Makrogazdasági pálya

A 2020-as költségvetés lehetőségeit, keretei meghatározó makró adatok közül a kormány jövőre 4%-os gazdasági növekedéssel és 2,8%-os inflációval számol. A jelenlegi világgazdasági tendenciákat figyelembe véve a GDP növekedésére adott prognózis egyelőre optimistának tekinthető, a jegybank márciusi inflációs jelentésében 3,2%-os növekedést jelzett előre.

A magyar makró mutatók közül jelenleg az inflációs adatok talán a legizgalmasabbak. A KSH májusra vonatkozó adatai szerint az áprilisihoz hasonlóan 3,9% volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon, ami közel hét éves csúcsot jelent. Érdemes kiemelni a valós inflációs folyamatokat jobban mutató az élelmiszer- és az energiaárak kiszűrésével számított maginflációs mutatót, ami áprilisi 3,8%-ról 4,0%-ra emelkedett májusban. Az alapvető inflációs folyamatokat két fontos tényező befolyásolja a következő időszakban. Az egyik, hogy a dinamikusan növekvő belső kereslet és bérköltség-emelkedés mekkora árnyomást jelent (illetve az inflációs várakozásokat feljebb tolja-e), a másik, hogy a látványosan gyengülő világgazdasági konjunktúra mekkora hűtő hatást jelent majd a belső árfolyamatokra nézve. A jelenlegi folyamatok alapján tehát a kormány által 2020-ra várt 2,8%-os infláció alacsonynak tűnik. A jegybank jelenleg 3,1%-kal számol.

A költségvetés tervezete szerint a kormány az államadósság mutatót 2020 végére 65,5%-ra várja, ami alapvetően beleillik az elmúlt évek csökkenő trendjébe. Az államháztartás hiányát 1%-ban határozták meg. Ez meglepetést jelentett, hiszen alacsonyabb, mint amit még az egy hónappal ezelőtti konvergencia-programban vállalt. Ezzel a kormány 2020-ban nagyot lép a költségvetési fegyelem javításának irányába, karnyújtásnyira kerül ugyanis a valódi nullás egyenleg teljesítéséhez. A rendelkezésre álló adatbázis szerint még soha nem volt ennyire alacsony a költségvetés hiánya. Ezzel párhuzamosan a kormány igen magas tartalékokat is beépített a költségvetésbe, amiket, ha nem használna fel, akkor pontosan lenullázódna az EU-módszertan szerint számolt deficit. Az Országvédelmi Alap (378 milliárd) és az általános tartalék (110 milliárd) együttes összege ugyanis épp kiadja a 488 milliárd forint körüli jövő évre tervezett hiányt.

Az egyébként örvendetesen alacsony államháztartási hiánycél megvalósíthatósága annak tükrében merésznek tűnik, hogy a kormány az elmúlt hónapokban több olyan új csomagról is döntött (családtámogatások, gazdaságvédelmi akcióterv), ami inkább rontja a költségvetés egyenlegét. A kitűzött hiánycél teljesíthetőségének záloga lehet, hogy a kormány a bevételi oldalon mindhárom főbb adótípusból lényegesen magasabb összeget vár a 2020-ra, mint korábban. A cégek befizetései 70 milliárddal lehetnek nagyobbak, a fogyasztási típusú adók 455 milliárd forinttal teljesülhetnek magasabb összegben, míg a lakosság befizetései 65 milliárd forinttal lehetnek nagyobbak jövőre, mint eredetileg várta a kormány.

A fogyasztási típusú adóbevételek várt hatalmas emelkedését a kormány vélhetően új gazdaságfehérítő intézkedésekkel szeretné elérni. Erre utal a költségvetési törvény tervezetében szereplő megjegyzés, mely szerint „a kormány a Költségvetési Tanács észrevételével összhangban olyan további gazdaságfehérítő intézkedéseken dolgozik, amelyek biztosítják a bevételi tervszámok teljesülését. Ezek várhatóan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fehéredésben betöltött szerepének növelését, valamint az elektronikus fizetési rendszerek elterjesztését szolgálják majd”.

Az uniós programok bevételeinek alakulása hat ezzel ellentétesen: korábban ugyanis 2020-ra a kormány 1 999 milliárdos bevétellel számolt, most már csak 1 481 milliárd forinttal. Emellett az önkormányzati alrendszer egyenlege tekintetében a kormány sokkal kedvezőbb folyamatokkal számol. Korábban erre pénzforgalmi szemléletben -418 milliárd forintot kalkulált, most már csak -45 milliárd forintos egyenleggel számol.

Új intézkedések

Varga Mihály tájékoztatása szerint a családok támogatása jövőre 224 milliárd forinttal lehet magasabb, mint idén, a vállalkozások pedig összességében 500 milliárd forinttal járhatnak jobban 2020-ban. A központi alrendszer mérlegéből jól látszik, hogy mely területeken lehet nagyobb hangsúlyeltolódás 2020-ban. A központi költségvetés kiadásai összességében 5,8%-kal lehetnek magasabbak az ideinél. Ebből látványosan kilóg a lakásépítési támogatások 22,4%-os emelkedési üteme, ami nem meglepő a kormány új családvédelmi intézkedéseinek fényében.

Kiemelkedő kiadásnövelést jelent a tartalékbővítés: az Országvédelmi Alap összege az ideinek a hatszorosa lesz például. Emellett érzékelhetően emelkednek az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is, közel 100 milliárd forint a növekmény.

A közmunkaprogram várható visszaszorulásával párhuzamosan a kormány is kisebb összeget szán erre a célra: jövőre 140 milliárd forintot költhet az idei 180 milliárd forint után.

Nagy nyertes továbbá a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Innovációs Alap, melynek keretösszege 75%-kal lett magasabb.

Érzékelhető forrásbővülés történik az egészségügy területén is. Az Egészségbiztosítási Alap ugyanis 10,2%-kal több forrásból gazdálkodhat jövőre, ezen belül a kórházak szempontjából fontos gyógyító megelőző ellátás előirányzat 12,2%-kal, 155 milliárd forinttal lesz magasabb. Vagyis a kórházak jövőre 1,5 havi plusz juttatással kalkulálhatnak. A gyógyszerkassza (bruttó) összege 8,5%-kal 393 milliárd forintra emelkedik.

Nyugellátás

A nyugellátásokkal kapcsolatos kiadások 3,9%-kal növekedhetnek. A jövő évi átlagos infláció 2,8% lehet a kormány várakozása szerint, ami egyúttal azt is jelenti, hogy 2020. január elsején ennyivel emelkedik az időskorúak járandósága.

2019 januárjában az átlagnyugdíj összege 130 500 forint volt, így várhatóan ez az összeg jövőre 134 154 forintra emelkedik. Ez havonta 3 650 forintos egyenlegjavulást jelent egy átlagos nyugdíjban részesülő időskorúnak, ami éves szinten közel 44 ezer forintos plusz.

2020-ban is lesz lehetőség nyudíjprémiumra, mivel teljesülhetnek a törvényi feltételek, vagyis a GDP-növekedés az előírt 3,5% felett lehet. Egy átlagnyugdíj esetén ez annyit tesz, hogy jövőre egyszeri 10 ezer forintos prémiumban részesül.

Érdemes megjegyezni, hogy a 2,8%-os nyugdíjemelés és a nyugdíjszámításba be nem épülő prémium sokakat nem vigasztal, hiszen a nettó bérek a következő években 7,5-9,5 százalékkal emelkedhetnek, vagyis a bérek és a nyugdíjak közötti olló tovább nyílik.

Családtámogatások

A kormány jövőre 2 227 milliárd forintot költ a családpolitikai célú kiadásokra, kedvezményekre (ebbe beletartozik a családi pótlék, az önkormányzatok már eddig is ismert támogatása, stb.). Ezek közül kiemelünk néhány, leginkább új elemet:

• Nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatására 10,5 milliárd forint mehet el.
• A babaváró támogatás kamattámogatása 20,1 milliárd forintba kerülhet, a babaváró támogatás tartozások elengedése 2,19 milliárd forint lehet, míg a babaváró támogatás banki költségtérítése 3,9 milliárd forint.
• A falusi CSOK kerete 60 milliárd forintot érheti el 2020-ban.
• A kamattámogatott hitel kiterjesztése 11,2 milliárd forintos kiadást jelent.
• A többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentése 16,5 milliárd forintba kerül.
• A Nők 40 program jövő évi kiadási vonzata már 285 milliárd forintot érhet el.
• A négygyermekes anyák szja-mentessége 22 milliárd forintba kerülhet.
• Az illetékmentes öröklés 37 milliárd forintot tesz ki.

Állami beruházások

A kormány az eddigieknek megfelelően folytatja a már megkezdett nagyobb állami beruházási programokat. Ilyen az Egészséges Budapest Program, amire jövőre 35 milliárd forint jut, folytatódik a Magyar Falu Program, a kistelepülések megközelíthetőségének javítását célzó program, fennmarad a Modern Városok Program, a közúti és vasúthálózati infrastruktúra fejlesztését célzó programokat is betervezte a kormány.

Béremelések

Az állami béremelésre váróknak is üzen a kormány a költségvetésben. “A költségvetés számszakilag és szabályrendszerében is lehetőséget nyújt további ágazatokban, foglalkoztatotti csoportokban életpályák indítására, folytatására és egyéb bérrendezésekre a 2020. év vonatkozásában. Ezek tekintetében azonban a kormány a későbbiekben hoz döntést a költségvetés biztosította keretek között”.

A jövő évi költségvetésbe az egészségügyi dolgozók többlépcsős béremelésének első eleme van beépítve. Emellett a költségvetési törvény tervezet 230-ik oldala szerint “rendelkezésre áll a forrás továbbá a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak illetményének növelésére, a bölcsődei humánerőforrás anyagi elismerésére, az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározott képviselői juttatások, illetve köztisztviselői illetmények növelésére, a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti illetményemelés következő ütemére, valamint az Állami Számvevőszék foglalkoztatottjai illetményének nemzetgazdasági átlagkeresethez kötött növekedésére”.

Adóváltozások

A kormány a 2020-as költségvetés beterjesztésével egy időben a kormány benyújtotta a jövő évi adócsomagot is. Íme a várható főbb változások:

• Az új adótörvény élethosszig tartó személyi jövedelemadó mentességet biztosít a legalább négy gyermeket szült vagy örökbefogadott, és azokat saját háztartásában nevelő vagy felnevelt édesanyák számra a munkával szerzett jövedelmeik tekintetében.
• Olcsóbb lehet a csekkbefizetés is. A csekkes átutalások ugyanis 20 ezer forintig illetékmentesek lesznek, továbbá itt is érvényes lesz a 6 000 forintos illetékmaximum.
• A KKV-szektor beruházási tevékenységének ösztönzése érdekében a javaslat szerint a fejlesztési adókedvezmény kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogcímének értékhatára 3 év alatt kedvezőbbé válik.
• A fejlesztési adókedvezmény illetően továbbá a 2020. január 1-jétől kezdődően bejelentett beruházások vonatkozásában megszűnnek a létszám- és bérköltség feltételek.
• Megszűnik az adófeltöltés társasági adóban, innovációs járulékban és energiaellátók jövedelemadójában.
• Január elsejétől megszűnik az egyszerűsített vállalkozó adó, az EVA.
• A Kisvállalati adó mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökken január elsejétől. Mivel a kisvállalati adó kiváltja a szociális hozzájárulási adót, így a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összhangban indokolt a kisvállalati adókulcs csökkentése.
• 18%-ról 5%-ra csökken a szálláshely-szolgáltatás áfa kulcsa, de közben érvényes lesz erre a szolgáltatási körre is a turisztikai fejlesztési hozzájárulás.
• A javaslat több ponton, jelentős mértékben csökkenti az adózói adminisztrációs terheket a helyi iparűzési adóban.
• A reklámadó mértéke 0%-ra csökken 2019. július 1-jétől kezdődően, ideiglenesen.
• Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik.
• Emelkedik a dohánytermékek jövedéki adótartalma. A Pénzügyminisztérium közlése szerint az utolsó három lépéssel 2021-re elérjük az előírt uniós minimum adó szintjét.
• Érdemes megemlíteni, hogy a szociális hozzájárulási adó mértékének a 2% pontos csökkentése (17,5%-ra), július elsejétől, 2019-ben az intézkedés 144 milliárd forintot, 2020-ban 156 milliárd forintot hagy a gazdaságban.

Összefoglaló

A jövő évi költségvetés tervezéséhez használt gazdasági növekedést (+4%) jelen globális folyamatok tükrében, illetve a piaci várakozásokhoz képest is optimistának lehet nevezni. A várt 2,8%-os inflációs pedig alacsonynak tekinthető, jelenleg 4% körül van a ráta. Nem látni, hogy mitől csökkenne 4%-os gazdasági növekedés mellett ekkorát a fogyasztói árak növekedési üteme. Ezeknek a mutatóknak a tényleges alakulása alapvetően meghatározza a költségvetési tervezet teljesülését. Biztonságot jelentenek az előző évekhez képest drasztikusan felduzzasztott tartalékok, ami egyben arra is utalnak, hogy a kormány is érzékeli a globális folyamatokban rejlő jelentős bizonytalanságot.

A gazdaság fehérítésére évek óta tett intézkedések igen sikeresek, a költségvetési bevételi oldala jelentősen nőtt. A többletforrások felhasználása természetesen alapvetően politikai döntés. Jelenleg a családok, a gyermeket vállalók, illetve a vállalkozások az egyértelmű haszonélvezői a kedvező államháztartási folyamatoknak.

A 4% körüli gazdasági növekedés teljesülése esetén az országban egyre jobban érzékelhető munkaerőhiány érdemben nem csökkenhet. A munkaerő-tartalékok (pl: közmunkaprogramban dolgozók) tovább apadhatnak, ami fenntarthatja, de akár tovább erősítheti a munkavállalók érdekérvényesítő képességét. A többször emlegetett egykulcsos SZJA-val kapcsolatban érdemi előrelépést a költségvetési tervezet nem tartalmaz, úgy ahogy a munkavállalókat átfogóan érintő változást sem. A publikált menetrend szerint a költségvetési törvény zárószavazása július 12-én várható.

Az összefoglalót készítette: Tóth Gergely közgazdász

Fotó: Kovács Tamás/MTI/MTVA / munkastanacsok.hu