A 2017-es fipronilos tojásbotrány komolyan sújtotta az európai baromfiágazatot: a hatósági döntések alapján nagy baromfi-állományokat kellett leölni, a kereskedelembe kikerült tételeket vissza kellett hívni, meg kellett semmisíteni. Az élelmiszerlánc-biztonsági intézkedések nyomán ugyan sikerült megakadályozni, hogy a tiltott rovarölő szerrel (lásd keretes írásunk) szennyezett tojások a fogyasztók egészségében és életminőségében mérhető hátrányt okozzanak, ám ezek az intézkedések a tojás fogyasztói árának jelentős emelkedését okozták.

A NÉBIH legfrissebb, 1000 fő személyes megkérdezésével készült felmérésében annak járt utána, hogy pontosan milyen változásokat okozott a fogyasztói szokásokban a fipronilos botrány – derült ki a WESSLING Hungary Kft. által szerkesztett Élelmiszervizsgálati Közlemények című szaklapban publikált tanulmányból.

Nem változott lényegesen a tojásfogyasztás

Az eredmények alapján a magyar vásárlók döntő többsége (86%) a botrány ellenére sem változtatott tojásfogyasztási szokásain, sőt kis részük (0,63%) még növelte is a fogyasztását. A tojásbotrány hatására csak a válaszadók 8,6 %-a fogyaszt jelentősen kevesebb tojást, és az egy százalékot sem éri el azok aránya, akik az eset óta már egyáltalán nem esznek tojást.

Fontos tudni azt is, hogy a megkérdezettek 3,76%-a korábban sem fogyasztott tojást.

A NÉBIH kutatásában külön foglalkozott a tojástartalmú élelmiszerekkel is: a fogyasztók többsége (57,21%) nem változtatott vásárlási szokásain, ám viszonylag nagy százalékot képviseltek azok a vásárlók is, akik a botrány óta sokkal kevesebb tojástartalmú terméket vásárolnak (9,83%), illetve azok, akik teljes mértékben felhagytak a tojástartalmú élelmiszerek vásárlásával (10,78%).

A válaszadók 12 %-a azért nem változtatott addigi beszerzési gyakorlatán, mert úgy vélte, hogy ha az összetett végtermék valószínűleg már csak elenyésző mennyiségben tartalmazhat fipronilt, 10% pedig korábban sem vásárolt tojástartalmú élelmiszereket. 

Forrás: 123

A hatósági vizsgálatok során megállapították, hogy a szennyezést a baromfitelepeken alkalmazott biocid készítménybe illegálisan kevert fipronil okozta. Dr. Szigeti Tamás János, az Élelmiszervizsgálati Közlemények főszerkesztője és a független laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. munkatársa a Laboratorium.hu-nak elmondta:

• ·       A fipronil vízben kismértékben oldódó [1,9 mg/L (pH 5)] fehér por formájú, penészre emlékeztető szagú amino-pirazol-karbonitril vegyület. A IUPAC (International Union of Pure and Applied Chemistry – Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Kémiai Szövetség) nevezéktan szerinti szisztematikus neve: 5-amino-1-[2,6-dichloro-4-(trifluoromethyl)phenyl]-4-(trifluoromethylsulfinyl)pyrazole-3-carbonitrile).
• ·       A mezőgazdasági termelésben a növényeken és a baromfikon élősködő tetűk ellen inszekticidként (rovarirtó szerként) alkalmazzák, de az állatokon és az emberen élősködő rovarok, valamint hangyák, csótányok, kullancsok, termeszek, tripszek (lepkék), gyökérférgek ellen is hatásos. Kutyák élősködő-mentesítésére például testtömeg-kilogrammonként 10 mg hatóanyagot javasolnak.
• ·       A szer hatásmechanizmusa: az idegrendszerben (a gamma-amino-vajsav által vezérelt klorid-kálium egyensúly gátlása révén) az izmok görcsös állapotát idézi elő, ami súlyos esetben halálhoz vezethet. Ez a folyamat zajlik le az inszekticiddel érintkező rovarok esetében is.
• ·       A vegyület a melegvérűekre nézve a közepesen, halak és méhek tekintetében viszont a rendkívül toxikus anyagok közé tartozik. Patkányokon a toxicitásra jellemző po. LD50-érték 97 mg/ttkg (perorális – szájon át adagolt letális dózis, amely a kísérleti állatok 50%-át megöli). A krónikus toxicitási kísérletek során megállapították, hogy patkányokon 52 hetes kezelés hatására a pajzsmirigy hormonrendszere sérül, illetve máj- és veseelváltozások lépnek fel. Hosszabb idejű kitettség esetén a fipronil humán karcinogén vegyületnek tekinthető.
• ·       Agrotechnikai alkalmazhatóságát az EU Bizottság többször módosított 396/2005 EK rendelet melléklete határozza meg. Szabálytalan alkalmazása, pl. túladagolás esetén a vegyület és metabolitjának maradványa (reziduuma) megjelenhet – ahogy most meg is jelent – az élelmiszerekben, nevezetesen az étkezési tyúktojásban.  Az említett rendelet mellékletében a tojásra vonatkoztatott határérték 5 µg/kg. A vizsgálat során a fipronilt és a szulfon metabolitot (MB46136) mérik, az eredményt pedig a kettő vegyület mérése után fipronilra átszámítva kell megadni.
• ·       A laboratóriumi analitikai gyakorlatban a peszticideket és bomlástermékeiket általában valamilyen elválasztástechnikán alapuló nagyműszeres technikával vizsgálják.

Bővebben a fipronil vizsgálatáról

 
Minek köszönhető, hogy nem történt nagy változás?

Az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerében (Rapid Alert System for Food and Feed, RASFF) 2017. július 20-án jelentek meg a fipronilszennyezéssel kapcsolatos első hírek. Mindamellett, hogy az érintett országok hatóságai gyorsan és összehangoltan léptek fel az élelmiszer-biztonsági kockázatok elhárítsa érdekében, a NÉBIH szakemberei a várható lakossági- és sajtókérdésekre is felkészültek. A téma kiemelt státuszát jól érzékelteti, hogy a hivatalhoz 2017-ben küldött sajtómegkeresések mintegy 10%-át (szám szerint 129-et) tették ki a fipronilos tojásbotránnyal kapcsolatos kérdések, interjúigények.

 

Az eredmények tanulsága szerint a hatóság következetes kommunikációs tevékenysége jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a magyar vásárlók tojással és tojástartalmú élelmiszerekkel kapcsolatos bizalma alapvetően nem ingott meg.