A legendás Rába gyár 1975-ben kezdte meg a Rába-Steiger nehéz erőgépek gyártását az amerikai Steiger Cougar II traktor licencének megvásárlásával. A „házasság” első gyümölcse a Rába-Steiger 245 típus volt, ami a Vörös Csillag (korábban HSCS) Traktorgyár kispesti gyárában készült. A Rába Steiger a nagyüzemi talajművelés meghatározó jellegű erőgépe lett. 1977-ben legördült a gyártósorról a Rába-180-as, a korát meghazudtolóan korszerű, négykerékhajtású, univerzális többcélú eszközhordozó, amit a Rába 500-as, 490 lóerős, 17 tonnás traktor prototípusa követett, melyből 1 darab készült, majd szétbontották. 1980-ban bemutatták az újabb típusokat, a Rába-Steiger 250-est és Rába-Steiger 360-ast. A traktorgyártás ezt követően átkerült Győrbe, ahol a 80-as években évente 300-400 darab Rába Steiger erőgép készült, amelyek többsége itthon állt munkába. A márka gyártása 2002-ben fejeződött be.

 

Sokan „beleszerelmesedtek” a magyar erőgépbe, ez történt Rátkai Istvánnal is, aki elkezdett a Rábák felújításával foglalkozni. E szenvedélye nőtte ki magát 2013-ra, amikor barátjával, Szőke Antallal és fiával, Rátkai Mártonnal megalapította a Huntractor Kft.-t, amelynek profiljában a Rába-traktorok felújítása, illetve átépítése, a kombájnok Rába-motorjainak korszerűsítése, hidraulikatömlő gyártás, valamint porlasztók és dízeladagolók felújítása szerepel.

 

Én lehet, hogy még gondolatban sem voltam, amikor édesapám elkezdett a Rábák felújításával foglalkozni – bocsátotta előre Rátkai Márton, aki ma már a Huntractor Kft. főkonstruktőre. – Akkor még lehetett jó minőségű alkatrészeket beszerezni a munkálatokhoz. Eddig 19 Rába-Steigert újítottunk fel, ebből kilenc átépített. Először csak a motor cseréjében gondolkodtunk, de munka közben rájöttünk, hogy a tökéletes eredmény eléréséhez ez nem elegendő. Mint a dominó, egyik ötlet hozta a másikat. Azt gondoltuk, hogy a közvetlen befecskendezésű 300-340 lóerős, amerikai Cummins dízelmotorhoz kellene új hűtőrendszer is. Majd elkezdtünk beépíteni a traktorokba például terhelés alatt kapcsolható, hidrodinamikus nyomatékkonverterrel ellátott automata sebességváltót, s ha már így állunk, ennyi mindenhez hozzányúltunk, akkor azt gondoltuk, kapjanak a gépek új festést és belső kárpitot is. Végül oda jutottunk, hogy ma már egy teljesen új gépről beszélünk, mert a régiből a váz két főegysége, az eleje és a hátulja marad csak meg, illetve a két világszínvonalú futómű. Ennél strapabíróbbat és megbízhatóbbat egyébként véleményem szerint ma sem tudnak gyártani. Immár 40 évesek, s kisebb javítás után mennek tovább és teszik a dolgukat, a hidakban főegységet általában nem kell cserélnünk, s természetesen a tengelyekre kopó alkatrészként tekintünk. S hogy miért a Rába? Tökéletes súlyelosztása miatt a talajművelés legkiválóbb gépe, pótsúlyozás nélkül is kiváló a vonóerő leadása a saját tömeg miatt, alacsony a fajlagos talajnyomása (az ikerkerékkel és a szimpla kerékkel egyaránt), törzscsuklója a legtökéletesebb talajkövetést nyújtja, egyszerűen üzemeltethető, s ahogy már utaltam rá, a traktor váza szinte elnyűhetetlen, a Rába-hidak pedig nagyon nagy teherbírásúak, azaz alacsonyan tartható a gép szervizköltsége.

 

Rátkai Márton hozzátette: az átalakítás eredményeként született meg a HT 300 nehéz talajművelő mezőgazdasági erőgép, melynek első darabja 2014-ben készült el és először az az évi Bábolnai Gazdanapokon mutatkozott be. A fejlesztésért a Huntractor Kft. a 2015-ben megrendezett AGROmashEXPO-n hazai termékfejlesztési különdíjat kapott.

 

A mostani AGROmashEXPO-ra is egy példanélküli újítást hoznak: egy HUNTRACTOR prototípust (ez látható az egyik képünkön, illetve a video-n), melyben saját szabadalomként a csuklókormányzás mellett hagyományos első kerékkormányzás is helyet kap és a két rendszer egymástól függetlenül használható, külön is kapcsolható. A hagyományos kormánymű alkalmassá teszi a traktort a közúti áruszállításra is – a csuklókormányzott gépekkel ugyanis pótkocsit nem lehetett vontatni, mert annak a szokásostól eltérő az utánfutása. 

 

Videó:

 

https://www.youtube.com/watch?v=z-6SsfXFWIQ&t=3s

 

Forrás: AgrárUnió