Hétfőn (2024.04.22.) nyilvánosságra hozta a Pénzügyminisztérium az államháztartás március végi állapotát, amelyről előzetesen már lehetett tudni, hogy gyakorlatilag három hónap alatt teljesült a teljes éves hiánycél, de a részletes jelentés egyéb folyamatokra is rávilágított. 

 

Az idei első negyedévben az államháztartás bevétele meghaladta a kilencezer milliárd forintot (9015,4 milliárd forint), amely nagyságrendbeli növekedést jelent a 2023-as március végi szinthez képest (8398 milliárd forint).

Érdekesség, hogy tavaly az első három hónap után az előirányzat bevételek 23 százaléka, idén pedig már a 23,6 százaléka realizálódott. 

A kiadási oldal is növekedett. A gazdasági kormányzat március végéig több mint 11336 milliárd forintot költött, ez az éves előirányzat 27,8 százaléka. Tavaly ugyanebben az időpontban 10487 milliárd forintnál jártunk, 25,5 százalékos teljesítésnél. 

Számottevő kiadásként jelenik meg a kamatkiadás, több mint 1241 milliárd forinttal (2023: 637,3 milliárd forint), valamint a nyugellátás folyósítása. Idén nyugdíjakra már több mint 1897,8 milliárd forintot költött a kormányzat, szemben a tavalyi 1711 milliárddal. 

Az már ismert, hogy az államháztartási alrendszer tervezett hiánya a kormányzat szerint sem tartható, de azért jegyezzük föl, hogy március végén a központi költségvetés hiánya 2338,3 milliárd forint volt, míg az államháztartási mérleg mínusz 2321,3 milliárd forint. Ez az eredeti előirányzat 92,3 százaléka - mindezt az első negyedév után.

 

Egyébként egy évvel ezelőtt 2089,6 milliárd volt az államháztartási hiány, ahhoz képest idén mindössze 230 milliárd forintos az elcsúszás. 

 

Varga Mihály pénzügyminisztert a legutóbbi Kormányinfón az Economx kérdezte is a hiánycélokról, ami után megtudtuk, a kormánynál azzal számolnak, hogy a makrópálya módosítása során

fognak növekedni. A tárcavető szerint ezekkel elérhetővé válik az idei, módosított 4,5 százalékos tervezett hiánycél.

 

A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy számításaik szerint növekedtek a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó bevételek is, ami azért is jó hír, mert tavaly ezermilliárdos lyukat ütött a költségvetésen az elmaradt áfabevétel. Ugyanakkor kérdésünkre Varga Mihály konkrét számokkal nem szolgált az áfával kapcsolatban, csak annyit közölt, hogy az a várakozásaikhoz képest növekedett. 

 

Most kiderült, hogy 2024 március végéig 1647,4 milliárd forint érkezett be az általános forgalmi adóból, ami végre tényleg okot adhat a bizakodásra. Ugyan alaposan elmarad a korábbi évek időarányos teljesítésétől, és az elmúlt öt év során most először húsz százalék alá csökkent az előirányzat teljesítése, de végre nominális értéken is növekedett a befolyt összeg. Idén februárban ugyanis az a csúfság is megtörtént, hogy kevesebb volt február végéig az áfabevétel (1029,6 milliárd forint), mint az ezermilliárdos áfahiánnyal zárt 2023-as év második hónapjában (1042,1 milliárd forint). 

 

A március havi 617,8 milliárd forintos áfabevétel is meghaladja a tavalyi negyedéves adatot, ami 560,7 milliárd forint volt. 

Ez azt feltételezi, hogy kezd visszatérni a fogyasztói bizalom, ami különösen fontos egy olyan államháztartás számára, amely bevételének több mint 22 százalékát az áfa lakossági megfizetéséből tervezi.

 

S ha már adóbevételek. Megnéztük azt is, hogyan növekedett a magyarokon az adóprés. Ezek szerint március végéig már több mint négyezer milliárd forintot fizettünk be valamilyen adó formájában. Talán már mondani sem érdemes, ez is példanélküli történelmi adat.

 

forrás: economx.hu