A korábbi évekhez hasonlóan idén is 4 szakbizottságban folyt szakmai munka: az un. CAS bizottságban, mely az ILO normák megsértésének eseteit vizsgálja (ebben az évben 24 esetet vizsgált), a háborúból a békébe való átmenet foglalkoztatási feltételeit vizsgáló, a 71. számú ajánlást módosító szakbizottságban, a munkaerő-migráció kérdésére fókuszáló szakbizottságban, illetve az alapvető foglalkoztatási elvek és jogok szakbizottságában. Az ülések minden héten hétfőtől szombatig reggel 9-től este 9-ig tartottak, de több alkalommal éjszakai ülésre is sor került. Az egyes szakbizottságok munkájáról tájékoztatás a www.ilo.org weboldalon található az "ILC" fül alatt. Tekintettel arra, hogy a LIGA Szakszervezetek képviseletében a 71. számú ajánlás módosításával foglalkozó szakbizottság munkájában vettem részt, így az alábbiakban ez kerül részletesebben bemutatásra.

A nemzetközi standardokat az ILO un. két olvasatos rendszerben fogadja el. A delegáltak már az első évben a kezükbe kapják az ILO szövegtervezetét, melynek minden egyes sorát késhegyig menő vita eredményeképpen fogadják el. A 71. számú ajánlás 18 bekezdésből álló bevezetőjét például több napig tárgyalta a szakbizottság, de hasonló nehézségek jelentkeztek a melléklet tartalmával kapcsolatosan is, mely végül ki is került a szövegből. Az idő előrehaladtával azonban az oldalak fáradnak, így a konferencia végére a dokumentum mindig megszületik. A rákövetkező évben a vita újraindul, s ismét sorról sorra veszi végig a szakbizottság a norma szövegét. A vita során ráadásul új részek is javasolhatóak, melyre az idén is volt példa. Ennek köszönhető az, hogy a második év munkája sem egyszerűbb, s az utolsó pillanatig rejtély, hogy mi fog végül szavazással elfogadásra kerülni. A szövegről való vita során emellett különböző koncepciók csapnak össze. Az idealista koncepciókat (pl: teljes, termékeny és szabadon választott foglalkozás biztosítása háborúban vagy krízishelyzetben) visszafogottabb elképzelések követik, majd pedig hosszas vita eredményeképpen a gordiuszi csomót sok esetben azzal vágják át, hogy a vitás rész után a normaszövegbe illesztik, hogy "as appropriate (szükség esetén)" vagy, hogy "in accordance with national law (a nemzeti joggal összhangban)", melytől a szövegnek már az elfogadása pillanatától van egy bizonytalan értelmezése. Mind ezektől függetlenül mind az ILO, mind pedig az egyezményei, ajánlásai nagy jelentőséggel bírnak a foglalkoztatás világában.

Az ILO háborúból a békébe való átmenetről szóló 71. számú ajánlása 1944-ben került elfogadásra. A módosítás célja az ajánlás hatályának a konfliktushelyzetekre, katasztrófákra való kiterjesztése volt. A szakbizottság 14 szempontot fogadott el, melyeket krízishelyzetekben a foglalkoztatással összefüggésben figyelembe kell venni. Ezek az elvek a krízis egyes állomásaival összefüggő tagállami kötelezettségeket mutatják be: ide tartoznak az újjáépítés, a munkaerő-piac helyreállítása, a munkajogi szabályok érvényre juttatása (beleértve az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos foglalkoztatást, társadalombiztosítást stb.), a migránsok befogadása, a foglalkoztatása, támogatása (elhelyezkedés, képzés, integráció), hazatérése. Az alapvető elvek közé tartoznak az olyan jogelvek, mint például a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a sérülékeny csoportok jogvédelme, vagy éppen a társadalmi párbeszéd fontossága. Az egyes intézkedéseknek pedig tekintettel kell lenniük a nemzetközi jog alapvető szabályaira is. A stratégiai célok között a dokumentum kiemeli, hogy a krízis által sújtott régiókban stabilizálni kell a megélhetést biztosító és önként választott foglalkoztatási formákat, illetve a társadalombiztosítást, fejleszteni szükséges a helyi (vidéki) gazdaságot, a leszakadó régiókat, támogatni kell a vállalkozás szabadságát különös tekintettel a KKV-ket. Kiemeli azt is, hogy a helyreállítás folyamán az alapvető foglalkoztatási normák betartására benne a munkabiztonság szabályaira fokozottan ügyelni kell. Az egyenlő bánásmód követelménye, mely minden fejezetben megtalálható, külön fejezetet is kapott. Hivatkozik a dokumentum a férfiak és a nők közötti különbségtétel tiltására, a nemzeti-etnikai különbségtétel tiltására, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvére (100.sz. Egyezmény, 90.sz. ajánlás), valamint a diszkriminációt általánosságban tiltó 111.sz. Egyezményre, valamint a 111.sz. Ajánlásra. Külön alfejezet foglalkozik továbbá a gyermekmunka tilalmával is. E körben utal a minimális életkort tartalmazó egyezményre (C138.), illetve a 146.sz. Ajánlásra, és a gyermekmunka legrosszabb formáit tiltó 182. sz. Egyezményre, valamint a 190.sz. Ajánlásra. Hangsúlyozza továbbá a dokumentum az oktatás, képzés fontosságát is.

Az ajánlás elfogadását megelőzően néhány nappal az ajánlás szövegébe az afrikai országok javaslatára bekerült egy önálló migrációs klauzula. Ennek a létjogosultsága is sokáig vitatott volt, hiszen a 2017. évi ILC egyik önálló szakbizottsága is ezzel a témával foglalkozott. Az ajánlás normatív (kötő)erővel nem rendelkező jellegére tekintettel a javaslat átment. Az elfogadott szöveg szerint a fogadó országok kötelesek ügyelni többek között az emberkereskedelem, kényszermunka megelőzésére, a jogszerű foglalkoztatási formák kiterjesztésére, az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos foglalkoztatás előmozdítására, a migránsok jogtudatosságának a növelésére, képzésükre, érdekképviseletekhez való csatlakozási lehetőségeik kiépítésére. Végül a krízishelyzet lezárultát követően támogatni kell a családos hazatelepülést, illetve a visszaintegrációt.

liganet.hu