Normaalkotó munkát is folytatott a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet

2017. július 14. 09:00
2017. június 5. napjától 2017. június 16. napjáig ülésezett 4000 delegált részvételével a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) normaalkotó szerve: a konferencia (ILC).

A korábbi évekhez hasonlóan idén is 4 szakbizottságban folyt szakmai munka: az un. CAS bizottságban, mely az ILO normák megsértésének eseteit vizsgálja (ebben az évben 24 esetet vizsgált), a háborúból a békébe való átmenet foglalkoztatási feltételeit vizsgáló, a 71. számú ajánlást módosító szakbizottságban, a munkaerő-migráció kérdésére fókuszáló szakbizottságban, illetve az alapvető foglalkoztatási elvek és jogok szakbizottságában. Az ülések minden héten hétfőtől szombatig reggel 9-től este 9-ig tartottak, de több alkalommal éjszakai ülésre is sor került. Az egyes szakbizottságok munkájáról tájékoztatás a www.ilo.org weboldalon található az "ILC" fül alatt. Tekintettel arra, hogy a LIGA Szakszervezetek képviseletében a 71. számú ajánlás módosításával foglalkozó szakbizottság munkájában vettem részt, így az alábbiakban ez kerül részletesebben bemutatásra.

Nehéz szülés eredményei a nemzetközi normák


A nemzetközi standardokat az ILO un. két olvasatos rendszerben fogadja el. A delegáltak már az első évben a kezükbe kapják az ILO szövegtervezetét, melynek minden egyes sorát késhegyig menő vita eredményeképpen fogadják el. A 71. számú ajánlás 18 bekezdésből álló bevezetőjét például több napig tárgyalta a szakbizottság, de hasonló nehézségek jelentkeztek a melléklet tartalmával kapcsolatosan is, mely végül ki is került a szövegből. Az idő előrehaladtával azonban az oldalak fáradnak, így a konferencia végére a dokumentum mindig megszületik. A rákövetkező évben a vita újraindul, s ismét sorról sorra veszi végig a szakbizottság a norma szövegét. A vita során ráadásul új részek is javasolhatóak, melyre az idén is volt példa. Ennek köszönhető az, hogy a második év munkája sem egyszerűbb, s az utolsó pillanatig rejtély, hogy mi fog végül szavazással elfogadásra kerülni. A szövegről való vita során emellett különböző koncepciók csapnak össze. Az idealista koncepciókat (pl: teljes, termékeny és szabadon választott foglalkozás biztosítása háborúban vagy krízishelyzetben) visszafogottabb elképzelések követik, majd pedig hosszas vita eredményeképpen a gordiuszi csomót sok esetben azzal vágják át, hogy a vitás rész után a normaszövegbe illesztik, hogy "as appropriate (szükség esetén)" vagy, hogy "in accordance with national law (a nemzeti joggal összhangban)", melytől a szövegnek már az elfogadása pillanatától van egy bizonytalan értelmezése. Mind ezektől függetlenül mind az ILO, mind pedig az egyezményei, ajánlásai nagy jelentőséggel bírnak a foglalkoztatás világában.

A 71. számú ajánlás hatálya kiterjesztésre került


Az ILO háborúból a békébe való átmenetről szóló 71. számú ajánlása 1944-ben került elfogadásra. A módosítás célja az ajánlás hatályának a konfliktushelyzetekre, katasztrófákra való kiterjesztése volt. A szakbizottság 14 szempontot fogadott el, melyeket krízishelyzetekben a foglalkoztatással összefüggésben figyelembe kell venni. Ezek az elvek a krízis egyes állomásaival összefüggő tagállami kötelezettségeket mutatják be: ide tartoznak az újjáépítés, a munkaerő-piac helyreállítása, a munkajogi szabályok érvényre juttatása (beleértve az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos foglalkoztatást, társadalombiztosítást stb.), a migránsok befogadása, a foglalkoztatása, támogatása (elhelyezkedés, képzés, integráció), hazatérése. Az alapvető elvek közé tartoznak az olyan jogelvek, mint például a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a sérülékeny csoportok jogvédelme, vagy éppen a társadalmi párbeszéd fontossága. Az egyes intézkedéseknek pedig tekintettel kell lenniük a nemzetközi jog alapvető szabályaira is. A stratégiai célok között a dokumentum kiemeli, hogy a krízis által sújtott régiókban stabilizálni kell a megélhetést biztosító és önként választott foglalkoztatási formákat, illetve a társadalombiztosítást, fejleszteni szükséges a helyi (vidéki) gazdaságot, a leszakadó régiókat, támogatni kell a vállalkozás szabadságát különös tekintettel a KKV-ket. Kiemeli azt is, hogy a helyreállítás folyamán az alapvető foglalkoztatási normák betartására benne a munkabiztonság szabályaira fokozottan ügyelni kell. Az egyenlő bánásmód követelménye, mely minden fejezetben megtalálható, külön fejezetet is kapott. Hivatkozik a dokumentum a férfiak és a nők közötti különbségtétel tiltására, a nemzeti-etnikai különbségtétel tiltására, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvére (100.sz. Egyezmény, 90.sz. ajánlás), valamint a diszkriminációt általánosságban tiltó 111.sz. Egyezményre, valamint a 111.sz. Ajánlásra. Külön alfejezet foglalkozik továbbá a gyermekmunka tilalmával is. E körben utal a minimális életkort tartalmazó egyezményre (C138.), illetve a 146.sz. Ajánlásra, és a gyermekmunka legrosszabb formáit tiltó 182. sz. Egyezményre, valamint a 190.sz. Ajánlásra. Hangsúlyozza továbbá a dokumentum az oktatás, képzés fontosságát is.

A munkaerő migráció kérdése a szakbizottság ülésén is heves vitákat okozott


Az ajánlás elfogadását megelőzően néhány nappal az ajánlás szövegébe az afrikai országok javaslatára bekerült egy önálló migrációs klauzula. Ennek a létjogosultsága is sokáig vitatott volt, hiszen a 2017. évi ILC egyik önálló szakbizottsága is ezzel a témával foglalkozott. Az ajánlás normatív (kötő)erővel nem rendelkező jellegére tekintettel a javaslat átment. Az elfogadott szöveg szerint a fogadó országok kötelesek ügyelni többek között az emberkereskedelem, kényszermunka megelőzésére, a jogszerű foglalkoztatási formák kiterjesztésére, az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos foglalkoztatás előmozdítására, a migránsok jogtudatosságának a növelésére, képzésükre, érdekképviseletekhez való csatlakozási lehetőségeik kiépítésére. Végül a krízishelyzet lezárultát követően támogatni kell a családos hazatelepülést, illetve a visszaintegrációt.

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Lázár János is lehetett volna agrárminiszter

2018. május 04. 08:29
Lázár János neve is felmerült az új Orbán-kormány lehetséges agrárminiszterei között ágazati információk szerint. Egyes fideszes tervekben természeti erőforrásokat és vidékpolitikai ügyeket felügyelő „csúcstárca” létrehozása szerepelt, de ezek az elképzelések most nem válnak valóra. Szinte biztos viszont, hogy Nagy István eddigi földművelésügyi parlamenti államtitkár miniszteri kinevezése után az agrártárca visszakapja a vidékfejlesztést.

Nem trükköztek tömegével a munkaadók

2017. szeptember 19. 09:35
Nem jelentették át tömegesen minimálbéres dolgozóikat részmunkaidőssé a vállalkozások – derül ki a NAV adataiból. Ugyanakkor szerény mértékben, de folyamatosan nő a részmunkaidős foglalkoztatottak száma.