Nem trükköztek tömegével a munkaadók

2017. szeptember 19. 09:35
Nem jelentették át tömegesen minimálbéres dolgozóikat részmunkaidőssé a vállalkozások – derül ki a NAV adataiból. Ugyanakkor szerény mértékben, de folyamatosan nő a részmunkaidős foglalkoztatottak száma.

Nem alakították át tömegesen a munkaadók az alkalmazottak munkaszerződését az idei év elején a minimálbér emelése miatt. A jelentős, főként a legkisebb cégek számára komoly pluszkiadást eredményező béremeléssel kapcsolatban sokan megfogalmazták azt a kritikát, hogy a munkaadók a munkaidő átalakításával próbálják majd csökkenteni terheiket. A GKI nyár elején kiadott felmérése azt mutatta, hogy az általuk megkérdezett vállalatok 14-19 százaléka csökkentette a hivatalos munkaidőt, vagy más munkakörbe sorolta alkalmazottait.

A minimálbér-emelés ellenére csak idényjelleggel mutat csökkenést a teljes állásban lévők száma
Forrás: AFP

Ez az arány meglehetősen aggasztó, ám a NAV adatai szerint országszerte nem alkalmazták tömegesen e megoldást a munkaadók. Bár a statisztikák szerint látszik némi növekedés az első negyedévben az előző év hasonló időszakához képest, de ez nem érte el a kutatóintézetnek nyilatkozó cégekre jellemző szintet.

Januárban a teljes munkaidős foglalkoztatottak száma tavaly januárhoz viszonyítva az idén ötezer fővel csökkent, ugyanebben a hónapban pedig kétszer ennyivel nőtt a részmunkaidősök száma. A további hónapokban azonban a teljes munkaidősök létszáma rendre magasabb volt, mint egy évvel korábban, s a trend csak júniusban tört meg, amikor 11 ezer fővel kisebb létszámot mutatott az idei statisztika.

Ezzel párhuzamosan a részmunkaidőben dolgozók száma folyamatosan magasabb volt, mint tavaly. A legnagyobb különbség májusban volt, akkor 35 ezerrel több részmunkaidősről szolgáltattak adatot, mint 2016-ban. Júniusban itt is volt visszaesés, ám a teljes munkaidősökkel ellentétben nem fordult negatívba: júniusban háromezerrel több részmunkaidős alkalmazott dolgozott, mint tavaly a hatodik hónapban.

Mindez azt mutatja, hogy a munkaadók nem cserélték le tömegesen teljes munkaidős alkalmazottaikat részmunkaidősökre, hogy így spóroljanak a béreken. Ez nem is egyszerű: módosítani kell a munkaszerződést, amire nem kötelezhető a munkavállaló, a felmondás, elbocsátás pedig bonyolult, kockázatos lépés.

Az ugyanakkor elképzelhető, hogy bizonyos helyeken valóban meglépték az átjelentést, ám ezt az adatot elkendőzi a létrejövő új teljes állások száma. Az is előfordulhatott, hogy a pluszban felvett vagy a természetes fluktuáció miatt cserélődő alkalmazottaknak szívesebben ajánlottak részmunkaidős foglalkoztatást, mint teljes munkaidőset, hiszen így a többletköltségek valamelyest csökkenthetők voltak. Ez magyarázná, hogy nem jelentős mértékben, de minden hónapban érezhetően nagyobb volt a bővülés a részmunkaidősöknél, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál. Százalékosan kifejezve ugyanakkor mind a növekedés, mind a különbség elenyésző, a NAV adatai szerint ez még májusban is épphogy meghaladta a 2 százalékot, a féléves átlag pedig 1,1 százalék volt.

 

www.vg,hu

Kapcsolódó cikkek

Zsír, olaj, margarin, vaj: mikor mivel érdemes sütni?

2017. június 26. 08:58
Mi a különbség a zsír, az olaj, a margarin és a vaj között? Hogyan viselkednek hő hatására? Valóban tartósítják az ételt? Miért kell rendszeresen cserélni a sütőolajat? A felhasználásnál több szempontot érdemes figyelembe venni.

Fogunk egyáltalán utazni, ha megszűnik a Szép-kártya?

2016. október 12. 07:45
Már szó volt arról is, hogy 2017-re megszüntetik, de a legutóbbi információk szerint 2018-ban valóban megszűnhet a Szép-kártya, amellyel nem csak egy népszerű béren kívüli juttatás tűnik majd el, hanem várhatóan érzékenyen érinti a belföldi turizmust is. Az Európai Bíróság 2016 februári döntése szerint nem egyeztethető össze az uniós joggal a kártyarendszer több eleme, amelyek a versenyt korlátozzák ezen a piacon. A kormány 2017-től bevezeti a készpénzes cafeteriát, így a munkáltató kedvezményes adózással készpénzt adhat dolgozójának, amelyet szabadon használhat fel. Kevéssé valószínű (erre már kutatások is utalnak), hogy a felhasználás iránya a Szép-kártyáéhoz hasonló lesz. A készpénz kiadással kevésbé lesznek megvalósíthatók azok a speciális célok, amelyeket a munkáltatók igyekeznek elérni a juttatások útján, mondta a HR Portalnak Fata László cafeteria szakértő.