Megjelent a kormány határozata a központi hivatalok és minisztériumi háttérintézmények átalakításáról, amely több mint ötven szervezetet érint. A hétfői Magyar Közlönyben közzétett döntés tárcánkénti bontásban közli az egyes intézmények sorsát.
Sorsfordító évek előtt áll a hazai agrárium
2016. június 30. 09:09
Az előző költségvetési időszakban jellemző volt, hogy a támogatások egy bizonyos hányada nem valósult meg, elsősorban azért, mert a vállalkozásnak nem sikerült megszereznie a kapcsolódó banki finanszírozást. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezt a problémát csak a pénzügyi intézmények együttműködésével lehetséges megoldani. A bankoknak is - akár az alapítványi garancia bevonásával - a projektek mögé kell állniuk. A következő egy-két évben rendelkezésre álló uniós forrás eredményes felhasználása döntő lesz a cégek hosszú távú versenyképességében - vallja Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója.
Mivel foglalkozik az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány?
Az alapítványt 1991-ben a PHARE program keretében alapították. Nem hitelnyújtás a feladatunk, készfizető kezesség nyújtásával támogatjuk a mezőgazdasági és a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutását. A kezességvállalás egyaránt előnyökkel jár a vállalkozónak, a hitelező banknak vagy takarékszövetkezetnek és a gazdaságnak is. Például a vállalkozások által felkínált fedezetet kiegészítve, vagy akár anélkül, segítséget nyújt a beruházások finanszírozásában, hiszen a kezesség révén a hitelintézetek szívesebben vagy jobb feltételekkel finanszíroznak. Például kevesebb saját ingatlant vagy ingóságot kell bevonni a hitelek mögé, sőt, akár nagyobb hitelösszegekhez, alacsonyabb kamathoz, hosszabb futamidőhöz is hozzásegítheti a vállalkozásokat az intézményi kezesség.
Emellett a kezesség kockázatmegosztó eszköz is, melynek révén a potenciális veszteség jelentősen csökkenthető a hitelintézetek számára. Prudens pénzügyi vállalkozás lévén az alapítvány is végez kockázatelemzést, de a bankokénál enyhébb feltételekkel dolgozunk. Látható, hogy az alapítvány arra törekszik, hogy a kockázatkezelési és a támogató funkciók egyensúlyba hozásával javítson a finanszírozási feltételeken.
A bankok egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a kkv-szegmens hitelezésének, Ön hogy látja a kisebb cégek finanszírozási lehetőségét?
A KKV-k hitelfelvételét 2015-ben leginkább a kedvező üzleti feltételek és fejlesztési lehetőségek, valamint az alacsony kamatok és a kamatkörnyezet kiszámíthatóbbá válása határozta meg. Ennek tudható be, hogy a kihelyezett hitelek volumene az elmúlt évek folyamatos csökkenése után újra nőni tudott: míg 2014-ben 3386 milliárd Ft-ot helyeztek ki a bankok a KKV szektorba egy év során, addig 2015-ben közel 2%-kal többet, 3453 milliárd Ft-ot hiteleztek a pénzintézetek a mikro-, kis és közepes vállalkozások számára. 2015 során is az MNB Növekedési Hitelprogram volt a legjelentősebb tényező a hitelpiacon, a refinanszírozott hitelek már a kevésbé jó adós vállalkozásokat is elérték, ami a garanciaszervezetek nagyobb szerepvállalásával is járt.
Hogyan változott az alapítvány hitelállománya az utóbbi években?
Fennálló garantált hitelállományunkban folyamatos növekedés figyelhető meg az évek során, sőt az utóbbi 3 évben több mint 60%-os emelkedés mutatkozott. 2012 év végéről 110,7 milliárdról 2016 év elejére 179,3 milliárd forintra nőtt a hitelállomány összege.
Érdemes megfigyelni az egyedi termék-megállapodások ügyletszámának folyamatos növekedését, ami a banki igényekhez igazodó, de nyitott peremfeltételekkel rendelkező, kedvezményeket kínáló (díj, fedezeti feltételek), egyéni igényeknek megfelelő szerződés feltételeknek köszönhető. Hitelösszeg szerinti bontásban, míg 2014-ben 38%-ot, 2015-ben már 52%-ot tett ki az egyedi megállapodások aránya, 2016 első negyedévében pedig ez a szám már elérte a 76%-ot.
Célunk a gazdálkodók hitelhez juttatása, ezért mindig a lehető legkedvezőbb lehetőségeket kínáljuk fel, amik a mezőgazdasági finanszírozás speciális céljait szolgálják.
A 24 db egyedi konstrukció közül, csakhogy a legutóbbiakkat említsem, EXIM bankkal kötött agrárexport ösztönző integrátori hitelkonstrukció, vagy az uniós pályázatok fejlesztéséhez kapcsolódó - több bank által is igényelt termék.
Egyre több Vidékfejlesztési Program (VP) keretében megnyíló pályázati forrás válik elérhetővé a cégek számára. Ön miként vélekedik az ehhez kapcsolódó finanszírozási és üzleti lehetőségekről, illetve milyen felmerülő akadályokkal kell szembe néznie egy vállalkozásnak?
A közvetlen támogatásokkal szemben itt nem egységnyi támogatást kapnak a cégek, hanem a beruházás 40, 50, 60 százalékát. A vissza nem térítendő támogatás által nem fedezett fennmaradó összeget viszont a vállalkozásnak kell biztosítania. Ez történhet saját önerőből, de általában banki forrás bevonására van szükség.
A pályázat megvalósítási szakaszán belül szintén jelentős szerepet kap az AVHGA kezesség nyújtása a kapcsolódó beruházások finanszírozása, a támogatás-előfinanszírozás, vagy az ÁFA-előfinanszírozás terén, akárcsak később, a működtetés során felmerülő forgóeszköz-finanszírozásban.
Az előző költségvetési időszakban jellemző volt, hogy a támogatások egy bizonyos hányada nem valósult meg, elsősorban azért, mert a vállalkozásnak nem sikerült megszereznie a kapcsolódó banki finanszírozást. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezt a problémát csak a pénzügyi intézmények együttműködésével lehetséges megoldani. A bankoknak is - akár az alapítványi garancia bevonásával - a projektek mögé kell állniuk. A következő egy-két évben rendelkezésre álló VP-s forrás eredményes felhasználása döntő lesz a cégek hosszú távú versenyképességében.
Forrás: agrarszektor.hu
Kapcsolódó cikkek
Az átlagember nem sokallja az agrártámogatásokat
2018. február 27. 07:49
28 tagállamból 28 ezer ember mondhatta el, mennyire tartja jogosnak az agráriumból élők támogatását, és arról, hogy a támogatások jó célokat szolgálnak-e.
