassúak voltak és gyakran elhúzódtak, de most egy olyan szabályozás jött létre, ami gyors és hatékony ügyintézést tesz lehetővé, de ez mindenki számára új lesz, így az első időkben előfordulhatnak fennakadások. A szakember elmondta azt is, hogy jelenleg a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásokból kifolyólag nem tudják olyan intenzitással tájékoztatni az érintetteket, mint szeretnék, de amint lehet fórumokat tartani, a MAGOSZ be fogja járni az országot. Addig is tájékoztató videókat készítettek, amelyek a jövő héten fognak megjelenni.

Cseh Tibor András beszélt arról, hogy az osztatlan közös tulajdon megosztása iránti eljárásnál az időzítés és a gyorsaság nagyon fontos lesz, ugyanis egyszerre egy ember adhat be egy terület vonatkozásában kérelmet, és 90 napig ő irányítja az eljárást. A rendszer sajátossága lesz, hogy olyan is beadhatja a kérelmet, akinek önmagában nem lenne meg az annak elfogadásához szükséges többsége, de az ismeretlen/elhunyt tulajdonosok vélelmezett hozzájárulásának hozzászámolásával együtt már rendelkezik ezzel a többséggel. A szakember szerint abból még lehetnek problémák, ha van egy többségi tulajdonos, aki egyedül is rendelkezik a megosztáshoz szükséges tulajdonosi aránnyal, és egyedül is meghatározhatja a megosztást és a sorrendet, de résen kell lenni. A szakember emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy mindig meg kell majd vizsgálni a tulajdoni lap szerinti állapotot és a tényleges állapotot is. Cseh Tibor András szerint jó lenne, ha az eljárás megindításakor az osztatlan közös föld tulajdonosai feljegyzést kapnának arról, hogy is áll épp a kérdéses terület. A szakember szerint is a bekebelezés a törvény egyik legvitatottabb és leginkább félreértett része, amelyből még számos gond adódhat, ezt a részt nagyon alaposan el kell majd magyarázni az érintetteknek. A szakember beszélt arról is, hogy az eljárás 15 ezer forintos igazgatási szolgáltatási díja a földhivatal és a hatóságok eljárási díját jelenti, az ügyvédi költségek ezen kívül értendőek, ahogy a földmérő és mezőgazdász igénybevételének díja is, ezt már a felek viselik.

Forrás: AgrárSzektor