2019-ben a nyugdíjkorhatárt az 1955-ben születettek fogják betölteni hatvannegyedik születésnapjukon. Korhatár előtt pedig azok a hölgyek dönthetnek a nyugdíjkorhatár betöltéséig  a  „nők negyven” öregségi nyugdíj igényléséről, akik ebben az évben elérik a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági időt, vagy azt már korábban megszerezték, de eddig nem vették igénybe ezt a nyugellátást,

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI törvény. 18.§ (2a) bekezdése szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.

A nyugellátás szempontjából jogosultsági időnek számít a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony, valamint a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermeknevelést segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás és az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idő, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett az érintett nő, illetve az ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.

2019-től bővült a jogosultsági idők köre a gyermekek otthongondozási díjának időtartamával.

A jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a harminckét évet el kell érni.

Ez a követelmény súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén, illetve a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság esetén legalább harminc év.

Ez a jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet.

2019-ben többféle módon is igénybe vehető a „nők negyven” kedvezményes nyugellátás, mert az öregségi nyugdíj igénybevételére vonatkozó igen kedvező új szabályok erre a nyugellátásra is vonatkoznak.

A kedvezményes nyugellátás öregségi teljes nyugdíjnak minősül, igénybevételéhez nem szükséges a biztosítási jogviszony megszüntetése.

Így a negyven év jogosultsági idővel rendelkező hölgy dönthet úgy is, hogy teljes egészében visszavonul a munka világától, megszünteti biztosítási jogviszonyát (például munkaviszonyát) a nyugdíj igénybevételétől, de olyan elhatározásra is juthat, hogy biztosítási jogviszonya (például munkaviszonya) fenntartása mellett igényli a nyugellátást. Az egyéni élethelyzet indokolhatja azt is, hogy a jövőben esetleg részmunkaidőben kíván dolgozni a nyugdíj mellett.

Amikor a negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátás igénybevételéről dönt a jogosultsággal rendelkező hölgy, az azzal is jár, hogy azonosan az öregség korhatár betöltésétől igényelhető öregségi nyugdíjjal további szolgálati időt a nyugdíj megállapításától kezdve nem szerezhet az érintett akkor sem, ha ezt követően kereső tevékenységet folytat.

Mivel a nyugdíj összege a szolgálati idő hosszától is függ, sokszor nem közömbös, hogy milyen hosszú szolgálati idővel rendelkezünk,

A „nők negyven” esetében legalább negyven év szolgálati idő már megszerzésre került, így a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset – amely az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításáig szerzett nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmekből kerül meghatározásra – legalább nyolcvan százaléka lesz a nyugdíj összege. Negyven év szolgálati idő felett szolgálati évenként már két százalékkal növekszik ebből a havi átlagkeresetből figyelembe vehető rész, így születhet olyan döntés is , hogy az érintett hölgy nem rögtön a negyven év jogosultsági idő elérésekor, hanem kicsit később, negyven egy, vagy –két, esetleg több év szolgálati idő meglétekor, de még a nyugdíjkorhatár betöltése előtt veszi igénybe ezt a kedvezményes nyugellátást.

Ez a „gondolkodási idő” hosszabb időszakot is jelenthet, mivel a negyven év jogosultság megszerzése, és a teljes korhatár elérése között évek is eltelhetnek.

Például  egy hölgy, aki 1961-ben született, ha 2019-ben eléri a negyven év jogosultsági időt, mert a középiskola befejezésétől, tizennyolc éves korától folyamatosan dolgozott, már igénybe veheti ezt a nyugellátást, míg születési éve  szerinti teljes nyugdíj korhatára a betöltött hatvanötödik életév,

Hogy él-e a hölgy a korai nyugdíj igénybevételi lehetősséggel, ha igen, akkor milyen időponttól, azt sok-sok szempont –  köztük az egyéni élethelyzete, a családi körülmények, munkahelyi helyzete, anyagi okok, egészségi állapota,a nyugdíj összege –  befolyásolhatja.

2019-től a nők negyven év jogosultsági idővel történő nyugellátása mellett  a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén is csak személyi jövedelem adó fizetés történik, nem kell nyugdíjjárulékot és természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetni.

Mivel ez a jövedelem nem képezi nyugdíjjárulék fizetés alapját, nem kerül figyelembe vételre a nyugdíjkorhatár betöltéséig alkalmazandó kereseti korlátozásnál, ami igen kedvező körülmény.  Mint járulékmentes jövedelem nem ad jogosultságot 0,5%-os nyugdíjnövelésre.

Forrás: ado.hu

szakszervezetek.hu