Nyomott áron szüretelnek, nő a feszültség a szőlészek-borászok között

2019. szeptember 12. 08:40
3 500 hektár termést idő előtti szüreteltek le

Hiába termett jóval kevesebb borszőlő az idén, a felvásárlási árak még a tavalyi alacsony szintet is alulmúlják – írja a Népszava.

 Ahogy csökken a borszőlő felvásárlási ára, úgy növekszik a feszültség a szőlészek-borászok között. A korai érésű szőlőkből készülő boroknál már kiderült, hogy az eddigi időjárás kedvezett a minőségnek, így kiváló évjárat lehet az idei. A gazdák mégis gondban vannak. Tavaly több mint 520 ezer tonna szőlőt szüreteltek le a 22 hazai történelmi borvidéken, idén viszont csak 450-480 ezer tonnára számítanak a gazdák.

A 10 éves átlag egyébként 380 ezer tonna, vagyis az idén is bő a termés. Mégsem ez az oka annak, hogy a tavalyi csúcsmennyiség okozta árzuhanás után most sem kezd majd szárnyalásba a borszőlő felvásárlási ára, amit jelenleg kilónként 50-70 forint közé tesznek a szakemberek. A termelők szerint ez még költségeiket sem fedezi.

A nyomott árak fő oka, hogy a 2018-as 3,5 millió hektoliternyi borból nagyjából 1 millió hektoliter még mindig áthúzódó készletként nyomja a piacot. A felvásárlók így nem tolonganak a borszőlőért. Éppen ezen készletek apasztása érdekében támogatta az agrár tárca az úgynevezett zöldszüretet, azaz a borsónyi nagyságú, még éretlen szőlőszemekből álló fürtök leszedését. Nagyjából 44 ezer tonnát szedtek le idő előtt a gazdák június 24. és július 10. között.  A zöldszüret kényszerű, de a termelők számára önkéntes megoldása a jelenlegi nehéz borpiaci helyzetnek.

Országszerte több mint 3 500 hektár termés idő előtti szüretelésével

sikerült enyhíteni a piaci nyomást, ennek ellentételezésére október közepéig több mint 1900 termelő összesen 2,5 milliárd forint támogatáshoz jut – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára. Csak a Kunsági borvidéken  931 termelő döntött mintegy 1 900 hektárra vonatkozóan a zöldszüret mellett, így 27-28 ezer tonnával csökkent a borvidéken a várható szőlőtermés.

Az egri borvidéken viszonylag kevesen jelentkeztek zöldszüret-támogatásért, és végül alig néhányan éltek a lehetőséggel. A 180 hektár saját, 250 hektár integrációban művelt, a korai szüretű időszakban további 350-400 hektáron gazdálkodó Ostoros-Novaj Bor Zrt. ültetvényein például a június közepi jégeső komoly károkat okozott. A terméskiesés a tavalyi csúcsterméshez képest 30-35, az átlaghoz viszonyítva 15-20 százalékos volt, ezért nem kellett alkalmazni a zöld szüretet – mondta a Népszavának Radácsi András, a cég borásza. A szakember közepes termésre és pillanatnyilag szintén közepes évjáratra számít. Ha azonban egy meleg, csapadékmentes vénasszonyok nyara követné a mostani esős napokat, akkor akár még jó évjárat is lehet az idei. A végleges választ az első újborok adják majd meg.

A korai érésű Irsai Olivért már augusztus 21-én elkezdték szüretelni, azt követte az illatos fajták közül a Cserszegi Fűszeres, az ottonel muskotály, most pedig a kékszőlőkön a sor. Radácsi is azt tapasztalta, hogy még a tavalyinál is nyomottabb árakon veszik a felvásárlók a szőlőt, főleg a magas áthúzódó készletek okán. A mádi Nyulászó, Szent Tamás, Betsek, illetve a tarcali Mézes Mály dűlőkön 86 hektáron gazdálkodó Royal Tokaji Zrt. szőlőiben már leszüretelték a sárga muskotályt. A héten folytatták volna a furminttal, de az eső közbeszólt. A korai fajtáknál az aszú szedését viszont már három hete megkezdték. Kedvező időjárás estén nagyon szép évjárattal számolhatunk – jegyezte meg lapunknak Kovács Zoltán, a társaság igazgatója.

 A termésben érdemi károkat nem okozó korai csekély jégesőn kívül más természeti csapás nem érte az ültetvényeket. A felvásárlási problémák nem érintik a zrt.-t, mert a 25 hektáron termelő kis gazdaságokkal hosszú távú szerződésekkel, tervezhető árakkal működnek együtt. Így megkövetelhetik a magas minőségű alapanyagot. Az évi 400-450 ezer palack kétharmadát Nagy-Britanniába, az Amerikai-Egyesült Államokba és a Távol–keleten értékesítik. Az aszú mellett egyre inkább keresik az angolszász piacokon a kései szüretelésű, sőt, a száraz borokat is.     

Csak itthon világhírű a magyar bor

Évek óta csökken, vagy stagnál a magyar borexport, ami sok borász keserű humorral úgy fogalmaz meg, hogy a magyar borok csak itthon világhírűek. 1985-ben még 3 millió hektoliter volt a kivitel – igaz, ebben nagy szerepe volt a szocialista országok piacainak, a tömegtermelésnek. Jelenleg a termelés alig ötödét adják el külföldön. Az unióban a bevásárlóközpontokban a magyar borok átlagára alig haladja meg az 1 eurót és csak kevés jut feljebb az alsó polcoknál. A szakemberek szerint sokat lendíthetne a magyar bor ismertségén, ha a pincészetek nem külön-külön igyekeznének piacot szerezni, hanem egy közös brand alapján reklámoznák a termékeiket. Erre már voltak kezdeményezések, ám egyelőre nem sok minden történt. Márpedig a külföldön eladatlan borok is a hazai piacot nyomják.  

Forrás: Népszava / szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

Túlfeszítetté vált a horvát turizmus

2019. augusztus 13. 07:51
 A munkaerőhiány és a szolgáltatások túlkínálata lefelé húzza az ágazatot

Hosszú hétvégékkel lesz tele 2018! Itt a lista a plusz pihenő- és az áthelyezett munkanapokról

2017. április 12. 07:40
A nemzetgazdasági miniszter rendelettervezete szerint négy négynapos hosszú hétvége lesz 2018-ban a munkanapok átrendezése révén, és pihenőnap lesz december 24. és december 31. is, miután mindkét nap hétfőre esik jövőre. Karácsonykor így öt, szilveszter, újév táján pedig négy egymást követő napon pihenhetnek az általános munkarend szerint dolgozók.