Soha nem látott számú daru érkezett a Hortobágyra
160 ezer, soha nem látott példányszámú a Hortobágyon átvonuló darvak tömege a legfrissebb számlálás szerint, írja Facebook oldalán a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága.
A daruvonulás az egész világon a nagytestű vízimadarak kiemelt látványosságú – akár az űrből is megfigyelhető – mozgalmai közé tartozik, hiszen a Földünk összesen 15 faja közül a többség jelentős vonulási jelenségeket mutat, Észak-Amerikától Eurázsián keresztül Ausztráliáig.
Fotó: MTI – Czeglédi ZsoltA nagytestű fajok mozgalmai közül talán csak az afrikai flamingók szezonális vándorlása mozgat meg nagyobb madártömegeket, de mindenképpen dobogósnak nevezhető a kanadai darvak Nebraska-állambeli tavaszi gyülekezése, amikor a vonuló csapatok összlétszáma a félmilliót is elérheti.
Ezután közvetlenül a (szürke vagy eurázsiai) daru vonulási jelenségei követeznek, mind összmadár-létszámot és látványosságot tekintve, hiszen Európában több helyen is eléri együttes összlétszámuk a 100 ezres nagyságrendet. Ezen vonulóhelyek közül is magasan kiemelkedik a Hortobágy, hiszen az itt átvonuló csapatok együttes létszáma az elmúlt öt évben 140 ezer körül stabilizálódott. Ez a globális skálán is elképesztően magas összmennyiség az 1995 óta folyó hortobágyi, heti rendszerességű szinkronszámlálások jelen heti adatai alapján újabb rekordot döntött, elérve a 160 ezres, talán soha meg nem álmodott létszámot.
Az itt tartózkodó darvak létszámát hetente mérik a Hortobágyi Nemzeti Park Természetvédelmi Őrszolgálatának szervezésében. Az úgynevezett szinkronszámláláskor a darvak éjszakázóhelyeként szolgáló sekély vízállásoknál, halastavaknál felsorakozó megfigyelők a látóhatárt egymást között felosztják, így a különböző behúzási útvonalakon érkező csapatok létszámát jó közelítéssel meg tudják becsülni.
Az európai vonulóhelyek közül a hortobágyi rendelkezik a leghosszabb standard adatsorral, ami megbízható természetvédelmi és vonulásbiológiai következtetések levonására ad lehetőséget. Így az elmúlt több, mint két évtized adatai alapján valószínűnek tűnik az a magyarázat, hogy az ugrásszerű állománynövekedés hátterében nemcsak az északi fészkelőpopulációk erősödése áll, hanem feltehetőleg szibériai madarak útvonalmódosítása is, ami a párhuzamba állítható az ázsiai fészkelőállományra nehezedő vadászati nyomással, élőhelyvesztéssel a dél-ázsiai térségben és klimatikus mintázatokkal is. Természetesen ennek a feltételezésnek az igazolására egyedileg jelölt madarak megfigyelési adataira is szükség van.
Fotó: MTI – Czeglédi ZsoltMindenesetre nagy a valószínűsége, hogy a Hortobágy nemcsak az európai daruállomány megőrzésében játszik kiemelkedő szerepet, hanem az eurázsiai fészkelőpopuláció védelmének egyik kulcsfontosságú védőbástyájaként is értelmezhető.
sokszinuvidek.24.hu