SZAKÉRTŐI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS TANÁCSADÁS DÍJMENTESEN, ÖNNEK!

 

Gazdálkodásban, adózásban, járulékfizetésben, munkaügyben és több más jogterületen kompetens szakértőink a vállalkozása szempontjából rendkívül lényeges adózási kérdésekben bármikor segítséget nyújtanak Önnek díjmentesen az Agrárágazat mezőgazdasági havi lappal történő együttműködésünknek köszönhetően.

 

Telefonos szakértőinket a 06-1880-76-00 telefonszámon éri el munkaidőben, hívjon minket, és használja ki az egyedi konzultációs lehetőséget szakértőinkkel. Az alábbiakban összeszedtük Önnek a legfontosabb, biztosításával és járulékfizetésével kapcsolatos kérdéseket.

1. kérdés

A Tbj. tv. 6. § (1) h) pontjának 2021. január 1. napjával hatályos szövege alapján a mezőgazdasági őstermelő biztosításának létrejöttéhez nem feltétel, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év legyen. Mit jelent a gyakorlatban ez a változás?

 

Válasz

– Az őstermelő 2007. évtől minősül biztosítottnak, és a kérdésben említett 20 éves szabályt a régi Tbj. tv. 2008. évtől tartalmazza. Ennek figyelembe vételével számos olyan őstermelő lehet, aki a korábbi szabályozás értelmében nem minősült biztosítottnak, mert a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati ideje együttesen nem érte el a 20 évet. Ők elsősorban a még nem nyugdíjas, de idősebb, életük nagy részében őstermelőként, kistermelőként dolgozó személyek köréből kerülnek ki. Ezek a személyek 2021. évtől biztosítottnak minősülnek, és járulékfizetésre kötelezettek. Gyakran azonban az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor még a résznyugdíjhoz szükséges 15 év szolgálati idővel sem rendelkeznek, így nem lehetnek saját jogú nyugdíjasok sem. Az ő biztosításuk – és ezzel együtt a járulékfizetési kötelezettségük – jellemzően csak akkor szűnik meg, ha a saját jogú nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati időt megszerezték.

 

2. kérdés

A mezőgazdasági őstermelő – ide értve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizet társadalombiztosítási járulékot. A magasabb ellátás érdekében van-e lehetőség a minimálbér 92 százaléka utáni járulékfizetést választania annak az őstermelőnek, akinek a bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét?

 

Válasz

– A Tbj. tv. 41. § (2) bekezdésében leírt szabály helyett a 41. § (1) bekezdése szerint járulékfizetés nem választható. Azonban a Tbj. tv. 41. § (4) bekezdése szerint a mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a társadalombiztosítási járulékot az (1) és (2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. Ez akár a (2) bekezdésben foglaltak helyett lehet a minimálbér 92 százaléka is. Ez a választása azonban az átalányadózó őstermelő szociális hozzájárulási adó tekintetében jelentős többletkötelezettséget jelenthet. A Szocho tv. 7. § (2) szerint az éves minimálbér ötszörösét az adóévben meg nem haladó őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő adó fizetésére nem kötelezett, kivéve, ha a Tbj. 41. § (4) bekezdése szerint a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege. Ebből következik, hogy amennyiben az átalányadózó őstermelő bevétele a tárgyévi minimálbér ötszörösét nem haladja meg, és a megelőző évi minimálbér ötszörösét sem haladta meg, akkor egyáltalán nem fizet szociális hozzájárulási adót, és a járulékot a megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizetni. De ha a megelőző évi bevételének 15 százalékánál magasabb összegű járulékalapot választ az átalányadózó őstermelő, akkor a szociális hozzájárulási adót ezen járulékalap után kell megfizetni még akkor is, ha a tárgyévi bevétele a minimálbér ötszörösét nem éri el.

3. kérdés

Van-e valami összefüggés a tárgyévi járulékalap és a tárgyévi bevétel vagy jövedelem között?

 

Válasz

– Sem a tárgyévi bevételnek, sem a tárgyévi jövedelemnek nincs köze a tárgyévi járulékalaphoz. A tárgyévi bevételnek a következő évi járulékalaphoz lehet köze: ha a tárgyévi éves minimálbér ötszörösét a tárgyévi bevétel nem haladja meg, akkor a következő évben nem a minimálbér 92 százaléka, hanem a bevétel 15 százaléka után kell járulékot fizetni.

 

 4. kérdés

Mikor nem kell a biztosított őstermelőnek járulékot fizetnie?

 

Válasz

– A mezőgazdasági őstermelő nem köteles járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt:

 

• táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, örökbefogadói díjban részesül,

 

• gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozási segély (gyermekgondozást segítő ellátás), a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj folyósításának tartama alatt őstermelői tevékenységét személyesen folytatja,

 

• csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül,

 

• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes katona,

 

• fogvatartott. Mivel az őstermelő – szemben az egyéni vállalkozóval – nem szüneteltetheti az őstermelői jogviszonyát, így a szünetelés mint kieső idő az őstermelőnél fel sem merülhet.

 

 5. kérdés

Hogyan kell megállapítani a biztosított őstermelő szociális hozzájárulási adóalapját?

 

Válasz

– A Szocho tv. 7. § (1) és (2) bekezdése szerint biztosított mezőgazdasági őstermelő a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót.

 

Az átalányadózást választó biztosított mezőgazdasági őstermelőnek havonta a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg után kell a szociális hozzájárulási adót megfizetnie. Az átalányban megállapított jövedelemnek így nincs jelentősége, a bevételnek azonban van. Az átalányadózást választó biztosított őstermelő, akinek bevétele nem haladja meg az éves minimálbér ötszörösét (gyakorlatilag mentes a személyi jövedelemadó alól), mentes a szociális hozzájárulási adó alól, kivéve, ha a magasabb összeg után fizeti a tb-járulékot, ekkor ez a magasabb összeg lesz a szociális hozzájárulási adó alapja. Ha a minimálbér ötszörösét meghaladja a bevétel, akkor a teljes évre a minimálbér után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót!

 

6. kérdés

Hogyan kell megállapítani a nem biztosított őstermelő szociális hozzájárulási adóalapját?

 

Válasz

– A Szocho tv. 7. § (3) bekezdése értelmében a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő – függetlenül attól, hogy átalányadózással vagy tételes költségelszámolással állapítja meg az adóalapját – az összevont adóalapba tartozó adóköteles jövedelme után köteles az éves szociális hozzájárulási adó megfizetésére. Az adómentes rész után nem kell szociális hozzájárulási adó fizetni!

 

Nem fizet szociális hozzájárulási adót:

 

• az éves minimálbér felét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő,

 

• az éves minimálbér ötszörösét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó bevétellel rendelkező, átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő (sem biztosítottként, sem nem biztosítottként nem fizet).

 

Természetesen nem fizet szociális hozzájárulási adót a nyugdíjas őstermelő sem!

 

7. kérdés

Hogy alakul az őstermelő szociális hozzájárulási adóelőleg fizetési kötelezettsége?

 

Válasz

– A biztosított mezőgazdasági őstermelő adóelőleget fizet a negyedévet követő hó 12-ig a minimálbér vagy a vállalt magasabb összeg után. Amíg az adómentes határt (nem átalányadózó őstermelő esetében a bevétel az éves minimálbér feléig, átalányadózó őstermelő esetében a jövedelem az éves minimálbér feléig) az őstermelő nem éri el, adóelőleget nem kell fizetnie. A nem biztosított őstermelő adóelőleget nem fizet.

 

A minimálbér alapján adófizetésre kötelezett őstermelő a tárgyévben először arra a negyedévre fizet előleget, amelyben a – támogatások nélküli – bevétele az adófizetési kötelezettséget eredményező értékhatárt eléri (éves minimálbér felét, illetve átalányadózó őstermelő bevétele az éves minimálbér ötszörösét). A szociális hozzájárulási adó teljes összegét az éves SZJA-bevallásban vallja be, és fizeti meg az adóelőleghez képest felmerülő adót.

 

Tehát ha az átalányadózó őstermelő átlépi az adómentes bevételi értékhatárt, akkor egész évre a minimálbér után fizeti a szociális hozzájárulási adót. De ha az átalányadózás értékhatárát is átlépi, azaz a tárgyévben már nem átalányadózó, az adóelőleg-fizetési szabályok nem változnak, de az éves kötelezettségét a bevallásban már nem a minimálbér, hanem a tényleges őstermelői jövedelem alapján kell meghatározni!

8. kérdés

Hogyan állapítható meg annak az őstermelőnek a szociális hozzájárulási adóalapja, aki az adóévben lesz nyugdíjas? Van-e egyéb soron kívüli kötelezettsége a nyugdíjba vonuló őstermelőnek?

 

Válasz

– A Szocho tv. 2022. július 7-től hatályos, de egész évre alkalmazandó 7. § (7) bekezdése szerint az adóévben a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjassá váló mezőgazdasági őstermelő az adó alapjának megállapítása során nem veszi figyelembe az e § rendelkezései szerint a tárgyévre megállapított adóalapjának a nyugdíjfolyósítás kezdő napját követő időszakra arányosan jutó részét.

 

Tehát ha az őstermelő év közben nyugdíjas lesz, a következőképpen kell eljárni:

 

Első lépésként kiszámoljuk a szociális hozzájárulási adóalapját, mintha nem lenne nyugdíjas, majd második lépésként az év napjaiból a nyugdíjba vonulásáig eltelt napok arányával megszorozzuk az előzőek szerint kiszámolt szociális hozzájárulási adóalapot.

 

Mivel az őstermelő negyedévente adja be a járulékbevallást (58-as bevallás), a negyedév során nyugdíjba vonuló őstermelő záró bevallás beadására kötelezett. A nyugdíjas őstermelő nem biztosított, további járulékbevallási kötelezettsége nincs.

 

Az Önre vonatkozó egyedi kérdések megválaszolásában állnak rendelkezésére díjmentesen telefonos szakértőink a +36-1-880-76-00 telefonszámon, munkaidőben.

 

Dr. Nagy Péter

jogi kiemelt referens, szakértő

Csongrád-Csanád Megyei Adó- és Vámigazgatóság

Menedzser Praxis Kft.

 

forrás: agraragazat.hu