– A magyar élelmiszer-gazdaság szempontjából miért volt fontos a gazdaságvédelmi operatív törzs (GOT) megalakítása június 24-én?

– Magyarország teljes gazdasága számára fontos, hogy a Covid-válság után hogyan tud újra erőt meríteni, építkezni. A GOT feladata a bürokrácia csökkentése, a bürokratikus szabályok elhagyása, ezzel a gazdaság megújulásának erősítése. Természetesen ez fontos az élelmiszeriparnál is. Azonban szem előtt kell tartanunk, hogy az élelmiszer-biztonság szintje a rendkívüli intézkedések hatására sem sérülhet. A koronavírus arra is rámutatott, hogy mekkora jelentősége van az országellátás biztosításának, hiszen bizonyos helyzetekben, amikor Európa és a világ is hasonló gondokkal küzd, akkor a helyben megtermelt élelmiszer teremti meg az ellátás biztonságát. Ezt is szem előtt tartva, meg kell erősíteni a hazai kis-
és középvállalkozásokat, mivel a koronavírus megjelenése is megmutatta, mekkora szükség van rájuk, illetve arra, hogy akár nehéz helyzetekben is jó minőségű élelmiszerrel lássák el a hazai vásárlókat.

– Arra is törekednek, hogy egyre inkább javuljon a gazdák helyzete a multinacionális vállalatokkal szemben?

– Természetesen igen. A gazdasági pozíció megerősítésében meg kell teremtenünk annak a lehetőségét, hogy a hazai élelmiszer-termelés kis- és középvállalkozásai könnyebben tudjanak piacra kerülni. Kiemelten fontos, hogy ne csak az ár legyen a domináló, hanem a minőség és az élelmiszerlánc rövidsége is fontos szerepet kapjon ezekben a döntésekben.

– Varga Mihály pénzügyminiszter, a törzs vezetője és ön is azt nyilatkozta július 9-én: „el kell érni, hogy minél nagyobb arányban kerüljön magyar élelmiszer a hazai közétkeztetésekbe, ezzel is segítve az élelmiszer-termelőket, az élelmiszeripari ágazatban dolgozó vonatkozásokat”. Jelenleg milyen arányban van magyar élelmiszer a közétkeztetésekben, illetve mekkora arány lenne a cél?

– Tudomásunk szerint jelenleg kevesebb, mint ötven százalék a magyar beszállítói kör, azaz a hazai kis- és középvállalkozások aránya. A kereskedelemben ez az arány hetvenöt százalék feletti, vagyis a kettő közötti különbséget kellene ledolgozni, hogy a közétkeztetés is elérje legalább a kereskedelemben lévő arányt. Azonban talán itt is az a legfontosabb, hogy ne csak az ár legyen a döntő kérdés, hanem fontos szempont legyen az élelmiszer-minőség, illetve a helyben megtermelt kisebb élelmiszertételek is bekerülhessenek a közétkeztetési rendszerbe. Mindez azért is fontos, mert hosszú távon erősíti a helyi gazdaságot, elkerüli a több országon áthaladó élelmiszer-utaztatásokat, valamint összhangban van a klímavédelmi intézkedésekkel.

– Mennyi idő alatt teljesíthető ez az aránynövekedés?

– Azt gondoljuk, hogy akár az évi tízszázalékos emelkedés is elérhető. Természetesen ennek több feltétele van, hiszen a konyhákat is fejleszteni kell, hogy hatékonyabb legyen az élelmiszer-alapanyagok előkészítése és feldolgozása. És mind technikailag, mind szakmailag fel kell készíteni az ott dolgozókat. Sajnos ma már szinte kizárólag konyhakész alapanyagokból dolgoznak, ezáltal a helyi kistermelők, középgazdálkodók nehezen tudnak bekerülni a közétkeztetés forgalmába.

– Ezen a problémán tudna segíteni jogszabály-változtatás?

– Igen. Többfajta úton kell egyszerre elindulni, mind a jogszabályi környezet, mind pedig
a konyhafejlesztések terén, amennyiben a kormány is támogatja a célkitűzést.

– A hazai élelmiszer-gazdaságot mennyire hátráltatná az Európai Bizottság törvényjavaslata, miszerint ötven százalékkal mérsékelni kell a növényvédő szerek használatát, és az agrárföldek minimum huszonöt százalékában biogazdálkodást kell folytatni?

– Maga a cél elfogadható, viszont az ütemezés, az időzítés és a bevezetés gyorsasága kritikus lehet a magyar mezőgazdaság esetében, hiszen nincs erre felkészülve az agrártermelés. A javaslat megvalósítása rengeteg újragondolást, beruházást és komoly technológiai váltásokat is igényel. Természetesen az ökológiai termelés támogatása vagy a célzott növényvédelem eddig is napirenden volt, de ennek a kierőszakolása valószínűleg nagy veszteségeket okozna.

– Mi lehet ilyenkor a Nébih szerepe?

– A hivatal abban tud segíteni, hogy ezeket a változásokat minél egyszerűbbé, kezelhetőbbé tegye. Nemcsak a vásárlók felé folytatunk aktív kommunikációt és tudásmegosztást, hanem a gazdák felé is. Természetesen, ha az Európai Unió és a magyar kormány tárgyalása folytán mégis komolyabb feladat hárulna hazánkra, akkor a kommunikációt és tudásátadást aktívan segítjük majd, együttműködve a különböző társhatóságokkal és a szakmai érdekképviseleti szervekkel. A legfontosabb, hogy az új technológiai innovációk megjelenjenek és terjedjenek.

– Milyen további élelmiszer-gazdasági intézkedéseket kívánnak tenni a gazdaság újraindításáért?

– Nemcsak stratégiailag, hanem nemzetgazdaságilag is fontos erősíteni a technológiai fejlesztéseket és a hatékonyabb működést lehetővé tevő eszközök beszerzését.

De a csomagolástechnológia fejlődésének segítése, illetve a hatósági eljárások digitalizációja is ezen célokat szolgálja. Maga a fejlesztéspolitika azonban az Agrárminisztérium hatáskörébe tartozik.

magyarhirlap.hu