A 1993. évi XCIII. törvény rendelkezik a munkavédelmi képviselő választásról, amelyet a módosítás szerint a korábbi 50 fős, vagy annál nagyobb létszámú munkahelyek helyett már a 20 fős munkahelyeknél is meg kell rendezni. A 2016. július 8-án hatályba lépő törvény úgy rendelkezett, hogy azon munkáltatónál, ahol munkavédelmi képviselő választásra nem került sor, az Mvt. megváltozott 70/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti munkavédelmi képviselő választást a törvény hatálybalépését követően fél éven belül meg kell tartani. és ez a határidő jár le a hét végén!

Jegyezzük meg, azon munkáltatónál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, az Mvt. megváltozott rendelkezéseit a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát követő munkavédelmi képviselő választás során kell majd alkalmazni. A munkavédelmi képviselő jogosítványait a korábbi módosítás jelentősen beszűkítette, de még így is fontos szerepük van a munkavállalók biztos munkakörülményneinek megteremtésében. A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyek, a munkaeszközök, egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról, az egészség megóvására és a balesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról, részt vehet a munkáltató munkavédelmi intézkedéseinek előkészítésében, a munkabalesetek kivizsgálásában, tájékoztatást kérhet, vagy éppen kezdeményezheti a szükséges intézkedés megtételét a munkáltatónál.

A július törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a munkavédelmi képviselő választására az Mt. 238. §-át kell alkalmazni (238. § az üzemi tanács választásokról rendelkezik, arról, hogy a képviselő legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban álljon, de ne gyakoroljon munkáltatói jogot, ne legyen a vezető hozzátartozója vagy a választási bizottság tagja), de mindezt kiegészíti azzal, hogy a választható személy a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából nem láthat el munkavédelmi feladatokat.

Amennyiben a foglalkoztatottak száma eléri a 20 főt, a választás megtartása kötelező és nem lesz megfelelő kimentésre az a munkáltatói védekezés, hogy a munkavállalók a választási jogosultságukkal nem kívántak élni. A választást ilyen esetben is meg kell tartani, igaz a választás érvényességét és eredményességét, ezen körülményre tekintettel kell majd megállapítani.

A munkavédelmi képviselő választás abban az esetben érvényes, ha azon a részvételre jogosultak fele részt vett. Ugyanakkor a választás érvényes, de eredménytelen, ha a minimálisan szükséges 30%-os támogatást nem kapta meg egyik jelölt sem a szavazás során.

A törvényi rendelkezés ellenére valószínűsíthető, hogy több érintett munkáltatónál nem lesznek meg a megadott határidőig a választások. Ha nem került sor a munkavédelmi képviselők választására, akkor a munkáltatónak kell igazolni, hogy a munkavállalókat tájékoztatta arról, hogy a választás kötelező – ekkor egy későbbi munkavédelmi ellenőrzés során nem marasztalhatják el. Azonban ez nem érdeke sem a munkavállalóknak sem – hosszú távon – a munkáltatóknak sem. Ezért a szakszervezeteknek fontos szerepe, hogy segítsék a munkavédelmi törvényben foglalt kötelezettségek megvalósulását.

liganet.hu