A fórum levezető elnöke Viktor Kempa, az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) szakértője, megnyitó beszédében kiemelte, hogy Európa több tagországában a balesetek számának növekedése, azon belül a halálos munkabalesetek számának növekedése tapasztalható.

Kordás László a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke is kiemelte, hogy ma Magyarországon romlik a baleseti statisztika. A munkavédelmi szabályok betartatására hivatott állami apparátus visszafejlesztése, a munkavédelmi felügyelők számának csökkentése, a tripartit rendszer hiánya, véleménye szerint nagyban hozzájárult a jelenlegi helyzet kialakulásához.
A résztvevők hozzászólásaiból kiderült, hogy sok helyen hasonló gondokkal küzdenek.

A fórumon H. Nagy Judit a Nemzetgazdasági Minisztérium munkafelügyeleti főosztályának helyettes vezetője tájékoztatást adott a munkabalesetek alakulásáról, a hatósági munka jelenlegi helyzetéről, és azokról a kockázati tényezőkről, amelyek szerinte kiemelten fontos figyelmet érdemelnek. Ide sorolta az ismeretek hiányát, a kémiai biztonságot, az új vegyi anyagokat, és nem utolsó sorban a fokozottan jelentkező stresszt. A hatósági munkával kapcsolatosan elmondta, hogy küzdenek a szakemberek megtartásáért, ma nem éri meg hatósági munkát végezni. A csökkenő jövedelmek miatt jellemző a jó szakemberek elvándorlása.

Mandrik István az Országos Munkavédelmi Bizottság ügyvivője rámutatott a jelenlegi fonákságokra, amelyek a fokozatosan romló baleseti statisztikához vezettek. Addig, amíg korábban 1300 fős létszám végezte a hatósági ellenőrzéseket, jelenleg csupán 300 fő. Korábban a feltárt szabálytalanságok miatt kirótt munkavédelmi bírság összege meghaladta a hétszáz millió forintot, jelenleg csupán annak töredéke.

György Károly, a MASZSZ nemzetközi titkára, az EU munkavédelmi tanácsadó bizottságának (ACSH) tagja szintén elmondta, hogy a negatív trendekhez jelentősen hozzájárult a nemzeti munkavédelmi rendszerek, prevenciós és ellenőrző szolgálatok leépítése. Az Európa szerte tapasztalható források hiánya visszavetette a megelőzést.

A beszámolókból megismerhettük a résztvevő országok baleseti adatait, a munkavédelmi szabályozásukat. Romániában csökkent a hatósági jogkör, nem igazán szerepel a munkahelyi biztonság, a prioritás a kockázatértékelésen van. Biztonsági képviselők választásával vesznek részt a munkavállalók a munkavédelmi érdekképviseleti munkában. Szerbiában jól működik a tripartit rendszer, melyben a szakszervezet is részt vesz. Van nemzeti munkavédelmi stratégiájuk, a szakszervezetek is részt vesznek a stratégia végrehajtásában. A balesetek bejelentését a munkavállalók sok esetben nem merik megtenni. Bulgária küldötte a baleseti statisztika kedvező alakulásáról számolt be, a korábbi évhez viszonyítva csökkent a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések száma. Macedóniában a munkavédelmi stratégia kidolgozásában részt vesznek a szakszervezetek is, közreműködve a balesetek számának csökkentésében. A bekövetkezett balesetről a munkáltató köteles értesíteni a szakszervezeti vezetőt is. A szakszervezetek közreműködtek a mobbinggal (pszichés terror) kapcsolatos törvény kidolgozásában is. Horvátországban egész fejezetet szántak a munka törvénykönyvében a stressznek, pszichoszociális kockázatoknak. Itt a munkavédelmi felügyelőségek a minisztériumhoz tartoznak. Problémaként vetették fel, hogy a munkavédelmi felügyelőségek többnyire csak megtörtént balesetek után tartanak ellenőrzést. Ez nem prevenció. Horvátországban nincs szociális párbeszéd a szakszervezetekkel.

Magyarországon 2012-óta fokozatosan nő a munkabalesetet szenvedett munkavállalók száma. A Munka törvénykönyvének változása a 2012 évi I. tv. már nem biztosít jogot a szakszervezetek számára munkahelyen a biztonságos munkakörülmények ellenőrzésére. A korábbi évhez viszonyítottan az összes munkabalesetek száma 27,5%-al, a halálos munkabalesetek száma ugyan akkor 56,5%-al növekedett.

Grigor Gradev az ILO képviseletében előadásában elmondta, hogy milyen kihívásokkal kell számolni a jövőben az erősödő technológiai innovációs hullám kapcsán. Beszámolt az ILO „a munka jövője” kezdeményezéséről. Az oktatás, képzés fontosságát emelte ki az új fejlesztésekhez, technológiákhoz igazodóan.

A fórum résztvevői közös memorandumot készítettek, amelyben a tanácskozáson elhangzottak alapján megállapítást fogalmaztak meg a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések növekedésének trendjéről. E trendek mögött összetett okok állnak, de elsődlegesek a bekövetkezett költségcsökkentések, a politikai érdeklődés csökkenése, és a kisebb elkötelezettség a dolgozók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülményeinek biztosítását illetően.
A nemzeti munkavédelmi rendszerek, prevenciós és ellenőrző szolgálatok leépítése, továbbá a munkavédelmi szabályok alkalmazásának kikényszerítésének alacsony szintje nagymértékben hozzájárult a negatív trendekhez.
A nemzetközi fórum résztvevői mécsest gyújtottak a munkabalesetben elhunytak emlékművénél.