Ehhez képest a Massachusetts-i Technológiai Intézet kutatói laborjukban kifejlesztették a napelemek legújabb generációját. A találmány egyfelől ultravékony és rugalmas, másfelől pedig tartós, illetve szinte bármilyen felületre illeszthető. Miközben az új mini, matricaként felragasztgató napelemek százszor könnyebbek, mint hagyományos társaik, kilogrammonként 18-szor több energiát termelnek.

 

Hajszálvékony. Sőt....

Az új napelemnek szintén nagy előnye, hogy mivel vékonyabb, mint egy emberi hajszál, rengetegféle felületre fel lehet applikálni. Így olyan helyeken és felületeken is képes a könnyű és gyors áramtermelésre, ahol egyébként nehéz lenne energiához jutni. Gondoljunk például egy katasztrófa sújtotta és/vagy egy világtól elzárt területre.

 

Az újhullámos napelemeket megalkotó mérnökök találmánya ugyanúgy illik vitorlások szárnyaira, így megoldva a tengeri, a nyílt vízi áramszerzés problémáját, ahogy katasztrófa elhárítás körben sátrak és ponyvák felületére is könnyen, gyorsan fel lehet installálni. Drónok szárnyára szintén feltehető, növelve azok repülési távolságát.

 

„A pehelysúlyú napelem megkönnyíti a napelemek integrálhatóságát, ami nagy lendületet adhat a napelemes technológia terjedésének, amelyre ma égetően nagy szükség van, mint megújuló, alternatív energiaforrásra” – mondta el Vladimir Bulovic, a kutatás egyik résztvevője, a Massachusettsi Technológiai Intézet nanotechnológiai laboratóriumának vezetője.

 

Videó: 

 

https://www.youtube.com/watch?v=TS9ADU0oc50&t=161s

 

Friss magyar felfedezés is segítheti a napelemek fejlesztését

Ahogy korábban írtunk róla, a fémekben található, úgynevezett forró elektronok tulajdonságainak vizsgálatában értek el jelentős előrelépést magyar kutatók. Eredményeiket a jövőben olyan fontos területeken használhatják fel, mint a napelemek és nanoméretű áramkörök fejlesztése, illetve különböző szenzorok érzékenységének javítása.

 

A forró elektronokat nagyon nehéz kísérletileg vizsgálni, mivel az ilyen elektronok a fénynyaláb beérkezése után is a fémben maradnak. A jövőbeli alkalmazásokhoz azonban fontos tudni, hogy mekkora többletenergiával rendelkeznek és azt is, hogy hol helyezkednek el az anyagon belül. Az ELI Lézerközpont, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Szegedi Tudományegyetem és az Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai ezekre a kérdésekre adnak választ a Nature kiadó Nature Communications című folyóiratában november 5-én megjelent cikkükben.

 

A kutatók egy radikálisan új és minden korábbinál érzékenyebb megközelítést fejlesztettek ki a forró elektronok vizsgálatára. Kísérleteikben egy vékony, nanométeres aranyréteg esetén vizsgálták a mintára bocsátott fény visszaverődési tulajdonságait, miközben lézerfénnyel forró elektronokat hoztak létre.

 

A visszaverődési tulajdonságokban bekövetkező változásokat elemezve azt találták, hogy összhangban az elméleti várakozással, ezek az elektronok a felülethez közel, annak mindössze körülbelül 4 nanométeres mélységében jelennek meg. Az elektronok többletenergiájának elemzése arra is választ adott, hogy a forró elektronok milyen lépések során jelennek meg a vizsgált anyagi rendszerben. Ezek az eredmények kiemelkedő fontosságúak lesznek az ilyen elektronokon alapuló mérőeszközök vagy napelemek fejlesztése szempontjából.

 

forrás: https://www.napi.hu