Soha nem látott támogatás-csomag jön az agráriumba

2021. május 17. 09:47
Hatalmas, több mint hét és fél ezer milliárd forintos támogatáscsomag érkezik az agrárszektorba a következő hét évben. Teljes átalakulás előtt áll az ágazat. Komoly segítséget kaphatnak a fiatal gazdálkodók. Zöldréti Attilát, az Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztályának elnökét kérdeztük a témában általuk benyújtott javaslatcsomagról és az agrárpiacon tapasztalható áremelkedésekről.
Soha nem látott támogatás-csomag jön az agráriumba

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) nemrég több gazdaságpolitikai ajánlást tett a gazdasági újjáépítéshez kapcsolódóan a kormány részére. A szervezet Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztálya is megfogalmazta a javaslatait, amit meg is küldtek az Agrárminisztériumnak. A szaktárcával és a Nemzeti Agrár Kamarával (NAK)is jó szakmai kapcsolatot ápolnak, több visszajelzés is érkezett a tanácsaikat illetően közvetlenül Nagy István minisztertől.

Erről, és az agráriumba érkező többezer milliárd forintos támogatási csomagról is kérdeztük meg Zöldréti Attilát, a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztályának az elnökét.

 

Januárban megjelent a kormányhatározat az agártámogatások kiegészítéséről, ami a 2021-2027-es időszakra megemeli a vidékfejlesztésre, a térségek fejlesztésére, az életminőség javítására, a vidék és a magyar agrárium, élelmiszertermelés fejlesztésére és a gazdák támogatására vonatkozó pénzeszközöket 4265 milliárd forintra - fogalmazott Zöldréti Attila.

Kiemelte, hogy a 4265 milliárd forintos összeg önmagában háromszorosa, az előző időszakban a vidékfejlesztési programban rendelkezésre álló forrásoknak.

Ez a hatalmas szubvenciós keret úgy vált lehetségessé, hogyaz uniós támogatások nemzeti társfinanszírozással való kiegészítésének intenzitását a korábbi 17,5 százalékról, most felemelte Magyarország a maximumra, tehát 80 százalékra.

Ehhez jön a Közös Agrár Politika (KAP) kettes pillérjéből, úgynevezett jövedelemkiegészítő támogatások címén 3 272 milliárd forint,tehát így összeségében az elkövetkező időszakban 7 537 milliárd forint fogja érinteni ezt a területet.

Felzárkózó régiók

Hazánk hét uniós Statisztikai Célú Területi Egység (NUTS 2-es) régiójából négy az unióba való belépésünktől fogva a 20 legszegényebb régió között van nyilvántartva. Ez jól mutatja,hogy itt is a mezőgazdaságban is, versenyképességi fordulatra van szükség,annak érdekében, hogy ki tudjunk törni ebből. Ezt felismerve teremtette meg a kormány az ehhez szükséges forrásalapot, most ehhez kell hozzárendelni a megfogalmazott célokat szolgáló terveket, valamint a realizálás feltételrendszerét, a felhasználást lebonyolító intézményrendszer és a kedvezményezettek felkészítésével együtt a sikeres abszorció érdekében.

A források hatékony felhasználására, követendő nemzetközi példaként Norvégiát említi Zöldréti Attila, ők az olajtermelésből származó bevételeikből példaszerű fejlesztési programokat hajtottak végre. 

Az EU kohéziós térképén az egyes régiók besorolása látható az egy főre jutó GDP alapján. Hat kategóriában a leggazdagabbtól (kékkel) a legszegényebb térségekig (pirossal): a színek sorrendje: kék, világoskék, zöld, sárga, narancssárga, piros.

 

Lakhatási lehetőségek bővítése

Az MKT javaslatcsomagjában a fent ismertetett támogatások minél hatékonyabb felhasználásához fogalmaz meg ajánlásokat három pillérre építve.

A legfontosabb tényező az ember, vagyis fejleszteni kell a vidéki lakhatási és munkához jutási lehetőségeket és ezt a fiatalokon keresztül lehet elérni. Nagyon jó programok indultak a Magyar Falu Program keretében, ezt tovább kell gondolni.

Zöldréti elmondta, hogy javaslatuk szerintkülönleges övezeteket kell létrehozni, amelyekben rendkívüli kedvezményeket kapnának az ott gazdálkodók,hogy ezáltal odavonzzák a munkaerőt, a tőkét, a szolgáltatásokat és az infrastruktúrát. A fiatalokat oda kell csábítani. Ehhez pedig megfelelő életminőség kell.

Kihangsúlyozta, hogy nem szabad lebecsülni a mezőgazdasági munkát. Látni kell, hogy az egy komoly szaktudást igényel. Becsüljük hát meg, hogy az ott lakókra lehessen építeni egy agrárgazdasági rendszert, ésbiztosítsunk egy olyan képzési modellt mind a szakképzésben, mind a felsőoktatásban, ami a modern 21. századi kihívásoknak is megfelel.

Most az ágazatban teret fog nyerni a precíziós mezőgazdaság, a digitalizáció, a robotika, ezekhez felkészült emberek kellenek és pont ez az az ösvény, amelyen utat lehet taposni a fiatalok részére, hogy érdeklődjenek a mezőgazdaság iránt, mivel ezek a technológiák az agráriumban is behozzák a high-techet - húzta alá. Mint fogalmazott:

hiába vannak lassan önjáró traktorok, azért ott kell lenni a földek mellett, ami a vidéki életet feltételezi.

Olyan csábító jövedelmet kell tudni az új generációknak biztosítani, ami mellett a hosszú távú vidéki életet választják. Emellett persze a támogatások az adókedvezmények tekintetében is a fiatalokat és a fiatalok földhöz jutását és a generációváltást kell támogatni.

Ha itt van a családja, a hazája az embernek, akkor ne kelljen máshová menni, el kell érni, hogy a fiatal generáció azt érezze, hogy itt is meg tud jól élni.

 Ehhez kell megteremteni a feltételeket.Hogy a külföldre menő fiatalok akár azt érezzék, hogy jobban járhatnak azzal, ha itthon maradnak, vagy tapasztalatszerzés után hazatérnek.

Arra vonatkozóan, hogy mit kell érteni a high-tech említett, mezőgazdaságban való megjelenése alatt elárulta, hogyjó példa az aszály és a belvíz károk monitorozására használt műholdas megfigyelőrendszerek alkalmazása.Az EU hosszú ideje előírja, hogy a földalapú támogatások 5 százalékának az értékében űrfelvételek segítségével kell ellenőrizni a beadott igények jogosultságát, így maga az EU is ad műholdas elérhetőséget, másrészt az elmúlt években Magyarország is rendszerint megrendelte ezeket a műholdfelvételeket, ezek pedig így a rendelkezésünkre állnak, ami alapján a hazai intézményrendszer végzi el az ellenőrzést.

A második sarokpont a környezet

Ajánlásaik második sarokpontja az ember után a környezet, hiszen ebben a szektorban is erősen tetten érhetőek a klímaváltozás hatásai. Hangsúlyozta:

olyan mezőgazdaságot kell teremtenünk, amely kisebb környezeti terheléssel, ugyanakkor a versenyképesség növelése mellett, el tudja látni a feladatait.

 A mezőgazdaság föld, energia és vízigényes iparág, húzza alá, de el kell érni, hogy minél kevésbé tartozzon a nagy ökológiai lábnyomú szektorok közé.

Amit termesztünk a földeken annak is ellenállóbbá kell válni, hogy jobban viseljék a klimatikus változásokat. Itt a Kárpát-medencében a vízgazdálkodás nagyon nagy feladat, gyakorlatilag megkerülhetetlen, hiszen több a kilépő vízmennyiség, mint ami bejön.

Évek óta az a baj, hogy nem érjük el a 70-es 80-as évek öntözési színvonalát, tudtuk meg.Most a kormány erről is döntött, így komoly források állnak rendelkezésre az öntözésre, öntözés fejlesztésre, de nagyságrendeket kell ezen a téren lépni.Ennek keretein belül az ország vízmegtartó és árvízvédelmi képességét is fejleszteni kell.

Évtizedek óta probléma a Homokhátság vízellátása, vízgazdálkodása, sőt, már a Rákóczi-szabadságharc után is szóba került, hogy egy Duna-Tisza főcsatornát fognak építeni, ez tehát egy 300 éves téma, de nincs megoldva ma sem, most talán ezt is meg lehetne lépni.

A természet témakörhöz kapcsolódva, kiemelte,hogy az erdészet is nagyon fontos, hiszen a klimatikus viszonyok is jobbá tehetők megfelelő erdőgazdálkodással.Most erre is van állami program, amit tovább kell vinni, támogatni kell.

A harmadik pillér a gazdálkodás

Az IPAR 4.0-hoz hasonlóan szükség van Mezőgazdaság 4.0-ra, okosmezőgazdaságra is,persze mint minden más, ez is végső soron az emberen, az egyénen múlik, tehát újból kihangsúlyozta, hogy a változások kulcsa az oktatás és a fiatalok bevonzása az ágazatba.

Néhány konkrét javaslatukat is megosztotta velünk, a legfontosabbak közül:

Áfacsökkentés

Javasolták, hogy az alapélelmiszerek ÁFÁ-ját csökkentsék. Már korábban elindult ez a folyamat, most azt ajánlották, hogyha lehet, akkor minél nagyobb körben a lakossági igényeknek megfelelően mérsékeljék az ÁFÁ-t.

Rövidebb ellátási láncok

A világjárvány hatására fény derült a hosszú ellátási láncok gyengeségeire, ennek köszönhetően pedig úgy tűnik, hogy lerövidülnek ezek, aminek köszönhetőena Fogyassz hazait és a hasonló mozgalmak előtérbe kerülnek.Mindez az ellátásbiztonság érdekében is nagyon fontos. Legutóbb a Szuezi-csatornát eltorlaszoló hajó esete is alátámasztotta mennyire sérülékenyek a globális ellátási láncok, ennek köszönhetően felértékelődtek a hazai termékek.

Kihangsúlyozta, hogy a kormányzatot az élelmiszerpazarlás ellen vívott harcban is fokozottan támogatják. Ez az ökológiai lábnyomra is hatással van.

Fenntartható fogyasztás

Fontos, hogy a fogyasztást is fenntarthatóvá kell tenni.Tehát olyasmit kellene fogyasztani, ami rövid ellátási lánc mellett, országos viszonylatban könnyen megtermelhető.Ezeket előtérbe kell helyezni, de persze semmiképp sem kizárva ezzel a kereskedelmet. Ki kell alakítani itthon egy olyan relatív standard fogyasztási szintet, ami garanciát jelent a termelési tevékenység számára is. A folyamatosan mozgásban lévő árak piacán, amikor hirtelen megjelenik az import által valamilyen dömping áru, különböző okokból, például hús vagy tojás, akkor ezek piacidegen beavatkozásként jelennek meg a termelési tevékenységbe, ami a termelői oldalt mindig rosszul érinti.

Egyedi szabályozás helyi termékekre

Szerintük bizonyos helyi termékekre vonatkozó egyedi szabályozást is biztosítani kellene, ezzel előnyben részesítve azok fogyasztását. Erre követendő példaként Olaszországot említette. Véleménye szerint ezeket az eszközöket is bátrabban kéne a mi esetünkben alkalmazni.

Integráció az agráriumban

A versenyképesség javítása érdekébena hazai agrártársadalomban működőképes, termelői/előállítói-feldolgozói-fogyasztói integrációra van szükség.Vannak itthon ide kapcsolódó kezdeményezések, de ezeket tudatosan tovább kell vinni. Ennek apropóján tettek javaslatot a hazai fehérjetakarmány függőség csökkentésére (ebben a legnagyobb a függőségünk aránya), azáltal, hogy a hazai termelést növeljük ezen a területen. De kiemelte, hogy nemcsak a fehérjetakarmánynak, hanem mindennek, ami a mezőgazdaságot érinti, (eszközök, vegyszerek, stb.) az előállítását támogatni kellene.

Élelmiszer stratégiai tartalék

Az MKT szerint hasonlóan más rendszerekhez, eltartható élelmiszerekből hasonlóan az aranytartalékhoz, egy minimális biztonsági készletet kellene létrehozni államilag, ami azonnali beavatkozásokra, áruhiányok megakadályozására szolgálna. Az Európai Unió egyébként nem annyira támogatja ezt a gondolatot, tette hozzá.

A piacon munkálkodó árfelhajtó erőkről is kérdeztük

Kérésünkre a javaslat csomagjuk mellett beszélt a piacon újabban tapasztalható áremelkedések hátteréről is.Elmondta, hogy sajnos a Covid-19 mellett egyszerre sújtja a szektort az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza is.A coviddal ellentétben ezek nem humán, hanem állat egészségügyi problémát okoznak. Ilyen esetekben régóta használt, azonban nagyon drasztikus lépésekkel lehet visszaszorítani a járványok terjedését, azonban ezeknek a beavatkozásoknak komoly ára van. Ezt látjuk a tojás és a szárnyasok esetében.Felértékelődött a keltető tojás értéke, hiszen levágtak rengeteg baromfit a madárinfluenza miatt,így a keltetőtojás utánpótlásban is hiány lépett fel, ami nyilván elkezdte felfelé tolni az árakat.

A takarmány esetében pedig azt kell látni, hogyKínában, miután leküzdötték az őket is sújtó sertéspestist (és a madárinfluenzát is), a sertésállomány drasztikus gyarapításába kezdtek, aminek következtében többek közt elkezdték felvásárolni ez európai kukoricát.KAPEnnek kapcsán megfigyelhető egy spill over hatás, hiszen a takarmányok nagyon fontos összetevője a kukorica, így a tavalyi még olcsóbb tápon hizlalt disznó olcsóbb, ám az idei, drágább takarmányon tartott sertés húsának az ára már jelentősen emelkedni fog.

Az egyik legnagyobb sérülést szenvedő ágazat 2020-ban a kertészet volt és ezért áruhiány mutatkozik ott is és ez viszi fel az árakat.Ezen tényezőkhöz jönnek a szezonális hatások, például, hogy idén gyenge tél volt, és csapadékmentes változékony tavasz.

(Az MKT egyébként a fentihez hasonlóan számos témában tartott konferenciákat, ezek online is elérhetőek a weboldalukon és a YouTube-csatornájukon.)

www.novekedes.hu

Kapcsolódó cikkek

Célegyenesbe fordultak a KAP reform tárgyalásai Brüsszelben

2020. szeptember 22. 09:46
A Tanács elnökségét ellátó Németország célja, hogy a tagállamok októberben elfogadják a tanács álláspontját a Közös Agrárpolitika új szabályrendszeréről. A megállapodást előkészítendő az uniós mezőgazdasági miniszterek a legfontosabb fennmaradó vitás kérdéseket vitatták meg szeptember 21-i brüsszeli ülésükön.

Aki nagy kalandot akar, az agráriumban keressen

2019. január 30. 10:14
Az agrárminiszter szerint "aki nagy kalandot akar, aki szélesre akarja nyitni az ismeretek tárházát, az az agráriumban kereskedjen".