Ők azok, akik együtt egymillió forintot nyertek

2016. május 05. 08:02
Hét agrár-felsőoktatásban tanuló fiatalt díjazott összesen egymillió forint pénzjutalommal az idén második alkalommal meghirdetett fenntarthatósági pályázatán a K&H Bank. Az idén a fenntarthatóságot új technológia, vagy eljárás kidolgozásával szolgáló legjobb pályaműveket díjazták, mivel a bank szerint hosszabb távon csak a képzett szakemberek, az újítások és a nagyobb k+f ráfordítások szolgálják a mezőgazdaság jövőjét. Jelenleg alig a GDP egy százaléka körül mozog a hazai agrár k+f ráfordítás szintje.

Bár Magyarországon nagy hagyománya van a mezőgazdaságnak, a gazdaság teljesítménye és a foglalkoztatottság szempontjából is komoly elvárások vannak az ágazattal szemben, a mezőgazdasági k+f, illetve a szakképzési kiadás is alacsony – hívta fel a figyelmet a hiányosságokra Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője a pénzintézet által fiatal agrárszakemberek számára meghirdetett pályázat díjátadóján. Míg Magyarországon a GDP 1 százaléka jut agráriinovációra, addig Norvégiában a 6, Németországban 4,2, Hollandiában 4, Ausztriában pedig több mint 3 százalék. Szavai szerint a vállalatok hozzájárulása a k+f kiadásokhoz mindenhol alacsony, a magyar cégek 20 százalékos részesedésükkel mégis a világátlag felett teljesítenek e téren. 

Tresó István arra is felhívta a figyelmet, hogy a 80-as években jellemző szinthez képest globálisan 2,5-szeresére nőtt a rendkívüli, mezőgazdasági termelési veszteségeket okozó jelenségek száma, főként a meteorológiai és hidrológiai eseteké (például extra erősségű viharok, árvizek, földcsuszamlások), miközben a korábban elhanyagolható számú, klímaváltozásból eredő károk (például extrém szárazság, erdőtüzek) száma is emelkedik. Erre feltétlenül reagálnia kell az ágazatnak, ami rövid távon a mezőgazdasági termelés átalakításával lehetséges. Ebben nélkülözhetetlen szerepet játszanak az új, innovatív megoldások, technológiák, melyekkel 20-40 százalékos potenciális hozam is elérhető.

A pályázat zsűrije és nyertesei

Az innováció hatékonysága azonban Magyarországon elmarad az EU átlagtól, és a k+f kiadásokat is kevésbé hatékonyan költik el a főosztályvezető szerint. Az ágazat termelékenységét illetően is van még tennivalójuk a magyar vállalkozásoknak, mivel a magyar agrárium termelékenysége éves átlagban 0,5 százalékkal nőtt 2005-2013 között az EU statisztikák szerint, addig az EU 28 átlagában ez 1,1, az EU 12 átlagában pedig - amely Magyarország fő piaca és konkurenciája - 2,2 százalék volt.

A bank azért indította útnak az agrárképzést nyújtó egyetemek és főiskolák mester- és PhD képzésben részt vevő hallgatói számára hirdetett pályázatot, hogy támogatással segítse azoknak a fiatal agrárszakembereknek a tanulmányát és kutatómunkáját, akik az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt. Olyan pályázatokat vártak, amelyek az ágazat fenntarthatóságát valamilyen új technológia, eljárás alkalmazásával segítik. A pályázatra 50 pályamunka érkezett és hat fiatal agrárszakember részesült elismerésben, akik együttesen 1 millió forint támogatást kaptak.

Az alábbi pályázók kapták a pénzdíjat:

TDK kategória

1. helyezett – Máté Rózsa – Bacsárdi Szilvia 
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar
„Innovatív talajjavítás bioszénnel – laboratóriumtól a szabadföldi alkalmazásig"

2. helyezett – Farkas Nikoletta Annamária
Budapesti Corvinus Egyetem – Élelmiszertudományi Kar
„Néhány gyümölcslé fermentálhatóságának vizsgálata probiotikus baktériumokkal"

3. helyezett – Hanász Alexandra
Debreceni Egyetem – Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
„In vitro ozmotikus stressztűrési kísérletek burgonyanemesítési klónokon”

PhD kategória

1. helyezett – Varga Zsófia
Szent István Egyetem – Kertészettudományi Doktori Iskola
„A fény hatása a kertészeti termesztésben - A programozható OLED technológia"

2. helyezett – Zentai Andrea
Budapesti Corvinus Egyetem – Élelmiszertudományi Doktori Iskola
„Növényvédőszer-maradékok és más szennyezőanyagok élelmiszerfogyasztásból származó akut expozíciójának probabilisztikus modellezése" 

3. helyezett – Szöllősi Attila
Budapesti Corvinus Egyetem – Élelmiszertudományi Doktori Iskola
„Mikrobiális üzemanyagcella teljesítményének növelése"

Kapcsolódó cikkek

Váratlan szépségeket tartogat a kert: ezek a virágok nem csak szépek hanem ehetőek is

2020. június 05. 07:48
Sokan nem tudják, de bizony egy átlagos kiskertben is akadnak ehető virágú dísznövények, illetve olyan haszonnövények, amelyeket a termésükért nevelünk, pedig a virágaik is fogyaszthatók. Az Agrárszektor szakértő segítségével járt utána annak, melyek azok a hobbikertekben leggyakrabban előforduló növények, amelyek virágai ehetők, mire kell odafigyelni a fogyasztásukkor, illetve melyek azok, amelyek valóban finomak is, és nem csak mutatósak.

Vajon tényleg túlreagál a kolléga?

2019. április 26. 08:29
Munkánk során napi szinten dolgozunk együtt emberekkel, de sokszor nem értjük vajon kollégáink közül páran miért reagálnak túl helyzeteket? Vagy magyarázatként egyszerűen elfogadjuk, hogy talán egy „idegen bolygón” születettek? Nem is gondolnánk, de amit furcsának gondolunk valakiben, az valójában szuperérzékenység. Kövesdi Eszter pszichológus, coach napi munkája során segíti a szuperérzékeny munkavállalókat felismerni a jeleket, és megtalálni önmagukhoz és karrierútjukban a megfelelő irányt.