"Családi vállalkozásként mindig is a természettel összhangban kezelték területeiket és a legfontosabb érdekük, hogy fenntartható módon használják őket, soha nem véve ki belőlük többet, mint amennyit a talaj megenged és amennyit újra terem" – forrás: Pixabay

 

A kemény szavak a 26 éves osztrák erdésztől, Wenzel Bubna-tól származnak, aki még a jogszabály elfogadása előtt a zöldpárti miniszternek címzett nyílt levelében fogalmazta meg aggályait. Ismeretes: Ausztria lett a mérleg nyelve, miután az Osztrák Zöld Párt szavazatával az EU elfogadta a sokat bírált természet, vagy élőhely-helyreállítási (renaturalizációs) rendeletet. A levél – amit az Exxpress.at hozott nyilvánosságra – szerzője roppant éleslátással mutat rá arra, hogyan lehetetleníti el az uniós mezőgazdaságot ez a furcsa nevű jogszabály.

A levélben az erdész szakember azt írta: a természet-helyreállítási rendelet jelentős hátránnyal jár az európai mezőgazdaságra és erdőgazdálkodásra, valamint az EU vidéki régióira nézve.

 

"Egy fiatal gazda és erdész szemszögéből szeretném elmagyarázni, miért állnak az önök tervei önmagukkal is ellentmondásban" – fogalmazott.

 

Mint írta: gyermekkora óta Alsó-Ausztria közepén, a Duna mentén található, zömében erdészettel foglalkozó családi vállalkozásban él és dolgozik. Hozzájuk hasonlóan 145 ezer osztrák vidéki család műveli generációk óta a földjét. Ausztria erdeinek 82 százaléka magánterület, nagyrészt kiserdő. Hangsúlyozta: családi vállalkozásként mindig is a természettel összhangban kezelték területeiket és a legfontosabb érdekük, hogy fenntartható módon használják őket, soha nem véve ki belőlük többet, mint amennyit a talaj megenged és amennyit újra terem. A gazdálkodók szeretik és életre keltik a természetet, amelyhez szorosabban kötődnek, mint bármely más szakterület képviselői Európában.

 

Nem az, aminek látszik

Leszögezte: a természet-helyreállítási rendelet, bár a neve nagyon tetszetős, jelenlegi formájában közel sem az, amit ígér. A Green Deal, azaz a zöldmegállapodás részeként az EU Bizottsága a szóban forgó rendelettel olyan jogalkotási javaslatot kezdeményezett, amely az unió területének nagy részén szigorúan korlátozza vagy megtiltja a földhasználatot. A jogszabály értelmében az EU-ban a megművelt területek húsz százalékát 2030-ig teljesen „renaturalizálják", vagyis használaton kívül helyezik és visszaállítják eredeti állapotába. Továbbá teljes mértékben betiltják a növényvédő szereket és a műtrágyákat az összes Natura 2000 területen, lehetetlenné téve ezzel egyes területeken a mezőgazdasági művelést.

 

Az erdész szerint így még nagyobb nyomás nehezedik majd az EU gazdaságára, amely Kínával vagy az USA-val ellentétben termőterületei nagy részének elvesztésével veszélybe kerül és vele együtt a regionális élelmiszer-biztonság is.

 

Ausztria vidéki lakosságával mennek szembe

Rámutatott: mind a kilenc szövetségi tartomány, amelynek a törvényt a gyakorlatba át kell ültetnie, felszólalt a jogszabály ellen. Később két tartomány megváltoztatta ugyan az álláspontját, de a másik hét nem, miközben ezek felelnek Ausztria földterületének 87 százalékáért, valamint mezőgazdasági és erdőgazdasági termelésének 95 százalékáért. Azzal, hogy az Osztrák Zöld Párt végül szavazatával támogatta a törvény elfogadását, ezzel a hét tartománnyal és Ausztria vidéki lakosságával ment szembe. Egzisztenciális veszélyt jelentve a 145 ezer családi vállalkozás mellett a nagyszámú, mezőgazdaságból, erdőgazdaságból és a kapcsolódó ágazatokból élőkre.

Azok a családok, melyeket eddig ők láttak el téli tüzelővel, kénytelenek lehetnek más, kevésbé környezetbarát fűtőanyaghoz nyúlni – forrás: Pixabay

 

Bubna arról is írt: családjuk területeinek több mint 80 százaléka Natura 2000 védett területen található. E területekből nemcsak a családja él, hanem négy alkalmazottjuk is. A régió erdeiből mintegy 85 család jut hozzá klímasemleges fűtőanyaghoz, tűzifához. S akkor nem beszéltünk még a fafeldolgozó üzemekről, melyeknek ők és más erdészeti-mezőgazdasági vállalkozások szállítják az építőipari és alapanyagfát.

 

Ki fizeti meg majd a kárukat?

"Mivel őszintén törődünk az éghajlattal és a biológiai sokszínűséggel, kisebb projektek keretében már több mint 40 hektár gyep- és szántóterületet erdősítettünk újra. Javaslatuk most azt írja elő, hogy a különösen védelemre érdemes területeket, amelyek közé a parti erdő is tartozik (területeink fele ilyen), teljesen ki kell vonni a művelésből. Ezzel még egyet is lehet érteni, a parti erdők Ausztria erdőségeinek kevesebb, mint öt százalékát adják. Csakhogy a jelenlegi uniós javaslat szerint Natura 2000-es területeinket is prioritásként kell kezelni és szintén a lehető leggyorsabban ki kell vonni a használatból. A mai napig nem közölték, hogy földtulajdonosként van-e ebbe beleszólásunk, illetve hogy kapunk-e valamilyen kártérítést. Ennek az lehet az oka, hogy a törvényt támogatók, köztük önök, nem tudják, hogyan lehet pénzügyileg kompenzálni az unió megművelt területének húsz százalékát. Például ha a viszonylag kicsi Ausztria területének húsz százalékát a jelenlegi értékükön (négyzetméterenként 2,3 euró feltételezett átlagértéken) kompenzálnák, akkor ez körülbelül 50 milliárd euróra rúgna, ami a teljes állami költségvetés közel felének felel meg. És ebbe még egyetlen renaturalizációs intézkedés költsége sincs beleszámítva!"

A legendás Wachau-i kajszibarack-termesztést is ellehetetlenítheti a jogszabály az erdész szerint – forrás: Pixabay

 

A szakember szerint a parti erdők mellett megmaradó földjeik is érintettek lehetnek, mivel ezek Natura 2000 védett területeken találhatók.

 

"Az ön döntése következtében cégünket egyik napról a másikra megfoszthatják termelési bázisától. Nyilvánvaló, hogy az a 85 család, amely már nem használhatná a klímasemleges és megújuló alapanyagú fát tüzelőanyagként, szintén érintett lesz és esetleg klímakárosítóbb energiaforrásokhoz, például olajhoz vagy gázhoz kell nyúlniuk. Hasonlóan érintené a többi mezőgazdasági és erdészeti vállalkozást régiónkban, valamint Ausztria többi részén. Valóban erre törekszik zöld, idézem, „fenntartható, regionális és klímabarát gondolkodású" miniszterként?" – tette fel a kérdést Wenzel Bubna.

 

Egy másik szempontról is írt az erdész, mikor rámutatott arra: a Duna-parti Wachau régió világhírű és méltán világörökségi státusú, különösen szőlő- és kajszibarackos vidékei és kultúrája miatt. Azonban egész Wachau Natura 2000-es védett terület. A jogszabály ellehetetleníti a növényvédelmet, a növényvédő szerek nem lennének engedélyezettek Wachau egész területén. Miközben a szőlő- és gyümölcstermesztés évtizedek óta nem működik növényvédő szerek nélkül – többek között a klímaváltozás miatt.

 

Gyámság alá helyeznek felelősen gondolkodó termelőket

A szakember szerint a rendeletet megalkotók tudománytalan megközelítésük alapján nem a klíma érdekében, hanem részben ellene dolgoznak.

 

"Önök és más, a tulajdonellenes ideológia által vezérelt személyek kétes módszereikkel nem az érintett emberek mellett, hanem ellenük dolgoznak. Gyámság alá helyeznek olyan családi vállalkozásokat, amelyek generációk óta a saját földjükért és saját földjükből élnek. Önök a természetet, a klímát és az általuk érintett embereket gúnyolják ki azzal, hogy elfogadják és nyilvánosan támogatják az ehhez hasonló törvényeket" – szögezte le.

 

Forrás: agroinform.hu