Pihenőnapra miért kellene szabadságot kivennem?
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) 102. §-a alapján munkaszüneti napnak a következő napok számítanak: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a 9/2017. (V. 19.) NGM rendeletében március 10. napját munkanapnak, március 16. napját pedig pihenőnapnak minősítette.
Minderre tekintettel március 10. napja tekintetében, amennyiben Ön a szabadság kérdésében a munkáltatójával nem állapodott meg, úgy erre a napra akár igazolatlan távollét is megállapítható. Arra figyelemmel pedig, hogy március 16. napján a munkavégzés pihenőidőt érint a következő vizsgálandó: az Mt. 105. §- a szerint: a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. Amennyiben Önt teljes napi munkaidőben foglalkoztatják, úgy a munkáltatónak lehetősége van rendkívüli munkavégzést elrendeli. Ez esetben azonban a munkáltató a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként időarányos alapbért és bérpótlékot köteles fizetni, amelynek mértéke attól függően, hogy a munkavégzésre mikor kerül sor - pihenőnapon 50-100%.
Megjegyezzük, hogy a válaszadás során egyéb, a kérdésben kifejezetten nem említett körülményeket nem vettünk figyelembe, így különösen a pihenőidőt és az elrendelhető napok számát.
hrportal.hu
Kapcsolódó cikkek
Változó zöldítés, emelkedő támogatások
Más élelmiszeripari ágazatok áfa-csökkentését is kitermelheti a nemzetgazdaság
-