A környéken teljes a nyugalom, és a házban is a Wi-Fi az egyetlen kapcsolódás a külvilággal, telefonos térerő nincsen. Idilli környezet az elcsöndesedésre. Ám azok sem maradnak program nélkül, akik aktív pihenésre vágynak, az épített túraútvonalak kerékpározásra és bakancsos túrázásra egyaránt alkalmasak. A környék futóversenyek népszerű helyszíne, és még lovagolni is lehet.

 

„Az épület 2002-ben nyerte el mai formáját, majd 2011-ben a konyhát korszerűsítettük, később pedig wellness részleget alakítottunk ki” – kezdte a bemutatást Nagy Gábor, a Mecsekerdő Zrt. ökoturisztikai és kommunikációs osztályvezetője.

 

Az alpesi stílusú vadászház előtt álló, bőgő szarvasbikát ábrázoló szobrot 1972-ben formázta meg a svájci születésű Antal Károly szobrászművész – sokan állnak meg mellette egy-egy fotó kedvéért.

 

Fekete Istvánról kapta a nevét a vadászházat körülölelő 9,4 hektáros füvészkert. A telepítése 1967-ben kezdődött, és sétánk során az őshonos fafajok mellett olyan ritkaságokkal is találkozhatunk, mint az oregoni hamisciprus, a vérbükk, a keleti luc vagy az óriás mamutfenyő.

A füvészkertben szobra is van az írónak, akiről elnevezték a Mecsekerdő Zrt. által kialakított emlékösvényt is. A kihelyezett táblákon nem a környék növény- és állatvilágáról tájékozódhatunk, hanem az író sorai olvashatók az itt szerzett élményeiről. Emellett a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának hallgatói jóvoltából készített, tájba illő szobrok övezik az ösvényt. A számunkra oly kedves író ugyanis 1926-tól három évig segédtisztként dolgozott a szomszédos településen, Majláth gróf bakócai uradalmában. Ott ismerkedett meg későbbi feleségével, a „kedves doktor kisasszonnyal”, Piller Editkével. Fekete István nagyon jó kapcsolatot ápolt az erdész-vadász személyzettel, és ennek írásaiban is hangot adott. Sok üzemi és vadászati emlék fűzte ehhez a szép vidékhez. Kedves madarai voltak a baglyok. Sokat „uhuzott”, és komoly felvilágosító munkát végzett a ragadozó madarak védelme érdekében.

 

„A környék tele van látnivalókkal.

 

Szinte csak egy ugrás a Dél-Zselic egyik eldugott zsákfaluja. Bakócán érdemes betérni a fazekas múzeumba, templomba és a szebb napokat látott Majláth-kastély parkjában is sétálhatunk.

Közel vagyunk a tájegység legmagasabb pontjához, a 358 méter magas Hollófészekhez, ahol a most készülő kilátóról akár a Balatonig is el lehet majd látni. Az Almamelléki Állami Erdei Vasút kalandokra csábít, ahol új kiállítóteret alakítottak ki az állomásépületben, ami Biedermann báró hagyatékát és korabeli életet mutatja be. Az almamelléki kisvasút végállomásán, a Sasréten működő Kikerics Erdészeti Erdei Iskola mellől tanösvény indul, az almamelléki ősbükkös területén halad át”– ismertette a környéken fellelhető látnivalókat Nagy Gábor.

 

A Nagymáté Vadászház kétszintes épülete valamikor 10-15 vadásznak kínált éjszakai szállást, de Harmati Ákos és párja, Tímea megnyitották a természetszerető emberek előtt is. Az általuk nyújtott vendéglátás sok embert vonzott szinte már az első pillanattól.

 

Ákos korábban Sásdon, majd Dombóváron vezetett éttermet, ám a főzés szeretetét Kurdról, szüleitől hozta magával. Járt Dániában, Németországban, gyűjtötte a tapasztalatokat, tanulta az új konyhatechnológiát, ismerkedett ízekkel, stílusokkal. Sokaknak az RTL Klub Konyhafőnök műsorából lehet ismerős, ahol megmérettette tudását, zebra steaket tálalt a zsűrinek.

„Muszáj itt lakni, mert vadászvendégeink hajnali négy órakor kimennek a területre, előtte kávéznak, és amikor visszajönnek, reggeliznek, jobb esetben alszanak, máskor isznak egyet. Délután három-négy órakor készítjük az ebéd-vacsorát, majd újra kimennek vadászni”– sorolta a már bejáratott 24 órás szolgálat mérföldköveit Ákos.

 

Egy időben legföljebb 40 személyt tudnak vendégül látni, pedig lenne többre igény, akár 80-100 fős lagzikra is. A környezet mindenkit magával ragad, de legjobb szándékaik szerint sem tudnak tizennyolc főnél többnek szállást nyújtani. A vendégházban 6 kétágyas és 2 háromágyas szoba található, mindegyik fürdőszobás, és tévé is van bennük. Este a vendégek összegyűlhetnek a cserépkályhás társalgóban vagy a teraszon, esetleg a szabadtéri tűzrakóhely mellett egy kis grillezésre.

 

Faggatom népszerű szakácsunkat, milyen konyhát visz, mi az, amit szeretne megmutatni, megvalósítani az erdő közepén.

 

„Hazajöttem külföldről, és a környéken nem tudtam egy jó hamburgert enni, vagy olyan ételt, amivel én is elégedett lennék, ezért kezdtem el dolgozni Sásdon. Most a régi parasztkonyhát szeretnénk visszaidézni, csak annyi változtatással, hogy igyekszünk modern köntösbe öltöztetni. Ez látványban is megjelenik, régi lábasokban, serpenyőkben tálalunk” – hozzátette, az ötlet szemmel láthatóan elnyerte a fogyasztók tetszését. Szerényen nem árulja el, hogy sokan miattuk jönnek, kíváncsiak hogyan főz a tévében látott szakács. Mielőtt átvették a ház vezetését, 4 százalékos volt a kihasználtsága, működtetésükkel viszont a harmadik-negyedik hónap után elérte a 60-70 százalékot.

 

„Nagyon sokat járok piacra a környékbeli őstermelőkhöz, mert olcsóbbak a boltnál, és biztosak lehetünk termékeik minőségében”

– nyugtázza, hogy a helyben beszerzett alapanyagokból lehet a legjobban főzni. Az erdő is biztos hátteret nyújt, elég a vadhúsra, az erdei gombákra, erdei gyümölcsökre gondolni. Kevesen tudják, hogy Nagymáté, a Zselic igazi gombaparadicsom, sokan akár 150-200 kilométerről érkeznek gombászni. Vargánya, őzlábgomba, rókagomba is kerülhet a kosárba. Felhasználás előtt természetesen, a bajt megelőzendőn, be kell vizsgáltatni a begyűjtött természet kincseit.

 

„Évente kétfajta étlapot készítek – őszi-téli és tavasz-nyári –, elsősorban a frissen és megfelelő áron elérhető alapanyagok miatt. Emellett egy-két hétvégekor kitalálok egy-egy speciális ajánlatot, hogy ne unják meg a kínálatot a gyakori vendégeim”– avatott be a vendéglátás titkaiba. Nem szereti a regénynagyságú étlapot, Nagymátén legfeljebb 10-15 fogás szerepel a kínálatban, de azok úgy vannak elkészítve, hogy érdemes legyen újra elzarándokolni hozzájuk. Elsősorban a vadra, a magyaros ételekre helyezik a hangsúlyt, de néha meglepetésekkel is tud szolgálni. Nagyon szeretik az olasz konyhát és a halat. Korábban szerveztek tésztanapot, és vegyítették a különféle gasztronómiai kultúrát: készült harcsapaprikás túrós csuszával, ezt tovább gondolva konfitált libacomb káposztás cvekedlivel meg marha pofapörkölt gránátos kockával.

 

A borok is a helyi ízeket tükrözik. Közel fekszik Szekszárd, Villány, illetve a Balaton Borrégió. Vörösborból a szekszárdiakat részesíti előnyben, a fehérek közül a legkülönlegesebb zamatokat a balatoni borokban találta meg.

 

„A vizet fúrt kútból nyerjük, nincsen jobb, mint a zselici friss víz. Gázunk nincsen, most fog készülni a napelem. Ez itt a környék legmagasabb pontja, az épületet végig süti a nap” – mondta.

Érintetlen környezet, amit teljessé tesz az állatok, a természet közelsége. Szarvasbőgés idején az állatok a háztól 20 méterre is megfigyelhetők, a tujákat kicsit átrendezik az agancsukkal, a vaddisznók pedig a veteményest túrják fel. De nem bosszankodnak: „A levegő is teljesen más. Amikor ideköltöztünk a párommal, akkor két-három hónapig kapkodtuk a levegőt, annyira tiszta” – mesélte, hogy a mai napig rá tud csodálkozni az őket körülvevő érintetlen világra.

Kutya, macska helyett – mivel nincsen elkerítve a terület, és könnyen elkóborolhatnának – inkább házi madarakat tartanak. Keltetőgépet vásároltak, az ismerőstől kapott tojásokból nagyon szép fácánok keltek ki.

Ezek mellett huszonhárom fürjet, két selyemtyúkot és két nyulat tartanak, amik nagyon népszerűek a gyerekek körében. Akárcsak Laci, a 250 kilós vaddisznó, aki a közeli vadaskertben várja az érdeklődőket, hogy egy marék fűért még a fülét is meghúzogathassák.

 

A Nagymáté Vadászház nem alszik téli álmot, tárt kapukkal várja a természet szerelmeseit. Aki otthonosan mozog az erdőben, biztosan feltalálja magát, ám ha mégis elbizonytalanodik, bízza magát Ákosékra, akik bármelyik pillanatban életre szóló kalandot húznak elő tarsolyukból.

 

Fokhagymakrémleves

Hozzávalók 4 személyre:

1 nagy fej vöröshagyma,

14 gerezd fokhagyma,

5 dkg vaj,

5 dkg liszt,

7 dl húsleves (leveskockából is jó),

2 dl tejszín,

1 mokkáskanál őrölt szerecsendió, só, bors.

 

A vöröshagymát felkockázzuk és vajon pirítani kezdjük. Amikor már kissé üveges, rátörjük a fokhagymát (néhányat tegyünk egészben félre) és együtt pirítjuk, majd hozzászórjuk a lisztet, és azzal is pirítjuk, de vigyázva, hogy ne égessük le! Felöntjük a húslével és a tejszínnel, majd sóval, borssal, őrölt szerecsendióval ízesítjük. Miután egyet rottyant, beletesszük az előre lepirított egész fokhagymagerezdeket.

 

Szarvas bélszín kékáfonyás barnamártással

Hozzávalók 4 személyre:

1 kg jó minőségű szarvas bélszín, só, bors, vaj, rozmaring. A mártáshoz olaj, 1 nagyobb fej sonkahagyma, 2 evőkanál barnacukor, 1 szál sárgarépa, 1 púpozott teáskanál paradicsompüré, 2 evőkanál liszt, 5 dl húsleves-alaplé, 2 evőkanál Worcester-szósz, 3 evőkanál szójaszósz, 1 teáskanál mustár, 2 babérlevél, bő késhegynyi szárított kakukkfű, 1 dl vörösbor, 1 evőkanál áfonyalekvár, 1 teáskanál vaj, pár szem áfonya, só, bors.

 

Papírtörlővel tökéletesen leszárítjuk a színhúsig tisztított bélszíneket és gazdagon sózva, borsozva, egy-egy szép friss, 10 centiméteres rozmaringszállal egyesével vákuumfóliázzuk. A sous vide gépben 56 °C-on 4 órát fürdetjük, ezalatt minden kollagén átalakul, és tökéletesen megpuhul a hús, belül pedig szép rózsaszín marad (médiumszint). Ha valaki jobban átsütve szereti, legföljebb 3 °C-kal vegye magasabbra. Szuvidálás után vajon vékony kérget sütünk rá. A barnamártáshoz a sonkahagymát apróra vágjuk, olajon enyhén lepirítjuk, majd két evőkanál cukrot karamellizálunk rajta. Átforgatjuk a durvára reszelt répával, rátesszük a paradicsompürét, meghintjük a liszttel, és együtt átpirítjuk. Felöntjük az alaplével, ízesítjük a szószokkal és fűszerekkel, majd besűrítjük. Sóból csak egy egész kevés kell a szójaszósz miatt. Hozzáadjuk a bort, áfonyalekvárt, és lassú tűzön hagyjuk összeérni. Utána összeturmixoljuk, hozzáadjuk a vajat, mert ettől lesz fényes, díszítésként pedig beleforgatjuk az áfonyaszemeket. Házi rösztivel kínáljuk.

 

Császármorzsa

Hozzávalók 4 főre:

25 dkg liszt,

4 dl tej,

10 dkg cukor,

10 dkg vaj,

4 tojás,

5 dkg vaníliás cukor,

reszelt citromhéj,

só.

 

A lisztet a langyos tejbe szitáljuk, majd lassan simára keverjük. A tojássárgáját kikeverjük 8 dkg cukorral, majd megolvasztva beletesszük a vaj felét. A megmaradt cukorral kemény habbá verjük a tojásfehérjéket, és óvatosan a tésztába forgatjuk. A maradék vajat megolvasztjuk egy serpenyőben, majd közepes lángon megsütjük a tésztát úgy, hogy ha már megszikkadt, összetörjük egy fakanállal vagy lapáttal. Kékáfonyával, lekvárral díszítjük.

 

Forrás: A Mi Erdőnk