Az Európai Unió (EU) vidéki területein a lakosság átlagosan idősebb, mint a városokban, és a szakemberek számításai szerint az itt élők száma fokozatosan csökkenni fog a következő évtizedben. A téma szakértői úgy gondolják, hogy ha ezen túlmenően nincs összekapcsoltság, fejletlen az infrastruktúra, nem állnak rendelkezésre megfelelő foglalkoztatási lehetőségek, és csak korlátozottan lehet hozzáférni egyes szolgáltatásokhoz, akkor a vidéki területek kevésbé lesznek vonzóak a letelepedni és dolgozni vágyók számára.

Pedig ezek a vidéki területek fontos szerepet töltenek be az unió zöld és digitális átállásában. Ha az EU meg tudja valósítani a 2030-ra kitűzött digitalizációs célkitűzéseit, az a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás mellett más területeken is segítheti a vidéki térségek fenntartható fejlődését, új perspektívákat nyithat a feldolgozóipar és különösen a szolgáltatások terén, és a szolgáltatások és iparágak kedvezőbb földrajzi eloszlását eredményezheti.

A most előterjesztett, az unió vidéki területeire fókuszáló, hosszú távú jövőkép célja, hogy megoldásokat találjon az említett kihívásokra. A dokumentum épít a zöld és digitális átállásban rejlő lehetőségekre és az új koronavírus-világjárvány tanulságaira, de azt is meghatározza, hogyan lehet javítani a vidéki lakosság életminőségét, biztosítani a kiegyensúlyozott területi fejlődést és ösztönözni a gazdasági növekedést.

Az unió lakosságának közel 30 százaléka vidéki területeken él. Célunk, hogy e lakosok életminőségét jelentős mértékben javítsuk. Meghallgattuk aggodalmaikat, és velük közösen dolgoztuk ki ezt a jövőképet. Ezzel a közleménnyel új lendületet kívánunk adni a vidéki területeknek, hogy azok vonzó, élénk és dinamikus hellyé váljanak, természetesen megőrizve ugyanakkor egyediségüket. Biztosítani kívánjuk, hogy a vidéki területek és közösségek Európa jövőjének építése során erőteljesebben érvényesülhessenek

– mondta Dubravka Šuica, a demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnök az ülésen.

Az új vidékfejlesztési paktum uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű szereplőket kíván bevonni a jövőkép közös céljainak megvalósításába, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésébe, valamint a vidéki közösségek közös törekvéseinek érvényesítésébe. A Bizottság már kiépített hálózatokon keresztül nyújt majd ehhez támogatást, és minden szinten ösztönözni fogja az ötletek és bevált módszerek megosztását. Ehhez társul egy uniós vidékfejlesztési cselekvési terv, ami lehetővé teszi a vidéki térségek számára a fenntartható fejlődést.

A vidéki területek kulcsfontosságúak az Európai Unió számára, mivel ők állítják elő élelmiszereinket, védelmezik örökségünket és óvják tájainkat. E térségek kulcsszerepet játszanak a zöld és digitális átállásban. Ugyanakkor megfelelő eszközöket kell biztosítanunk e közösségek számára ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználhassák a rájuk váró lehetőségeket, és megbirkózzanak a jelenleg előttük álló kihívásokkal. A vidéki területek hosszú távú jövőképének kidolgozása az első lépés vidéki térségeink átalakítása felé. Az új KAP az intelligens, reziliens és diverzifikált mezőgazdasági ágazat előmozdítása, a környezetvédelem és az éghajlat-politika megerősítése, valamint a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megszilárdítása révén járul hozzá e jövőképhez

– nyilatkozta Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős biztos.

A jövőkép és a cselekvési terv négy cselekvési területet határoz meg:

• Meg kell erősíteni a vidéki közösségeket, hozzáférhetőbbé kell tenni a szolgáltatásokat, és elő kell mozdítani a szociális innovációt.
• Javítani kell a közlekedési összeköttetéseket és hálózati összekapcsoltságot.
• Javítani kell az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet és a társadalmi rezilienciát.
• Gazdasági jólétet kell biztosítani.

Az Európai Bizottság a tervek szerint támogatja és nyomon követi majd az uniós vidékfejlesztési cselekvési terv végrehajtását, amit rendszeresen frissíteni fogja, hogy az továbbra is releváns maradjon. Emellett a vidéket érintő kérdésekről folytatott párbeszéd érdekében kapcsolatot tart a tagállamokkal és a vidéki szereplőkkel. Ezenkívül sor kerül a vidéki térségekre gyakorolt hatás vizsgálatára is: a vidéki szemszögéből vizsgálják felül az uniós szakpolitikákat, illetve létrejön a vidéki területek megfigyelőközpontja, amelynek feladata a vidéki térségeket érintő adatok gyűjtése és azok elemzése lesz.

Mindez kiemelt fontosságú. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés ugyanis felszólítja a gazdasági és politikai egyesülés tagjait, hogy kiemelt figyelemmel kezelje a vidéki térségeket. Többek között az átfogó, harmonikus fejlődés elősegítése, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése és a különböző régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése is a feladatai közé tartozik.

Bár mindannyian ugyanazokkal a kihívásokkal nézünk szembe, területeink különböző eszközökkel, erősségekkel és képességekkel rendelkeznek e kihívások kezelésére. Szakpolitikáinknak figyelembe kell venniük a régiók különböző jellemzőit. A vidéki területekre vonatkozó hosszú távú jövőkép olyan, a regionális és helyi hatóságokat és a helyi közösségeket is bevonó megoldások kidolgozására törekszik, amelyek megfelelnek e területek sajátos szükségleteinek és lehetőségeinek. A vidéki területeknek képeseknek kell lenniük arra, hogy biztosítsák lakosaik számára az alapvető szolgáltatásokat, és saját erősségeikre építve szilárd gazdasági fejlődést érjenek el. E célkitűzések mind a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó új kohéziós politika középpontjában állnak

– fogalmazott Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos.

A 2021 áprilisában készült, a vidéki térségek hosszú távú jövőképének prioritásait vizsgáló Eurobarométer felmérés szerint az uniós polgárok 79 százaléka szerint az Európai Uniónak figyelembe kellene vennie a vidéki területek érdekeit a közkiadásokkal kapcsolatos döntések meghozatalakor. A dokumentumban az uniós polgárok 65 százaléka úgy vélte, hogy a helyi területnek vagy a tartománynak lehetőséget kell kapnia annak eldöntésére, hogy az uniós vidékfejlesztési támogatásokat hogyan költik el. A válaszadók 44 százalékuk szerint pedig a közlekedési infrastruktúra és a megfelelő összeköttetések kulcsfontosságú szükségletek a vidéki területeken.

www.hellovidek.hu