Rég láttunk ennyire rossz statisztikát - Lehangoló adatok a magyar munkahelyekről

2016. november 29. 14:44
Amennyiben egy budapesti közepes méretű feldolgozóipari vállalatnál dolgozik, úgy nem árt odafigyelnie, mivel a statisztikák szerint Önre az átlagnál jóval nagyobb veszély leselkedik. Megjöttek a friss munkabaleseti statisztikák.

Az idei első kilenc hónapban összesen 16 554 baleset történt a magyar munkahelyeken, ami több mint 16 százalékos növekedés az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest - derül ki az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának friss adataiból. A növekedés egyébként folyamatos, 2012 hasonló időszakában például "csak" 11 264 balesetet regisztráltak - ez a trend valószínűleg összefügg az utóbbi időben növekvő foglalkoztatással. A törvény szerint egyébként az számít munkabalesetnek, hogyha annak következtében valaki legalább három napig nem tud dolgozni.

A rossz hír, hogy idén a halálos munkabalesetek számában is emelkedést mért a hatóság: az idei eddigi 60 halott az elmúlt évek magasan legrosszabb statisztikája, az ilyen szerencsétlenségek száma általában megáll 50 körül. Ezen kívül idén 134 súlyos és 156 csonkolásos balesetet is feljegyeztek.

Mivel a legtöbb munkavállaló a fővárosban dolgozik, így nem meglepő, hogy itt volt a legtöbb baleset is, amit Pest megye követ. A másik végletet Zala megye jelenti, de viszonylag kevesen sérültek meg külföldi munkavégzés során is.

A legtöbb baleset a közepes méretű cégeknél van, az 50 és 249 munkavállalót alkalmazóknál 5 904 balesetet számoltak össze. Nincsenek sokkal lemaradva a kiscégek (10-49 fő) sem, akiknél 4 554 sérülést regisztráltak, a mikrocégekre (1-9 fő) 1 707, a nagyvállalatokra (500 főnél több alkalmazott) pedig 2 504 baleset jutott. A legtöbb dolgozó 7-13 napra esik ki, az igen ritka, hogy valaki fél évnél is tovább kidől.

Amennyiben a nemzetgazdasági ágazatokat nézzük, úgy azt látjuk, hogy a gépiparban volt a legtöbb szerencsétlenség (3 365), amit a feldolgozóipar követ (2 882), míg a képzeletbeli dobogóra a szállítás, raktározás, posta, távközlés kategória fért még fel 2 066 regisztrált balesettel. A részleteket nézve az jól látható, hogy alig akad olyan terület, ahol ne lennének munkabalesetek. Ilyen például a bányászat és a kőolaj- és földgázkitermelés, de mivel ezeket a tevékenységeket nemigen végzik hazánkban, ezért ez az adat nem meglepő. Az is talán már igen, hogy ezen kívül csak az "egyéb pénzügyi tevékenység", a "háztartás termék-előállítása, szolgáltatása saját fogyasztásra", illetve a nemzetközi szervezetek tömörítő "területen kívüli szervezet" kategóriában láthatunk nullát a munkahelyi balesetek rubrikában.

Érdekesség, hogy a szerencsejáték-ágazatban is megsérült valaki, de a munkaerőpiaci szolgáltatás is veszélyesebb, mint az elsőre gondolnánk: az első három negyedévben 62 baleset történt ebben az iparágban, sőt, még egy csonkulásos balesetet is feljegyeztek. A magyarázat viszonylag egyszerű, így jegyzik azokat a baleseteket, amely a kölcsönzött munkaerővel esett meg.

Az oktatásban is 617 baleset történt, de volt ezen kívül több csonkolásos és súlyos baleset is az ágazatban. És bizony a hulladékgyűjtés sem mentes a szerencsétlenségektől: itt 487 balesetet regisztráltak, volt közte halálos, volt csonkulásos és egyéb súlyos is.

Akit érdekelnek a még részletesebb adatok, az kattintson (pdf formátum)!

napi.hu

Kapcsolódó cikkek

Röghöz lehet kötni a munkavállalókat?

2017. október 17. 09:57
A bírósági gyakorlat egységes abban, hogy annak a munkavállalói vállalása, hogy meghatározott juttatásokért a munkavállaló lemond a munkaviszony megszüntetésének jogáról, jogellenes. Dr. Parázsó Helgával, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjével azokról munkajogi jogintézményekről beszélgettünk, amelyeknek alkalmazása révén a munkáltató mégis elérheti azt, hogy a munkavállaló rövidebb vagy hosszabb ideig alkalmazásában maradjon (például azért, mert a munkáltatónak szüksége van meghatározott szakképesítéssel rendelkező munkavállalóra). E jogintézmények egyúttal azzal az eredménnyel is járnak, illetve járhatnak, hogy a munkavállaló bizonyos ideig nem vagy nehezebben szüntetheti meg a munkaviszonyát felmondással (a korábbi szóhasználat szerint rendes felmondással).

Mulasztásos alkotmányellenesség a Nemzeti Földalap szabályaiban - Az Ab a természeti erőforrások védelmében döntött

2017. október 18. 07:15
Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését. A Földalap célja a természeti erőforrások - különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, illetve a honos növény- és állatfajok - védelme, és megőrzése a jövő nemzedékek számára. A módosított szabályozás nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bevételek államadósság csökkentésére történő felhasználása ezeknek a céloknak a megvalósítását veszélyeztesse. Az Alkotmánybíróság a környezetjog egyik legszigorúbb szabályát, az elővigyázatosság elvét rendelte alkalmazni.