Nemzeti identitásunk és kultúránk része a pálinka
2024. április 08. 14:09
A pálinka a magyarság egyik védjegye, amely évszázadok óta igaz nemzeti kincs, összeköt bennünket a történelem viharaiban is és egyesíti a nemzetünket - közölte Nagy István agrárminiszter köszöntőjében, szombaton, Sormáson, a 6. Pannónia Párlatverseny Díjkiosztó Gáláján.
A tárcavezető azt mondta, a pálinka készítése nemzedékről nemzedékre öröklődő tudás és hagyomány, amelyet a mai napig művelnek a magyar emberek az egykori történelmi Magyarország minden szegletében. Így lett a kultúránk része és így illeszkedik a hagyományainkhoz. A magyar kormány részéről pedig a pálinka, annak főzője és annak a mestersége különleges elbírálásban kell részesüljön.
Nagy István hangsúlyozta, fantasztikus dolog az, hogy mennyi küzdelem, mennyi harc után végre szabadon főzhető, szabadon fogyasztható a pálinka. A rendszerváltoztatás óta a gyártók, a főzdék, a kereskedők és az idegenforgalmi szakemberek sokat tettek a hagyományos magyar pálinkakultúra felélesztéséért, amelyhez a jogi háttér is megszületett. 2002-től csak a hazai gyümölcsből 100 százalékban gyümölcspárlatot tartalmazó ital viselheti a pálinka nevet, és az Európai Unió is elfogadta a pálinka név kizárólagos magyarországi használatát. Majd a 2008-as pálinkatörvény és a 2010-ben bevezetett szabad pálinkafőzés nagyban hozzájárult a sikerekhez – emlékeztetett a miniszter.
A tárcavezető kiemelte, így nemzeti italunk presztízse ismét az őt megillető helyre kerülhetett, ma már újra a világ élvonalába tartoznak a magyar párlatok. Mindehhez pedig nem csupán elhivatottságra és tudásra volt szükség, hanem innovációra és a hagyományok megfelelő arányú ötvözésére. A hagyományaink tartanak meg minket és az innováció visz előre bennünket. Ebben rejlik a recept és a jó párlatok titka – fejtette ki a miniszter.
forrás: AM Sajtóiroda
Kapcsolódó cikkek
Hiába nőtt a termőterület, nagy bajban a magyar dió
2024. szeptember 09. 16:35
Új szemlélet szükséges a hazai diótermesztésben.
Van igény a hazai dió iránt, a sikeres termesztéshez azonban szemléletváltásra van szükség a hazai ültetvényeken – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB), valamint a Szatmári Diókert Kft. szervezésében megvalósuló dió szakmai napon.
Döbbenetes dolog derült ki a magyar gazdákról: ez tényleg nem fontos nekik?
2022. december 14. 12:58
A természeti csapások ma már olyan mértékben veszélyeztetik a mezőgazdasági termelést, hogy irreális kockázatot vállalnak azok a gazdálkodók, akik valamilyen módon nem biztosítják be magukat. A gyakorlatban mégis az látszik, hogy - miként az idei súlyos aszály kapcsán is kiderült - sokan egyáltalán nem kötnek biztosításokat, és más, állami vagy uniós támogatásokra épülő biztosítási rendszerhez sem csatlakoznak. De hogyan működik ma Magyarországon a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, és milyen elemei vannak? Az öngondoskodás fokozásával miként csökkenthetik a gazdálkodási kockázatokat a mezőgazdasági termelők, ennek érdekében milyen hozzájárulásokat és díjakat kell fizetniük, illetve milyen támogatásokat vehetnek igénybe? A szakértők ezekre a kérdésekre keresték a választ a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián.
