Rohamléptekkel épült meg a Hanság-Fertőmenti Tész hűtőháza Csornán

2018. július 09. 08:04
A Vidékfejlesztési Program kertészeteket támogató pályázatai közül gomba- és hűtőházak létesítésére, illetve korszerűsítésére elnyert támogatásból megvalósuló létesítmények közül az országban elsőként a csornai Hanság-Fertőmenti Tész hűtőháza épült meg.

A Vidékfejlesztési Program kertészeteket támogató pályázatai közül gomba- és hűtőházak létesítésére, illetve korszerűsítésére a kormány eddig 18 milliárd forint fejlesztési forrást biztosított, aminek előnyeiből több mint 180 agrárvállalkozás részesül. Ezek közül az országban legelsőként valósult meg a csornai Hanság-Fertőmenti Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet 450 tonna kapacitású hűtőháza, ami rohamléptekkel, hat hónap leforgása alatt épült meg.

Kis Miklós Zsolt, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési államtitkára kiemelte: példa értékű, hogy a Hanság-Fertőmenti Szövetkezet tagjai több mint 15 éve összefogtak, és sikeresen értékesítik közösen terményeiket. Most képesek voltak arra is, hogy fél év alatt a Vidékfejlesztési Program támogatásával, az országban elsőként fölépítsenek egy nagy kapacitású, energiahatékony hűtőházat, ami tovább erősítheti a Tész piaci pozícióját, versenyképességét, lehetőséget nyújt gazdálkodásának bővítésére, és segíti tagjait abban, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a piac pillanatnyi szeszélyének.

 

A szalagot Kis Miklós Zsolt államtitkár, Családi János tész-elnök és Széles Sándor Győr-Moson-Sopron megye kormánymegbízottja vágta át
A szalagot Kis Miklós Zsolt államtitkár, Családi János tész-elnök és Széles Sándor Győr-Moson-Sopron megye kormánymegbízottja vágta át
Fotó: Pap Edina

 

A Vidékfejlesztési Program pályázatából nyert közel 150 millió forintos támogatással, az önerővel együtt több mint 256 millió forintos költségvetésű hűtőház a tavaly novemberi alapkőletételt követőn hat hónap leforgása alatt épült meg.

Hét, egyenként 50 és 100 tonna közötti kapacitású, összesen 2110 m3-es, szabályozott légterű hűtőkamrájában egyidejűleg összesen 450 tonna terményt tudnak tárolni,

tájékoztatott Családi János, a Hanság-Fertőmenti Tész elnöke. Az úgynevezett ULO (Ultra Low Oxygen) tárolástechnológia lényege, hogy tárolótér levegőjének oxigén- és széndioxid-tartalmát elvonják, a légteret nitrogénnel töltik ki, amely megakadályozza a romlást okozó oxidációs folyamatok megindulását a zöldség- és gyümölcsfélékben. Ezáltal ezek lényegesen hosszabb ideig, akár 8-10 hónapig is eltarthatók, mint a hagyományos hűtőtárolókban. Ez piaci biztonságot nyújt a Tész tagjai számára, mert nem kell a „földről, nyomott áron eladni” a terményt.

Át lehet vészelni a kedvezőtlen piaci hatásokat, illetve folyamatos áruellátást tudnak biztosítani vevőik számára, emelte ki Családi János.

A létesítményhez szociális helyiségek, irodák és tárgyaló is tartoznak. Energiaellátását a kor és a pályázat követelményeinek megfelelően napelem-rendszer biztosítja.

 

A létesítmény 150 millió forintos pályázati támogatással, összesen 256 millió forintból fél év alatt épült föl
A létesítmény 150 millió forintos pályázati támogatással, összesen 256 millió forintból fél év alatt épült föl
Fotó: Pap Edina

 

A Hanság-Fertőmenti Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet 2003 márciusában 35 taggal alakult meg, taglétszáma jelenleg meghaladja az 50 főt.

Vezető termékük az alma és a vöröshagyma, de nagy területen termelik a különböző káposztaféléket, gyökérzöldségeket és konzervipari paprikaféléket is.

Legnagyobb vásárlójuk a Metró üzletlánc, de Győr-Moson-Soprom megye szinte összes iskoláját ellátja iskolagyümölccsel. Tavaly a Tész 592 millió forintos árbevételt ért el.

magyarmezogazdasag.hu

Kapcsolódó cikkek

A magyar mezőgazdaság méltó seregszemléje

2018. augusztus 13. 07:50
Augusztus 10-én, pénteken nyílt meg és vasárnapig tart az idei, sorrendben 25. Szentlőrinci Gazdanapok rendezvény.

Mérgeznek vagy védenek? - Éles vita ezekről a vegyszerekről

2016. május 03. 07:55
A fajtatulajdonosokat és vetőmagelőállítókat képviselő szakmai szervezet kérésére adott ki úgynevezett szükséghelyzeti engedélyt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ahhoz, hogy az idei kukorica- és napraforgó-vetőmagtermeléshez újra fel lehessen használni neonikotinoidos rovarölő csávázószereket. E készítmények alkalmazását az Európai Unió 2013-ban kétéves moratóriummal számos növénykultúrában felfüggesztette, mert pontosan nem tisztázott, milyen hatást fejtenek ki a méhekre. A moratórium után most ismét összecsapnak a környezetvédelmi és a mezőgazdasági érdekek. A méhészeket mindenesetre tájékoztatják arról, hol lesznek az idén neonikotinoidos kukorica- és napraforgó-területek.