Nem nőttek a pályázók bérigényei, fontosabb az állás biztonsága - toborzási trendek

2021. január 28. 13:41
Visszatért a jelöltek váltási kedve - ezt tapasztalják az általunk megkérdezett toborzási szakemberek. A fizetési igények nem nőttek és 100 százalék home office esetén egy fővárosi cég jól járhat egy debreceni vagy nyíregyházi jelölttel. Sok helyen a fizikai állomány annyit keres, mint a szellemi. Egy kis visszapillantás és a toborzás trendjei 2021-ben.
Nem nőttek a pályázók bérigényei, fontosabb az állás biztonsága - toborzási trendek

Mindenki átállt a digitális interjúztatásra 2020-ban. A felvételi folyamatok viszont belassultak, hiszen a cégek jövője nem világos, a döntések elhúzódnak. Előfordult, hogy törölték a toborzást, inkább a munkaerő-kölcsönzést preferálják. A közvetítési átlagárak növekednek, mert az olcsó tömegtoborzás ritka” - kezdi a trendek bemutatását Baja Sándor, a legnagyobb hazai munkaerő-közvetítő, a Randstad Hungary ügyvezetője. A cégek helyzetében egy-egy szektoron belül is nagyok a különbségek. “Az elektromos autó alkatrészeket gyártóknál dübörög az üzlet, a turbófeltöltőt gyártóknál viszont komoly visszaesés van. A drogéria szárnyal, a német diszkontok csúcsra járnak, a ruhaeladás lassú, a turizmus-vendéglátás halott. Az FMCG-ben az impulzív termékeket gyártók padlón vannak, az egészséges árucikkeket gyártóknak jól megy” - emel ki néhány elemet

Szeptembertől a második hullám a tavaszinál sokkal nagyobb és súlyosabb megbetegedésekkel érkezett, azonban a gazdaság nem állt le a tavaszi időszakkal ellentétben, hanem olyan méretű növekedés indult el, amely visszaállította a korábbi munkaerőigényt egyes termelő szektorokban, mint például az autó- vagy az elektronikai ipar. Előfordult, hogy 3 hét alatt 200 embert sikerült munkába állítanunk főképp fizikai munkakörökbe, miközben tombolt a vírus” - érzékelteti Molnár Attila, a Pannonjob Humán Szolgáltató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója a tavalyi év dinamikáját. A legnagyobb kihívást az jelentette számukra, hogy a partnereik részéről érkező fokozott munkaerőigényt biztosítani tudják, szem előtt tartva a munkavállalók biztonságát.

A szellemi munkaerő-kölcsönzést mindez kevésbé érintette, például kiugróan megnőtt az online ügyfélszolgálati munkakört betöltő juniorok száma a nagyvállalati környezetben.
 

Megszorítások és munkahely-megtartás állami támogatással


Bár nyereséggel zárta a tavalyi évet a Randstad Hungary és nem kellett elküldeniük embereket, kénytelenek voltak megszorítani, például a bónuszfizetésben és a természetes fluktuáció miatt kilépő munkaerőt a nyáron nem pótolták. Most viszont tucatnyi új tanácsadót keres a cég. A Pannonjob is megterhelő, ámde eredményes évet zárt, mivel éltek a gazdasági akcióterv nyújtotta támogatás lehetőségével.

A BT (British Telecommunications) ügyféltámogató központjának toborzói úgy látják, egy év alatt nem nőtt a jelöltek bérigénye. „Érzékelhetően bővült a piac, több jelöltet kapunk a szállodaiparból, turizmusból vagy vendéglátásból. A tavaszi időszakban jó néhány új kolléga külföldről hazatérve érkezett hozzánk, főképp a vendéglátás, idegenforgalom területéről. Mivel sok álláskereső veszítette el a munkáját a COVID következtében, ezért sokan azonnal munkába tudnak állni, ezekben az esetekben pedig a felvételi idő is jelentősen lerövidül. A piacra jellemző 60 napos felmondási időt tekintve ez rendkívül kedvező trend”- indokolja Fazekas Máté, a BT kommunikációs és vállalati kapcsolatokért felelős vezetője.

 

Fazekas Máté (British Telecommunications): Visszatért a munkavállalók váltási kedve, fontosabb szempont lett a munkahely stabilitásaFazekas Máté (British Telecommunications): Visszatért a munkavállalók váltási kedve, fontosabb szempont lett a munkahely stabilitása

 


A Randstad Hungary ügyvezetője ügynökségi oldalról azt tapasztalja, hogy a jelöltek fizetési elvárásainál is nagy különbségek vannak: „Ha a jelöltnek hónapok óta nincs bevétele, akkor elgondolkodik, hogy - ha ideiglenesen is - elfogadjon egy olcsóbb ajánlatot” Előfordult az is, hogy az emberek túlárazzák magukat, mint például egy hr-es felsővezetői pozícióban, így a megbízó inkább egy szakmailag rátermett, ámde közel sem akkora tapasztalattal rendelkező jelöltet választott, mondjuk egy HR business partnert, mert őt könnyebb volt megfizetni. A 2020/21-es évet a hr büdzsé 'befagyasztások', illetve a létszámstopok jellemzik, az utóbbi miatt a fresh gradek (pályakezdők) sokkal nehezebben kapnak munkát. A gazdasági bizonytalanság miatt a toborzási folyamatok belassultak, sokszor nem érkezik visszacsatolás az ügyfél részéről, ezért nehéz a jelöltnek visszajelezni az interjú folyamatát illetően. A toborzó ügyfél munkahelyi márkája nagyon megsínyli ezt.

 

Baja Sándor (Randstad Hungary): A jövőben több cég közzéteszi majd a nála megkereshető fizetéseketBaja Sándor (Randstad Hungary): A jövőben több cég közzéteszi majd a nála megkereshető fizetéseket

 


Az új normális ékes példája az a 4. szintű budapesti IT pozíció, ahová debreceni jelöltet vettek fel, akinek nem kellett költöznie, hiszen 100 százalékban otthonról tudja ellátni a munkáját. Jelenteni fogja-e ez, hogy a bérek kiegyenlítődnek az országon belül? Talán szűkül majd a szakadék. Évek óta az jellemzi a piacot, hogy a budapesti munkahelyek jobban fizetnek a vidékinél, viszont ha egy otthonmaradó vidéki munkaerővel sikerül betölteni a fővárosi pozíciót, az növeli a munkaerő kínálatot.
 

Felzárkózó fizikai bérek


A Randstad Hungary ügyvezetője szerint a jövőben a cégek egyre nagyobb része az Aldi-hoz hasonlóan közzéteszik majd a munkabéreket. A szellemi állománynál másképp látja a helyzetet Fazekas Máté: „Több száz pozícióval dolgozunk, nagyon nehéz lenne egyértelműen kommunikálni a bérsávokat, hiszen nagyon sok van belőlük, és sok tényező is befolyásolja. Azt azonban elmondhatjuk, hogy iparági statisztikák alapján például a pályakezdők akár másfélszer nagyobb bérezést érhetnek el az üzleti szolgáltató központban a magyar átlagkereseteknél.”

Miért kell a külföldi munkaerő?
Évente körülbelül 50-70 ezer ember esik ki a magyar munkaerőpiacról (például nyugdíjaztatás miatt), a '90-es években születettek pedig nincsenek olyan számban (ezekben az években volt a legkevesebb a születésszám), akik pótolni tudnák a kiesett munkaerőt. Másrészt a felnövekvő generációra jellemző, hogy olyan presztízs értékű foglalkozásokat részesítenek előnyben, amely sok tanulást igénylő, magas keresetű, komoly felelősséggel járó hivatások. Kevesen vannak, akik hajlandóak és képesek gyárban, három műszakban dolgozni.


A kékgallérosoknál a munkaerőhiány, a bérpótlék és a bónuszok következtében előfordul, hogy egyes betanított munkás közel annyit keres, mint a szellemi állomány egy része. Mindezek mellett a Pannonjob úgy érzékeli, hogy számottevő mértékben nem növekedtek a fizetési elvárások a jelöltek részéről, de csökkenés sem figyelhető meg. Molnár Attila, a Pannonjob ügyvezető igazgatójának kiegészítése elgondolkodtató: „Vannak olyan területek, szektorok, ahol a kialakult helyzet ellenére sincs megfelelő mértékű helyi munkaerő. A pozíciók betöltéséhez már utaztatni kell a munkavállalót, esetleg szállást adni és külföldi munkavállalókat is toborzunk. Ezzel megmaradnak a munkahelyek, a termelő cégek folyamatos működhetnek.”
 

Interjú, kiválasztás, onboarding: minden online


Szellemi toborzásban, kiválasztásban az online módszerek hatékonynak bizonyultak, a jelöltek megtanulták az online plattformok használatát, szívesen vesznek részt virtuális állásinterjún. Tavaly a legnagyobb állásbörzék is online térbe költöztek, itt már a BT toborzói jelentős változást tapasztaltak: az online tér megnehezíti a kapcsolatfelvételt. Az érdeklődők sokszor kevésbé magabiztosak, nehezen kérdeznek. A személyes találkozás varázsát pedig nehéz pótolni itt. “A kékgalléros jelölteket hatékonyabb személyesen kiválasztani. A beszélgetéseken kívül esetenként szükséges a finommotoros készségek mérése is, amit szintén csak a személyes találkozás során tudunk feltérképezni” -indokolja Molnár Attila, a Pannonjob ügyvezető igazgatója.

Közel egy éve indult el a BT új munkavállalóinak online beillesztése, a szaknyelvben onboarding. Minden új belépő egy mentort, tapasztaltabb kollégát kap maga mellé, aki segíti a beilleszkedést és az egyéni fejlődést. Onboarding tréningüket már az első home office-os hónapban, márciusban átalakították és az online térbe helyezték, így a friss belépők megismerhetik a BT kultúrát a fizikai találkozás létrejötte nélkül. A belépést követő 30. napon kiküldenek egy kérdőívet a kollégáknak, akik elmondhatják, hogy mennyire elégedettek a munkakörükkel, a vállalattal és a közvetlen vezetőjükkel.
 

Így néz ki az “új normális”


BT-nél úgy látják, hogy a jelölteknél felértékelődött a munkahelyi stabilitás és rugalmasság. A BT toborzói úgy érzékelték, hogy a koronavírus megjelenésekkor az emberek nehezebben szánták rá magukat az állásváltásra, de ez mára visszatért a korábbi szintre. Ez nagyban annak is köszönhető, hogy az üzleti szolgáltató szektor rugalmasan és gyorsan tudott reagálni a járvány okozta nehézségekre, illetve kevésbé sújtották őket a megszorítások. A Randstad Hungary tapasztalata, hogy a cégek abba a hibába esnek, hogy plug out-plug in jelölteket keresnek, azaz az adott munkában tapasztalt szakembert, ugyanazért a bérért, aminek természetesen kevés a realitása. A gazdaság további lassulása már komoly fennakadást okozna a Pannonjob szerint, számukra a munkavállalóik egészségének megőrzése mindig kiemelt szempont lesz, ezért bíznak benne, hogy az oltóanyagoknak és az oltási hajlandóságnak köszönhetően a járványhelyzet enyhül, ha lassabban is, de visszatérhet mindenki az eredeti kerékvágásba.

 

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Felértékelődő szociális ellátások és munkavállalói jogok

2021. augusztus 03. 08:37
A közel 200 millió tagot számláló Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség tíz országban, több, mint 12 ezer főt kérdezett meg arról, hogyan változott meg az értékítélete a járvány kezdete (2020 márciusa) óta olyan kérdéseket illetően, melyek munkavállalói jogaikkal kapcsolatosak, megélhetésüket befolyásolják.

Vigyük be az érzelmeket a szervezeti változásba!

2022. február 07. 09:00
Szervezetfejlesztés kívülről és belülről – ezt élte meg Semperger Attila, a Valueteam alapító tulajdonosa, trénere, aki 10 évig tanácsadóként kívülről, majd közel két évig cégen belül – a Hunland operatív igazgatójaként – fejlesztett szervezetet, vitt végig egy teljes szervezeti transzformációt. Ehhez pedig egy nagyon más szemüveget kellett felvennie