Öntözési közösség keretein belül jóval olcsóbb az öntözés
2023. június 26. 13:50
Szigeti Tamás egy több generáció óta működő, mezőgazdálkodással foglalkozó családi gazdálkodás tagja. Az agrárszakember az elsők között volt, akinek öntözési közösséget sikerült létrehoznia a Kalocsa környéki gazdálkodók összefogásával.
A közösség megszervezéséről, az együttműködésről, továbbá az agrár-generációváltásról és az új támogatási rendszerről kérdezte Czifrik Katalin újságírónk Szigeti Tamást az MMG Direkt legutóbbi adásában.
Riport:
Szigeti Tamást már középiskolás korában érdekelték az állatok és a szántóföldi növények, édesapja pedig – keménykezű ember lévén – eldöntötte, hogy fia a gödöllői Szent István Egyetemen fogja tanulmányait folytatni. Így nem volt kérdés, hogy édesapja nyomdokait követve a mezőgazdasági pályát választja. Ezt egyáltalán nem bánta meg, mostanra pedig kikristályosodott benne, hogy a mezőgazdaság szerteágazó területein belül a gazdálkodók gazdálkodásukat érintő pályázati, beruházási, fejlesztési elképzeléseinek a koordinálása, véghezvitele áll hozzá a legközelebb.
A Kalocsa környékén lévő családi gazdálkodásukban fontos szerepet játszik a több lábon állás. Szarvasmarha-, juh-, őshonosló-tenyésztéssel, valamint 600 hektáron növénytermesztéssel foglalkoznak.
Három éve pedig a falusi turizmus felé is nyitottak, aminek középpontjában a kalocsai hagyományok megőrzése és ápolása áll, továbbá a városi emberek falusi, tanyasi életformával való közelebbi megismertetésével igyekeznek felhívni a figyelmet a vidék fontosságára. Ezek mellett immáron tíz éve agrár-szaktanácsadással foglalkozó céget is alapítottak, hogy a dél-alföldi gazdálkodóknak segítséget nyújtsanak gazdálkodásuk adminisztratív kötelezettségeinek megoldásában.
A szaktanácsadás mellett most már jelentős tapasztalataim vannak az öntözéses gazdálkodás terén is. Az elsők között voltunk, akik öntözési közösséget hoztunk létre, ráadásul az országban az egyik legnépesebbet. Összesen 38 taggal rendelkezünk, de fontos kiemelni, hogy valamennyi tag teljesen különálló gazdaságot üzemeltet, vagyis egymás versenytársai, mégis összefogtak a közös cél érdekében. Az is örvendetes, hogy egyre népszerűbbek lettek ezek a programok, a Nemzeti Földügyi Központ júniusi adatai szerint jelenleg 204 öntözési közösség működik Magyarországon.
Hozzá kell tennem, az első lépések közel sem voltak egyszerűek, nehéz volt a gazdálkodókkal összeegyeztetni a feltételeket, de mostanra a közösség összes tagja tisztán látja, volt értelme belevágni a projektbe.
Elsősorban pályázati támogatásokból tudjuk a beruházásainkat megvalósítani, és közel 1 milliárd forint értékben kívánunk öntözési berendezéseket, lineárokat, csővezetékrendszert létrehozni, illetve egy közel 100 millió forintos csatornatisztító gépre is pályáztunk – ismertette Szigeti Tamás, aki azt is hozzátette, a közösség létrehozásával összességében olcsóbb lett maga az öntözés, mint ha a gazdaságok külön-külön öntöznének, ugyanis a megemelkedett energiaárakat kompenzálja az öntözési közösségnek járó támogatás mértéke.
Ráadásul ezek a támogatások a korábbi évekhez képest gyorsabban lehívhatóak, gyorsult az elbírálási idejük, ami nagyon fontos, ha mondjuk, a piac napról napra történő drágulását vesszük. A másfél-kétéves elbírálási idők 6-8 hónapra lerövidültek, amivel már a gazdálkodók is tudnak kalkulálni.
Az öntözési közösségből származó tapasztalatokat a családi gazdálkodásba is átültette, ahol a generációváltás meglehetősen organikusan működött.
Természetesen édesapa és két fia között akadtak viták a gazdaság vezetéséről, de ahogy Tamás fogalmaz, ezek érlelik azt a fejlődési folyamatot, amik a gazdálkodást előre viszik.
– Ha átfogóan nézem a hazai generációváltás problémakörét, akkor a legnagyobb gondnak azt látom, hogy konkrétan idehaza nincs egészséges generációváltás. Sokszor az idős gazdálkodók nem írnak végrendeletet, ami elhalálozás után tisztázatlan jogi körülményeket eredményez. Emellett a mezőgazdaság nem a trendi szakma a fiatalok körében, sok fiatal inkább felhagy a mezőgazdasággal és a városban keresi, találja meg pályáját, jövőjét – véli a gazdálkodó.
Szigeti Tamás az új támogatási rendszerről is kifejtette véleményét.
A gazdálkodók kissé óvatosak a változások kapcsán, még ismerkednek az új rendszerrel, de az már most jól látszik, hogy a gazdálkodóknak sokkal több időt kell fordítaniuk az adminisztrációra.
Ellenben üdvözítőnek találja a fenntarthatóságra való törekvést, amely mindenképp változásokat fog eredményezni a jövő mezőgazdaságában.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
Kapcsolódó cikkek
Jóri J. István, a mezőgéptan professzora (1943-2022)
2023. április 20. 13:05
Pályatársai, kollégái, barátai szerveztek emlékülést a decemberben elhunyt Jóri „Pista” emlékére. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának Gép- és Terméktervezési Tanszéke nevével fémjelzett eseményre sokan jöttek el bizonyítva, mennyire szerették és tisztelték a tudós szakembert, az agrárműszaki tudományok oktatóját, a barátot.
Másfél évig tartó, gyógyíthatatlan betegségben, 79 éves korában elhunyt Jóri J. István mezőgazdasági gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem emeritus professzora.
Gólyalábon a költségek
2023. március 27. 12:52
A hivatalos adatok szerint a burgonya tavalyi termőterülete nem érte el a 8 ezer hektárt. Évtizedek óta csökken a vetésterülete, de arra kevesen számítottak, hogy 2022-ben összesen 7900 hektáron ültetnek krumplit.
Ha a tavalyi aszályos időjárást és annak következményeit nézzük, akkor mégsem csodálkozhatunk ezen: akadt több olyan vármegye, ahol a hektáronkénti termésátlag a 14-16 tonnát is alig érte el. Ugyanakkor néhány kitartó és bizakodó vállalkozó még mindig reménnyel indítja az újabb évben a burgonyát, pedig legutóbb a költségek akkorát nőttek, hogy szinte gólyalábon jártak. Azt kéne ellensúlyozni hozamokban, és főleg értékesítési árban. Utóbbinak egyelőre kevés a realitása.
